Készítette: Fetter Éva fetter.eva@vkkt.bme.hu BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Felszíni vizek minőségének jellemzői napjainkban Magyarországon, különös tekintettel az Észak-kelet magyarországi régió felszíni vizeire Mikroszennyező- helyzetkép

Az előadás vázlata Vízminősítés a monitoring adatok tükrében Mit monitorozunk és hogyan? Milyen megbízhatósággal? A Sajó víz- és üledékminőségének változása Minősége a monitoring adatok tükrében- múlt és jelen Kérdések és válaszok- jogszabályi, társadalmi és gazdasági hatások A múlt hatásai az üledékben- (lehetséges kémiai időzített bomba?) A haváriák és a vízfolyások állapota –Tisza Monitoring tapasztalatok- hiányosságok Az üledék válaszai- eloszlások és biológiai hozzáférhetőség

Mikroszennyezők- ismétlés Szerves mikroszennyező anyagok TPH – total petroleum hydrocarbon PAH – polyaromatic hydrocarbons PCB – polychlorinated biphenyls BTEX – benzol, toluol, etil-benzol, xilol Klórozott szénhidrogének Peszticidek Szervetlen mikroszennyező anyagok 7 nehézfém, Al és az As

Mik a PAH-ok? (Policiklikus aromás szénhidrogének) Naftalin Acenaftilén Acenaftén Fluorén Fenantrén Antracén Fluorantén Pirén Benz(a)antracén Krizén Benz(b)fluorantén Benz(k)-fluorantén Benz(e)pirén Benz(a)pirén Indenol(1,2,3-cd)-pirén Dibenz(a,h)-antracén

PCB (poliklórozott bifenilek) A molekula szerkezete (200 db. feletti molekulaféleség) Azon aromás vegyületek, melyek nagy mennyiségben tartalmaznak szubsztituált klórt

Nehézfémek – tox. fémek Higany Kadmium Nikkel Ólom Króm Réz Cink Élettani hatások: Arzén- idegrendszer, gyomorrendszer és bőr; tüdőrák, bőrdaganatok, további karcinogén hatások húgyhólyag, máj, vesék Higany- Idegrendszer, fejlődő magzatot károsítja Kadmium-tüdő- és gyomorkárosítás, csontritkulás; karcinogén Ólom- Csaknem minden szervet károsít, központi idegrendszer a legérzékenyebb, fejlődésbeli rendellenességek; karcinogén

A felszíni vizek monitoringja- a mikroszennyezők szemszögéből Magyarországon: ‘60-as évek második felétől törzshálózati monitoring rendszer, de az analitika? ‘90-es évek PHARE program: de leginkább a szervetleneket VKI (EU WFD) által hozott változtatások Mik a hiányosságok? Szervetlenből 7-et vizsgálunk, VKI 4-et tart fontosnak Szerves mikroszennyezők listája 45 tagú Szervesből 11-et (15 %-a a VKI-ban foglaltaknak)

Priority Substance WFD Priority List Víz (oldott fázis) (teljes víz)   Víz (oldott fázis) (teljes víz) Lebegő-anyag Üledék Bióta Alachlor X Anthracene Atrazine Benzene Brominated diphenylethers Bis(pentabromophenyl)ether Diphenyl ether, octabromo derivate Diphenyl ether, pentabromo derivate Cadmium and its compounds C10-13-chloroalkanes Chlorfenvinphos Chlorpyrifos (-ethyl, -methyl) 1,2-Dichloroethane Dichloromethane Di(2-ethylhexyl)phthalate (DEHP) Diuron Endosulfan Fluoranthene Hexachlorobenzene Hexachlorobutadiene Hexachlorocyclohexane gamma-HCH (Lindane) Isoproturon Lead and its compounds Mercury and its compounds Naphthalene Nickel and its compounds Nonylphenols Octylphenols Pentachlorobenzene Pentachlorophenol Polyaromatic Hydrocarbons (PAH´s) Benzo(a)pyrene Benzo(b)fluoroanthene Benzo(g,h,i)perylene Benzo(k)fluoroanthene Indeno(1,2,3-cd)-pyrene Simazine Tributyltin compounds Trichlorobenzenes Trichloromethane Trifluralin DDT Aldrin Endrin Isodrin Dieldrin Tetrachloroethene Tetrachloromethane Trichloroethene

A felszíni vizek monitoringja- a mikroszennyezők szemszögéből A szerves mikroszennyezők mintázása

A felszíni vizek monitoringja- a mikroszennyezők szemszögéből De milyen megbízhatósággal végezzük ezt? ?

A felszíni vizek monitoringja- a mikroszennyezők szemszögéből Körvizsgálatok szükségessége

Mikroszennyezők az üledékben Az üledékben előforduló nehézfémek biológiai hozzáférhetőséget, - és ezen keresztül közvetlen ökotoxikológiai hatását - elsősorban az üledékben fennálló, és gyakorta változó, továbbá a térben rendkívül heterogén oxigén és redox gradiensek, a pH, a hőmérséklet, az adszorpciós folyamatok, a kiülepedési mechanizmusok, a komplex és csapadékképződési folyamatok, és végül de nem utolsó sorban a részecske méreteloszlás szabja meg

Az üledék és lebegőanyag monitoringja A VKI elsőbbségi anyagaira minőségi határértékeket idáig csak a vízre dolgoztak ki. Ezek a határértékek a szerves mikroszennyezők tekintetében a lebegőanyagot is tartalmazó „teljes” vízmintára, a fémek esetében az oldott fázisra (szűrt vízre) vonatkoznak. A lebegőanyag vizsgálat a „teljes” vízminta értékeléséhez két módon járulhat hozzá: a szűrt vízminta és a lebegőanyag külön vizsgálatával történik a „teljes” vízmintában lévő szennyezőanyag koncentráció megállapítása; csak lebegőanyag vizsgálat alapján, megoszlási hányados ismeretében végzik a „teljes” vízminta szennyezőanyag koncentrációjának meghatározását.  A lebegőanyag leválasztás a vízből hagyományosan 0,45 m pórusméretű membránszűrővel végezhető. Nagy mennyiségű lebegőanyag leválasztásához átfolyásos centrifugák is használhatók. Az összehasonlítható eredmények biztosításához a szűrési, centrifugálási körülményeket/követelményeket szabályozni kell.

Az üledék és lebegőanyag monitoringja Komponens Mérési módszer kalcium MSZ 12739-4 (mikrohullámú feltárás, atomabszorpciós mérés) magnézium vas mangán cink réz króm ólom kadmium higany nikkel arzén összes foszfor MSZ 318-19:1981 (roncsolás) MSZ EN 1189:1988 összes nitrogén MSZ 318-18:1981 (roncsolás) MSZ ISO 7150-1:1992 (fotometriás ammónium meghatározás) összes szerves szén olajok Ciklohexános extrakció ultrahanggal, UV abszorpciós mérés PAH-ok A liofilizált üledék extrakciója diklórmetán/metanol eleggyel ultrahanggal, GC-MS mérés MSZ 20352 szerint Lindán A liofilizált üledék extrakciója diklórmetán/metanol eleggyel ultrahanggal, GC-MS mérés MSZ ISO 6468:1998 DDT PCB-k A liofilizált üledék extrakciója diklórmetán/metanol eleggyel ultrahanggal, GC-MS mérés MSZ EN 12765:2000 szerint Az üledék monitoring elsődleges célja a hosszútávú minőségi változások nyomonkövetése. Az üledék összetételének változása általában sokkal lassúbb, mint a vízé, ezért évi egy-két mérés elegendő hosszútávú trendvizsgálathoz. Mintavétel az ISO 5667-12 jelű szabvány szerint Elemzés: 63 m-nél kisebb szemcseméretű üledékfrakcióból KVVM 2001- től: A vizsgálandó komponensek általános üledék-kémiai jellemzők, továbbá nehézfémek, növényi tápanyagok és olyan szerves mikroszennyezők, amelyek a vízi környezetben elsősorban szilárd fázisban, azaz üledékben és lebegőanyagban fordulnak elő megoszlási tulajdonságaik miatt.

Üledék mintavétel Box corer sampler

Üledékanalízis STAR1-B

Üledékvizsgálat - kronológia Magyarországon az 1970-es években indult meg a felszíni vizek üledékszennyezettségének vizsgálata: üledékvizsgálati módszertani problémák, üledékvizsgálat a Sajó magyarországi vízgyűjtőjén és a Duna Budapest feletti szakaszán Az egész országra kiterjedő üledékszennyezettségi felmérésre először 1979- ben, majd ezt követően 1988-ban került sor.

Üledékvizsgálat - kronológia További lényeges állomások: 1986 ICPDR-Nemzetközi monitoring hálózat a Dunára Újabb országos felmérés-1995 VITUKI 1991 - 1992-ben a Cousteau Alapítvány: üledékszennyezettségi állapotfelvétel

Üledékvizsgálat - kronológia 1998-ban a „Ráckevei (Soroksári) Duna- ág vízminőség-javító programja” 2000. évi tiszai cianid és nehézfém szennyezés – de nincs adatbázis 2001. aug.- JDS, 2001. szept.- a JDS tükrében ugyanez a Tiszára

De mihez viszonyítsunk ? - az üledékminősítés kérdései egyensúlyi megoszláson alapuló módszer; üledéklakó élőlényekre gyakorolt hatáson alapuló módszer; integrált értékelési módszer; a vízi élőlény szervezetében kialakult szennyezőanyag koncentráció értékelésén alapuló módszer; természetes határértékeket figyelembe vevő módszer; rendelkezésre álló üledékminősítő kritériumok integrálásán alapuló módszer; talajszennyezettséget minősítő kritériumok integrálásán alapuló módszer. 40/2006 (X. 6.) KvVM rendelet a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról

Üledékminősítés kérdései- egyensúlyi megoszláson alapuló módszer Az egyensúlyi megoszláson alapuló módszer azon alapszik, hogy az üledékben szorbeálódott szennyezőanyagok az üledék és a pórusvíz között egyensúlyba kerülnek bizonyos időn belül. A megoszlási hányados segítségével számítható ki az adott szennyezőanyag megengedhető határkoncentrációja. SQC = Kd*WQC Előfeltételek Az üledék és a pórusvíz közötti szennyezőanyag megoszlás többnyire az üledék szerves szén tartalmának a függvénye; Az üledéklakó élőlények ugyanolyan érzékenyek, mint a vízben élő szervezetek; A pórusvízből történő szennyezőanyag felvétel a fő expozíciós mechanizmus; A vízi környezet egyensúlyban van; A Koc nagyjából azonosnak vehető a Kow-val ahhoz, hogy Koc adathiány Kow-val pótolható legyen; A kísérleti körülmények (a megoszlási hányadost viszonylag kis üledék/víz arányban határozzák meg) a természetes üledékviszonyokat szimulálják.

Üledékminősítés kérdései- üledéklakó élőlényekre gyakorolt hatáson alapuló módszer Megfelelő tesztélőlények, módszer standardizálás, adatbázis létrehozása, kompenzációs faktorok, referenciaüledékek Az üledéklakó élőlényekre gyakorolt hatáson alapuló vizsgálati módszer lényeges problémája a kísérleti eredmények extrapolálása valós környezeti körülményekre. Kompenzációs faktorok bevezetésével oldható meg ez a feladat. Számolni kell az üledékben lévő különböző szennyezőanyagok kombinált hatásával, vagy a rosszul oldódó szerves mikroszennyezők mikrobiológiai lebomlásánál képződő, vízben jól oldódó, az eredeti anyagnál toxikusabb vegyületek hatásával.

Üledékminősítés kérdései- integrált értékelési módszer I. Az integrált üledékminősítési rendszer az üledék kémiai összetételének analízisét összekapcsolja a biológiai hatások kimérésére alkalmas toxikológiai vizsgálatokkal és az üledéklakó élőközösség strukturális elemzésével. Az in-situ vizsgálatok előnyei a laborvizsgálatokhoz képest: az üledéket megbolygatja a mintázás, szállítás, ezért a laboratóriumban vizsgált üledék esetleg nem jellemző az eredeti üledékre; nagyon kevés üledék toxicitási vizsgálati módszert szabványosítottak, ezért lehetséges, hogy a toxicitási mérésekhez kiválasztott fajok nem az adott élőlény közösség "kulcs" fajai, vagy legérzékenyebb tagjai; a vizsgált helyszínen élő élőlényekben ellenálló képesség alakulhatott ki a természetes vagy antropogén eredetű, hosszú idejű expoziciójú szennyezéssel szemben, ezért a laboratóriumi körülmények között felnevelt élőlényekkel végzett kísérletek esetleg nem alkalmasak a vizsgált helyszínen várható biológiai hatások előrejelzésére; a vizsgált helyszínen honos bentikus élőlény közösség integrálja az alacsony koncentrációjú szennyezőanyagok komplex keverékének hosszú idejű expoziciós hatását.

Üledékminősítés kérdései- integrált értékelési módszer II. Kémiai elemzéssel kimutatott szennyezettség Toxicitás Biológiai változás Lehetséges következtetés + Bizonyítottnak tekinthető a szennyezés okozta biológiai állapotromlás (degradáció) - Nincs szennyezés okozta biológiai állapotromlás A szennyezőanyagok biológiailag nem hozzáférhetőek Nem-mért szennyezőanyagok, vagy ismeretlen körülmények miatt bekövetkezhet biológiai állapotromlás Nem mérgező anyagok, hanem más tényezők okozzák a rendszer stressz-hatását Nem-mért mérgező anyagok okozzák a biológiai állapotromlást A vizsgált fajok nem érzékenyek a szennyezőanyagokra, vagy a szennyezőanyagok biológiailag nem hozzáférhetőek, ezért a stressz-hatást nem toxikus szennyezőanyagok, hanem más tényezők okozzák.

Üledékminősítés kérdései- a vízi élőlény szervezetében kialakult szennyezőanyag koncentráció értékelésén alapuló módszer I. Az eljárás célja annak az üledékszennyezettségi szintnek a megállapítása, amely halakban és üledéklakó élőlényekben káros mértékű szennyezőanyag koncentráció kialakulásához vezet. A módszerrel az üledékminősítési határértékeket (SQC) a következő lépésekben határozzák meg:   kiszámítják azt a kritikus szennyezőanyag koncentrációt az élőlény szervezetére, amely még éppen nem okoz káros hatást (PNECBW); kiszámítják az üledékminősítési határértéket a biota üledékakkumulációs faktorának segítségével (BSAF). Az üledékminősítési határérték (SQC) kiszámítása: SQCoc=PNECBW,fat/BSAF PNECBW,fat= PNECBWFfat SQC=foc* PNECsed,oc

Üledékminősítés kérdései- a vízi élőlény szervezetében kialakult szennyezőanyag koncentráció értékelésén alapuló módszer II. Az alábbi módszerekkel lehet az élőlényre vonatkozó kritikus szennyezőanyag koncentrációt megállapítani:   vízi és üledéklakó élőlényekkel végzett toxicitás vizsgálatok alapján; a vízi élőlények védelmére megállapított határértékek alapján, megfelelő biológiai akkumulációs tényezők alkalmazásával; élelmiszerre megállapított megengedhető legnagyobb értékek alapján, vagy a szennyezett vízi élőlények fogyasztásával kapcsolatban megállapított egészségügyi kockázati kritériumok alapján; a szennyezett vízi élőlények fogyasztásával összefüggő, a madarak és emlősök védelmére megállapított határértékek alapján.

Mit kell tenni a VKI értelmében? Szennyezőanyagok leválogatása Kiindulási alap Átvilágítás (screening) Információgyűjtés (hatályos jogszabályok, forrás, hatás, egyedi szennyezőanyag tulajdonságok) A víztestet elérő szennyezőanyagok listájának előállítása Relevancia teszt A víztestekben megjelenő koncentráció értékek és a víztestekre irányuló terhelések meghatározása A koncentráció értékek összehasonlítása a "Viszonyítási jelzőkkel„ Biztonsági háló felállítása Végeredmény: A vízgyűjtő kerület vagy a vízgyűjtő kerületben található egyes víztestek releváns sajátos szennyezőanyagainak listája

A Sajó „Ez a fölséges víz, Miskolczon át haladva, a város szennyétől peczeszerűvé válik de a városi malmok kallóiban akad Petényi-márna és kövi csík”. Herman Ottó „A magyar halászat könyve” 1887 A több évtizedre visszatekintő eredmények alapján megállapítható, hogy a Sajó vízminősége folyamatos javulást mutatott és jelenleg is javul. Sajó folyó 1971-1980 1980-1990 1988 1991 1992 1993 Oxigén háztartás V III IV Tápanyag háztartás Mikro-szennyezők II I Egyéb paraméterek

Néhány adat a Sajóról A Sajó Szlovákiában a Gömör-Szepesi-érchegységben a Stolica- hegy oldalában 1220 m-en ered. Hossza: 223 km, magyarországi szakasza 125 km és 0,8 km-en határfolyó Szlovákiával. Vízgyűjtő területe: 12700 km2 , amelynek zöme Szlovákiában van. Sajópüspökinél lép be 150 m-en és Tiszaújváros felett ömlik a Tiszába, a 492,5 fkm-nél 89 m-en. Átlagos vízhozama a torkolatnál 60 m3/sec. A folyó esése a hazai szakaszon 50 cm/km. A szélessége 20-80 m. A vízfolyási sebessége 5-2 km/óra.

A Sajó „flash” folyó úgy apad és árad, mint a villám A valaha mért legkisebb vízhozam. ** Többéves átlagos középvízi hozam. ***Az 50 évente előforduló legnagyobb vízhozam

A Sajó „hordaléka” – ez azért fontos, mert a mikroszennyező anyagok ehhez „tapadnak” A Sajó és a Hernád folyóvölgye könnyen erodálható anyagokból áll A víz átlagos lebegőanyag tartalma: 300 mg/L – áradáskor: több ezer g/m3 éves szállított lebegőanyag eléri az 1,5 x 109 kg/év nagyságrendet

A Sajó víz- és üledékminőségét érő hatások a rendszerváltás óta Határontúli szennyezések Gazdasági recesszió és privatizáció: aki talpon maradt, környezetvédelmi beruházásokat vitt véghez Ipari kibocsájtások (fémkohászat (Ózd, Diósgyőr), gépipar (Diósgyőr, Miskolc és Borsodnádasd), vegyipar (BorsodChem Kazincbarcika és ÉVM Sajóbábony, élelmiszeripar (Szerencs, miskolci húsipari vállalatok, bőcsi sörgyár). Kommunális terhelések (22 kisebb-nagyobb szennyvíztisztító telep hazai területen; A miskolci városi szennyvíztelep felelős a Sajót érő kommunális terhelések 80%-áért ) Egyéb források: diffúz mezőgazdasági, állattartó telepek, erőművek, hulladékégetők

Lakossági bebocsájtások változásai-közműolló Csökkenő talaj és talajvíz terhelés (lakossági szennyvizek) Csökkenő ipari kibocsátások (szerves és szervetlen mikroszennyezők, N és P terhelések), oxigén háztartás javulása

Lakossági bebocsájtások változásai-közműolló Csökkenő talaj és talajvíz terhelés (lakossági szennyvizek) Csökkenő ipari kibocsátások (szerves és szervetlen mikroszennyezők, N és P terhelések), oxigén háztartás javulása A kommunális szennyvíz kibocsátások csökkentek (növekvő vízdíjak, melyek, BAZ megyében az országos átlaghoz viszonyítva magasak), azonban a terhelések változása, a hagyományos szennyezőanyagok tekintetében, ezt a tendenciát nem követette meredek csökkenéssel. A víztakarékosabb háztartások KOI (kémiai oxigénigény), BOI (biokémiai oxigénigény), összes-N és összes-P kibocsátásai kisebb térfogatáramban jelennek meg, azonban az anyagáramok nem, vagy alig csökkentek. EU VKI hatása: Az EU követelmények megfelelő (Council Directive 91/271/EEC of May 1991 concerning Urban Wastewater Treatment) csatornázotts ág megvalósulásával, a felszíni vizeket érő terhelés (KOI, N és P formák) emelkedni fog még korszerű szennyvíztelep közbeiktatása esetén is.

Jelenlegi vízminőség és toxicitás A Sajó vize napjainkban, illetve az elmúlt évtizedben nem mutatott toxikus hatásokat, nagyobb térségekre kiterjedő hal, más gerinces állomány (pl. madarak), vagy gerinctelenek (kagylók, csigák) pusztulásáról nincs tudomásunk. A korábban eltűnt fajok visszatértek a Sajó vízrendszerébe

Az üledék állapota a Sajóban A Sajó hidrológiai jellegzetessége az üledékszállítás szempontjából- a részecskeméret, a lebegőanyag koncentráció, és a folyó áramlási sebessége befolyásolják a mikroszennyezők akkumulációját Kiülepedési zónák alakulhatnak ki Helyspecifikus mechanizmusok a biológiai hozzáférhetőséget illetően- ezek általában ismeretlenek Az eutrofizáció, savasodás, lokális szennyvíz bevezetések hatásai a fémek kioldódási folyamatait (release) elősegít(het)ik

Mi a helyzet havária típusú szennyezések esetén- Tisza Nehézfém szennyezés Rövid szennyezés krónika Cianid szennyezés (Nagybánya) 2000. jan. 30.- 31 éjszaka kb. 100,000 m3 cianidos szennyvíz (Zazar Lápos Szamos Tisza Duna) Becsült (belépett) cianid mennyiség (cianidion-ban számolva 100-200 tonna) + fémek! Ólomszennyezések (Borsabánya) 2000. március 10. (+ kisebb, egy héten át tartó szennyezések) kb. 20,000 tonna iszap (ólom, cink, réz) CN szennyezés

Mit mutatott az üledék?- horizontálisan A nagybányai szennyezés után A Szamos határszelvényében (Csenger) a hazai beavatkozási határértéket az arzén, cink, kadmium és réz mennyisége is meghaladta. A Szamos üledékében négy nehézfém (As, Zn, Cd és Cu) mindhárom mintavételi ponton a szennyezettségi határértéket meghaladó mennyiségben volt mérhető. A tiszai üledékben a hazai beavatkozási határértéket a kadmium koncentrációja 3 mintavételi ponton, az arzén 2 mintavételi ponton, a cink 1 mintavételi ponton haladta meg. A borsabányai szennyezés után Az elsődleges kiülepedési térségek Milota és Tivadar körzetében voltak a mért nehézfém mennyiségek (cink, kadmium, ólom és réz) alapján. A kiugróan magas értékek szerint elsődlegesen a Vásárosnamény feletti Tisza-szakaszon (a 733 fkm és 705 fkm között) ülepedtek ki a lebegőanyaghoz kötötten szállított nehézfémek. A cianidos szennyezéskor referenciaként használt tivadari mintavételi helyen a kadmium, réz, ólom és higany mennyisége egy nagyságrenddel megemelkedett (a borsabányai eseményt megelőző értékekhez viszonyítva): kadmium 0,33→ 1,89 mg/kg, réz 23 → 147 mg/kg, ólom 14,7 → 212 mg/kg, higany 0,05 → 0,16 mg/kg.

Mit mutatott az üledék vertikálisan a Tiszai nehézfém szennyezések után Tudja-e kezelni a mikro - környezetben mutatkozó heterogenitást a hazai határérték rendszer? mg/kg Üledék felszín 10 cm

Bioakkumulációs hatások-a tiszai csukák izomszövetében a kadmium Tisza-tó felett Tisza-tó alatt

Biomonioring vs. Kémiai komponensek A kémiai komponensek azért kaptak nagy szerepet a minősítő és vízminőség-szabályozó gyakorlatban mert: Közvetlen kapcsolat figyelhető meg a szennyezőanyag-kibocsátás és egyes kémiai komponensek között; Könnyen kivitelezhető, szabványosított eljárásokról van szó; A vízminőség-védelmi célok és a minőségi standard értékek mint határértékek definiálhatók; A vízszennyezés következtében károsított ivóvíz- bázis, vagy egyéb közvetlen vízhasználati károk az átlagember számára sokkal nyilvánvalóbbak, mint a vizek biológiai állapotának kedvezőtlen változásai.

Biomonitoring vs. Kémiai komponensek A bentikus élőlények a természetes és antropogén hatások széles skálája mentén "válaszolnak". A pontszerű és nem-pontszerű szennyezések, a toxikus szennyezések, a szervesanyag-terhelés, szélsőséges vízjárás és az élőhely-degradáció jelentős változásokat idézhet elő az állomány tér- és időbeli eloszlásában; Az élőlények képesek a hatások térbeni összegzésére, mivel jelzik a felvízi hatásokat, monitorozásuk során tehát a vízgyűjtőt érő antropogén hatások értékelhetők; A vízi élőlények az időbeni hatásokat is összegzik, mivel különböző fejlődési stádiumú egyedeik a vízhez kötöttek. Ezáltal az epizodikus szennyezések, a társulás szerkezetében bekövetkező változások, vagy az egyedekben a szennyezőanyag-feldúsulás alapján jól értelmezhetők; Bizonyos anyagok esetén a biológiai válaszok jóval érzékenyebbek, mint a hagyományos kémiai vizsgálatok (pl. bioakkumuláció); A közvélemény számára fontos a vizek biológiai állapotára vonatkozó információ. Napjainkban nagy hangsúlyt kap a vizek természetes állapotának, élővilágának megőrzése, védelme, ökológiai állapotának javítása.

Gravel, pebble: Rheophilous insect larvae 744 rkm

669 rkm Sandy bottom in the Upper Tisza: insects crustaceans, few molluscs 669 rkm Ametropus fragilis, a tiny mayfly larva living on sandy bottom

Sand, silt, loes in the Lower Tisza: mussels, snails, burrowing insect larvae Sampling with dredge from boot 172 rkm Sampling with polyp grab from ship

„Kick & sweep” sampling

On-site selection

Pond net sample

Dredging in deep water

Dredging in the Tisza River

Bottom dredge with stone load

Sampled sediment in the dredge