Bevezetés Európa és Magyarország története kurzus

Kelet-Közép Európa mint peremzóna A felzárkózó régió

Az európai modell – Egymásra hatás 1. Eltérő fejlődésű államok hatnak egymásra 2. Peremzónák: időbeli késés 3. A legszükségesebb feltételek már kialakultak, akkor gyorsabb az itt történő haladás 4. Nem annyira elmaradottság jellemezte a térséget, mint inkább a nagyobb távolság és feszültség

Európa és a nagyvilág Expanzió és Európa centrikusság. Szakaszok. Európa és a nagyvilág. Anglia és Franciaország. Mint gyarmatosító. Rivalizálás. Kolóniák.

Újvilág, gyarmatok. Ázsiai termelési mód. Anglia az élen. 1648, 1713 (utrechti béke), 1748, 1763, 1815 Európai hatalmi egyensúly (pentarchia)

Magyarország a XVIII. században. Növekedés vagy hanyatlás?

Európa XVIII. századi modellje Negatív megfogalmazásban: a XVII. századi Európa területe kisebb, népessége gyérebb, termelése szegényebb volt, embereinek élete rövidebb, írásbeliségük felületi. Pozitív megfogalmazásban: a XVIII. századi Európában nagyobb területen több ember élt, az éhhalál veszélyétől valamivel távolabb, magasabb életkorig, elterjedtebb írásbeliség és valamivel jobb kommunikációs eszközök birtokában.

Európa XVIII. századi modellje Európa területe megnőtt, határai keleten kitolódtak. Okai: a török kiűzése, a Duna-vidék visszafoglalása Oroszország felemelkedése, határainak továbbvitele délen a krími tatár és török erőkkel szemben.

Európa XVIII. századi modellje Európa népessége kétszeresére nőtt, de eloszlása nem egyenletes. Két területi egységet különíthetünk el: 1.egy magasabban fekvő északnyugati fennsíkot – Európa sűrűbben lakott magja: Anglia, Franciaország, Németalföld, kb. 55 millió ember élt 1 millió négyzetkilométeren. A század végére nőtt a fennsík területe, lakossága megközelítette a millió főt;

Európa XVIII. századi modellje 2. Alacsonyabb, lefelé ereszkedő perifériák, a déli és a keleti: - dél – mediterrán vidék, Spanyolo., Itália, kb. 20 fő él egy négyzetkilométeren, a lakosság kb. 20%-a városokban él; -kelet – millió fő, 10 % a városlakók aránya, lakatlan területek benépesítése, gyors demográfiai növekedés.

Növekedés vagy hanyatlás? A XVIII. század Magyarországon is növekedést, emelkedést hozott 3 hagyományos koncepció, melyek a XVIII. századot, mint a hanyatlás időszakát mutatják be. a 3 koncepció: –nemzeti-irodalmi –gazdasági, ipari –erkölcsi-társadalmi

I. Nemzeti-irodalmi – a köznemesség elfordulása a forradalomtól –féltett társadalmi és nemzeti hegemóniájának védelme

II. Gazdasági, ipari hanyatlás: –Eckhart Ferenc fejtette ki legalaposabban a bécsi udvar Mária Terézia kori gazdaságpolitikájáról írt munkájában (1922) –1754-es vámszabályzat:bécsi merkantilista vámrendszer, védi a Habsburg-monarchia iparát a nyugati és porosz versennyel szemben

II. Gazdasági, ipari hanyatlás: –bevezetésének két célja: a kincstár kárpótlása az örökös tartományok iparának fellendítése –XVIII. századi áttekintés: „ hazánkat minden korábbinál súlyosabb gyarmati bilincsbe verték ”, „ a magyar ipar fejlődése megakadt ”, „ az irodalom és művészetek pangtak ebben az időszakban ”, „ kulturális hanyatlás”.

Eckhart véleménye 3 tételben összefoglalva: 1. Magyarország és Ausztria a XVIII. század elején lényegében véve ugyanazon gazdasági és társadalmi szinten élt, fejlődésük Mária Terézia korában tért el egymástól; 2. ez az eltérés, vagyis Magyarország lemaradása a bécsi udvar gazdaságpolitikájának volt következménye ;

Eckhart véleménye 3 tételben összefoglalva: 3. E gazdaságpolitika egyre szigorúbb és fojtogatóbb volt, egyre mélyebbre nyomta Magyarország gazdaságát, főleg iparát. -a tételek nem bizonyultak igaznak -Magyarország előnytelen helyzetben lépett a XVIII. századba, az egyenlőtlenséget és ipari elmaradottságot nem az osztrák gazdaságpolitika hozta létre -nem hanyatlás, hanem gazdasági növekedés.

Megjegyzések Kosáry cikkéhez a Kosáry által használt növekedésfogalom túl általános. a növekedésfogalom eltérő értelmezése: mennyiségi vagy minőségi változások a régi és az új növekedés keveredése a XVIII. században növekedés vagy visszaesés, fejlődés vagy hanyatlás magyarországi viszonyok hiánya

Megjegyzések Kosáry cikkéhez a mezőgazdasági növekedés mozdulatlanság, lassú előremozgás időszaka Magyarország fejlődése eltér az európai modelltől Eckhart Ferenc gondolatai a magyar gazdaság és társadalom fejlődése korábbi eredetű