Irracionális Racionalitáselméletek versus Racionális Irracionalitáselméletek MAKOG 2006 Kőhegyi Gergely BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék BCE Mikroökonómia Tanszék

A tudományos ‘racionalitáselmélet’ fogalmának értelmezési problémái Tudományok felett álló metaelmélet + metodológiai ‘recept’  Mechanikus szabálygyűjtemény (problémamegoldásra, felfedezés aktusára)  ‘kész’ artikulált elméletek értékelésére szolgáló ‘szabályok halmaza’ (‘Univerzális’ érvényességű értékelési rendszer) Lakatos (1997): A tudomány története és annak racionális rekonstrukciói.  ’tudományos racionalitás elmélete’  ’demarkációs kritérium’  ’tudománydefiníció’  Példa: Induktivizmus (probabilizmus), Falszifikácionizmus, Konvencionalizmus, Tudományos kutatási programok metodológiája Különbségek:  Értékelési szempontok  Racionalitás ‘szintje’

Tudományos kutatási programok metodológiája Tud. Elméletek önmagukban nem értékelhetők,, csak elméletsorozatok (Tud. Kut. Program) Progresszív vs. degenerálódó problémaeltolódás (empirikus tartalom alapján) Pozitív és negatív heurisztika Kemény mag

Értékelés: A tudománytörténet szerepe ‘Belső’ vs. ‘Külső’ történetRacionális rekonstrukció 1. Tudományfilozófiai koncepció alkalmazása. „A tudomány története [tehát] normatív módon kiválasztott és interpretált tények története” (Lakatos 1997, 97) 2. A Tudományfilozófiai koncepció értékelésére szolgál. „minden metodológia egyúttal történetírási (vagy metatörténeti) elméletként (vagy kutatási programként) szolgál, és azokon a racionális rekonstrukciókon keresztül kritizálható, amelyekre általa juthatunk..” (Lakatos 1997, 100)

Négy probléma Abszolút, vagy relatív progresszivitás? Mit vet össze mivel az értékelési rendszer? Mit jelent a ‘nagyobb empirikus tartalom’? Hogyan kell értelmezni a ‘történelmi tények előrejelzését’?

A racionalitás szintje Individuális szint (a metodológia követése)  A tudós racionális, ha átnyergel egy progresszívebb kutatási programra  A tudós racionális, ha ragaszkodik (‘makacs’) egy degenerálódó programhoz, mert az később előretörhet ‘Társadalmi’ szint (tudományfejlődés)  A tudományfejlődés racionális, ha a versengő kutatási programok közül mindig a progresszívebb marad fenn.

A racionalitás szintje ‘általában’ A Racionális döntés Stratégiai interakciók nélkül  Individuális szinten: Minden lehetséges alternatívát figyelembe véve felállítunk egy (preferencia) rangsort az alternatívák között (teljes+tranzitív rendezés) Az elérhető legjobbat kiválasztjuk  Társadalmi szinten Minden egyén érdeke érvényesül?

Minden racionális egyén érdeke érvényesül? Példa: Többségi szavazás Ágnes, Judit és Aliz közös albérletbe költöznének. Három lakás jön szóba: X,Y, Z. Preferencia rangsor ÁgnesJuditAliz 1. helyenXYZ 2. helyenYZX 3. helyenZXY Condorcet- paradoxon A társadalmi döntés irracionális! A racionalitás szintje ‘általában’

Minden racionális egyén érdeke érvényesül? II. Példa: Rangsoros szavazás Preferencia rangsor ÁgnesJuditAliz 1. Helyen (3 pont) XYZ 2. Helyen (2 pont) YZX 3. Helyen (1 pont) ZXY X: összesen 6 pont Y: összesen 6 pont Z: összesen 6 pont Döntetlen De nem irracionális! A racionalitás szintje ‘általában’

Minden racionális egyén érdeke érvényesül? Egy társadalmi döntési mechanizmustól elvárt kritériumok:  Egyéni és társadalmi racionalitás (teljesség és tranzitivitás)  Irreleváns alternatíváktól való függetlenség  Pareto-feléttel: Ha két alternatívára nézve minden egyén rangsora megegyezik, akkor a társadalmi rangsorban is így szerepeljen  Diktatúramentesség: Ne váljon egyik egyén preferencia rangsora sem automatikusan társadalmi rangsorrá ARROW-féle lehetetlenségi tétel Nem létezik (nem konstruálható) olyan társadalmi döntési mechanizmus, amely a fenti négy kritériumot egyszerre kielégítené, ha az alternatívák száma >3. A racionalitás szintje ‘általában’

Racionális döntés stratégiai interakciókkal  Fogolydilemma-helyzetek Két szomszéd egy utcában, aszfaltozzanak, vagy sem?  Gibbard-Satterwhite-tétel  M. Olson: A kollektív cselekvés paradoxona Mágenheimék HozzájárulNem járul hozzá TakácsékHozzájárul 50e ; 50e-100e ; 200e Nem járul hozzá 200e ; -100e0 ; 0

Racionalitáselméletek és irracionalitáselméletek Racionalitáselméletek Pl.  Lakatos  Kuhn normatív értelmezése Irracionalitáselméletek Pl.  Kuhn deskriptív értelmezése  Feyerabend Szükséges ez a distinkció?

Racionalitáselméletek és irracionalitáselméletek Köszönöm a figyelmet! Kőhegyi Gergely