Kertész Imre: Sorstalanság
Kertész Imre Kertész Imre az első magyar irodalmi Nobel-díjasunk (2002-ben kapta meg a elismerést). Zsidó családba született, családja átélte a 20. század összes erkölcsi borzalmát: „Zsidónak lenni: szerintem ez ma elsősorban erkölcsi feladat.”
Kertész Imre Művészetét áthatja a holokauszt-irodalom; ám műveiben megjelenik az irónia és groteszk is: „a lágerek abszurditása nem ellentéte, hanem sűrítménye a világ abszurditásának”. Adorno: „Auschwitz után nincs művészet!”
Sorstalanság Cím: nincs sorsa, elvették tőle, egy általános zsidó sorsot kell élnie (egy gyermek allegóriáján keresztül ez még inkább érzékelhet – kiszolgáltatottság, lehetőségek, melyek nem valósulhatnak meg).
Sorstalanság Fontos, hogy a főhős nem Kertész Imre, hanem Köves György (Gyurka), az elbeszélő végig az ő szempontjából kezeli a történetet: sokáig jelen időt használ. vele együtt kell átélnem az eseményeket, legfeljebb napokra emlékszik vissza gyermeki beszédmód, naivitás, akár a táborokat is szépnek tudja látni, nincsenek meg benne a felnőttes sablonok
Sorstalanság Naplószerű írásmód: nem folyamatos, emlékképszerű, de lineáris (nem ugrál az idősíkok között). Nem foglal állást, csak a mű végén vállalja fel az értékítéletet.
Holokauszt és művészet Számos regény (Anna Frank naplója – szintén gyerek, Jorge Semprun: Nagy utazás), film (Schindler listája, Napfény íze, Életvonat, Az élet szép) művészeti alkotás foglalkozik a holokauszt témájával, Kertész Imrét az elbeszélés módja és nyelvezete különbözteti meg a többi alkotótól.
Feladatok Hasonlítsd össze a regényt és a filmet! Gyűjts olyan irodalmi műveket, melyben a gyermeki nézőpont dominál! Keress olyan magyar irodalmi műveket, melyben a holokauszt-élmény jelenik meg!