A szociális intézményrendszer kihívásai és fenntarthatósága 2013-tól XIII. SZIME-Konferencia Győr, szeptember 28. Czibere Károly Református Szeretetszolgálat, Szociális Klaszter

Helyzet áttekintése A Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció elkészítése – szakértői változat Jelentősége kettős: -Egyrészt szakmapolitikai iránytű, intézkedési irányok kijelölése -Másrészt szakmai konszenzus végre nem valami ellen, hanem valami mellett Minisztériumi változat(ok) – NSZK2, NSZK3 (ÚNSZK) Az ÚNSZK tartalmára közvetetten következtethetünk a költségvetési törvény nyáron megszavazott változata alapján

Fel nem adandó elvek Belső minőségfejlesztés Szakmai eredményesség Fenntarthatóság Kiszámítható és tervezhető szabályozási, finanszírozási környezet kialakítása Igazságosság – közfinanszírozás célzottsága Szolgáltatási és pénzbeli ellátások összekapcsolása A szociális problémákra gyorsabban, rugalmasabban és innovatívabban reagáló védelmi rendszer kialakítása A közösségi értékek fokozottabb figyelembevétele (család, kisközösség, önkéntesség) Felelősség – a jogosultság vizsgálatakor annak vizsgálata az egyén és a család mindent megtett és megtesz (pl.magánforrások szélesebb körű becsatornázása) Munkatársak megbecsülése: a közfinanszírozása jobb célzása lehetővé teszi, hogy a nehezebb munkát végzők több bérhez jussanak

Az alapvető célokhoz rendelt eszközrendszer Szabályozási logika átalakítása (szolgáltatás-alapú szabályozás, verseny) Finanszírozási logika átalakítása (szektorsemlegesség, szükséglet-alapú differenciálás) Az ellátásra jogosultság szűkülése Kapacitások célzottsága Alapellátás: lokális kohézióra épül, professzionalitása garantált – szélesebb lefedés vs. célzottabb – magasabb szakmai szinten Szakellátás: magasabb belépési küszöb, magasabb professzionalitás Közfinanszírozás vándorlása az alacsonyabb magánforrás-mobilizációs szolgáltatások felé Közfinanszírozás erősebb outcome- orientációja

A szabályozás iránya az idei jogalkotás alapján A három szektorú szolgáltatási szakterület négy szektorúvá válik Az állami (szolgáltatási) szektor kialakulása és megerősödése több lépésben: 2012: MIK – megyei intézmények 2013: KSZGYF – Központi Főigazgatóság, a MIK- ek önálló döntési hatásköreinek jelentős korlátozásával, MIK-ek helyén kirendeltségek 2014: önkormányzati, megyei jogú városi, fővárosi szakellátás államosítása Az önkormányzati szektor súlyának csökkenése Ezért az „államosítás” kifejezés megtévesztő: nem a magántulajdon államosítása történik, hanem recentralizáció Egyházi szektor erősödése – szavakban igen, szabályozásban nem Civil szektor súlyának csökkenése

Az ellátórendszer reformja Ellátási felelősség Megyei önkormányzatHelyi önkormányzat Á Ellátás- szervezés (szak) Á8Á8 Megyei intézmények 294 Önkormány- zati intézmények 356 Ellátás- szervezés (alap) Önkormány zati szolgáltatá- sok EC E 220 C 303

Az ellátórendszer reformja 2013 Ellátási felelősségHelyi önkormányzatÁLLAM Ellátás- szervezés (szak) ÁLLAM MIK Önkormányzati intézmények Ellátás- szervezés (alap) Önkormányzati szolgáltatások EC EC ? ? ?

Államosítás értékelése Mi vezetett ide? Az állam képtelen volt egy szolgáltatási piacot szabályozni, s az ellátási anomáliák megoldására csak ezt az egy megoldást látta. Előnyök – szolgáltatási színvonal-egyenetlenségeinek csökkenése, kiszámíthatóság, koncentráltabb fejlesztések, célzott forrásfelhasználás, stb. Hátrányok: rugalmatlanság, szükségletalapúság csökkenése, pótlólagos helyi erőforrások kiszorítása (ld. önkormányzatoknak nem kell fenntartói támogatást fizetniük jövőre a bentlakásos intézmények felé), puha költségvetési korlát, stb. Veszély: állami szerepek összecsúszása: ki engedélyezi, ellenőrzi és szabályozza az állami szolgáltatásokat? Lehetőség: az állam magára húzza a szociális védelem fenntartásáért viselt felelősséget, ezzel a szociális problémák közvetlenül hozzá futnak be. Ez után az állam nem mutogathat másra, nem háríthatja a felelősséget. Következmény: a korlátozott állami erőforrások és az állami ellátás színvonalának csökkenése miatt nő a kereslet a nem- állami ellátásra, de a kapacitáskorlát ezt nem tudja kielégíteni – nő a szürke gazdaság

A szabályozás iránya az idei jogalkotás alapján Finanszírozás az államosított rendszerben: fejkvótáról kvázi-fejkvóta (bázis-alap): normatívának nincs értelme az állami fenntartású szolgáltatások esetében Finanszírozás az államosításra felkészülő rendszerben: Kvázi-bértömeg-alapú finanszírozás Finanszírozás egyházi és civil rendszerben: Valahogy elkallódott: a költségvetési törvény normaszövege erre utalást nem tartalmaz… Továbbra is: szigorúan kontrollált kapacitásfejlesztés Sőt: kapacitások visszafejlesztése (idősellátás: hsny, bentlakás) (Mi lesz a felszabaduló forrásokkal?) Alap- és szakellátás egymásra nem épülésének erősödése

2013 – a költségvetési törvény tükrében Alapszolgáltatások: fejkvóta-alapú finanszírozás fennmarad többnyire változatlanok maradnak a normatívák a házi segítségnyújtás normatívája 25%-kal csökken. szakmailag elfogadhatatlan érvelés, hogy ez a sok papírozós szolgálat miatt szükséges hatása kiszámíthatatlan és rendkívül rossz üzenetet hordoz. Nappali ellátás: jelentős emelkedések. Ennek örülni kell, de az ilyen jelentős emelés csak más kasszák rovására történhet egy nominálisan nem növekvő összkeretben.

2013 – a költségvetési törvény tükrében Szakkellátás – csak idős- és hajléktalanellátás A többi szakterület kimaradt Fejkvóta-alapú finanszírozás megszűnik, de mégse. Általánosságban: az output-alapú finanszírozás jobb, mint az input-alapú. Kvázi-bértömeg-finanszírozás: L/5 szabály, de nem tényleges státusokra és tényleges bértömegre! Mekkora az átlagbér? Miért pont L/5, hiszen az szakmai szabályok ennél több státuszt írnak elő? Eredmény: 635e Ft-ról eFt-ra csökkenés Milyen elvek, okok és hatástanulmányok vannak e tervek mögött???

A bentlakásos normatíva reálértékének változása

Mi a teendő? – Két stratégia A) Ölbe tett kézzel történő ülés – annyi rossz év után már úgyse lehet rosszabb B) A költségvetési vitából még legalább egy hónap van hátra A szolgáltatási kassza nem csökken nominálisan az ideihez képest A nem-államosított szektorok finanszírozási technikái finomíthatók A még nem létező, civil és egyházi szolgáltatásfinanszírozás megalkotásához sürgősen neki kell látni Van mozgástér, sőt: év közben felszabaduló források! Az önkormányzati, civil és egyházi fenntartóknak egyeztetve kell javaslatokat tenni. Rajtunk múlik…

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!