BAZSA György, elnök Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság A Pannon Egyetem Napja (Veszprém, Wartha Vince u. 1. Polinszky terem) február 3. Minőség: spontán vagy sz(t)ervezetten?

A cím: a minőség két forrása a felsőoktatásban Spontán Az európai (egyházi és állami) egyetem – egészen a Humboldt egyetemig: válogatott professzorok – váloga- tott hallgatók ➜ spontán létrejövő kiváló minőség. A fenntartó létesített intézményt, engedélyezte a szakokat, szakindításokat – elhitte, elhiszi a minőséget. (H: 1993 előtt, pl. A: az állami egyetemeken ma is.) Sz(t)tervezetten Az amerikai tömegesedő felsőoktatás „terméke”: a XX. század első felétől az USA jó egyetemei szervezett akkreditációval védték, hitelesítették és tudatták oklevelük értékét a „diploma-mill”-ekkel szemben.

USA (Council for Higher Education Accreditation, CHEA) Accreditation in the US is about quality assurance and quality improvement. The federal government relies on accreditation to assure the quality of institutions and programs for which it provides federal funds and aid to students. Accreditation is the primary means by which colleges, universities and programs assure quality to students and the public. Accreditation status of an institution or program is important to employers when evaluating credentials of job applicants.

Bolognai Nyilatkozat összehasonlítható, harmonizált fokozatok a felső- oktatási szféra és a munkaerőpiac számára a fokozatok kölcsönös elismerésének támogatása a hallgatók és oktatók mobilitásának segítése az oktatási és kutatási együttműködések erősítése közös képzések és közös oklevelek kiadása európai dimenziók erősítése nem-európai hallgatók idevonzása Ezek alapja a közös elvekre és szervezett gyakorlat- ra épülő minőségbiztosítás és hitelesítés: "Standards and Guidelines for Quality Assurance in the Euro- pean Higher Education Area" (ESG) (Bergen 2005)

EUA: key principles of university quality assurance i. Primary responsibility for quality assurance lies with universities themselves. The role of external quality evaluation is to review internal processes while respec- ting and promoting the primary responsibility of HEIs. ii. Institutional quality management requires a comprehensive, all-encompassing approach. This covers all activities of a university: research, teaching and learning, service to society and support services. Quality management should be derived from the mission statement and strategic goals of each institution and constitutes a fundamental part of an overarching institutional quality culture that aims at continuous enhancement of the quality.

iii. Quality is contextual. The diversity of institutional missions and profiles, as well as of national contexts and traditions, including national quality assurance procedures. iv. The ultimate goal of all quality assurance – both internal and external – is to enhance quality thus promoting trust among stakeholders. Regardless of how quality is defined, the ultimate aim of all quality assurance processes – whether they are internal or external and related to research, teaching and learning or other activities – is to enhance quality.

Great Britain: The Quality Assurance Agency for HE (QAA) is to safeguard the public interest in sound standards of HE qualifications, to provide public information about the maintenance of academic standards and assurance of quality of learning opportunities provided for students, to enhance the quality of educational provision, particularly by building on information gained through monitoring, internal and external reviews, and feed- back from stakeholders. QAA is financed by the universities, not by government!

QAA principles: Universities have the main responsibility for ensuring high quality and standards are maintained, indepen- dently overseen by QAA. Institution has sound inter- nal quality assurance systems and procedures for the assurance of quality and standards. ( ➜ szervezetten) Standard quality assurance procedures are time- tabled across the year, with prompts to ensure that necessary actions have been taken at the appropriate time. ( ➜ tervezetten)

EDUCATION COMMITTEE QUALITY ASSURANCE HANDBOOK Course design, approval, monitoring and review Student feedback Student complaints and appeals External input Quality enhancement in learning and teaching Monitoring of teaching

OXFORD LEARNING INSTITUTE Postgraduate Diploma in Learning and Teaching in Higher Education A part-time professional degree programme for acade- mics teaching in higher education. A primary aim of the course is to enhance teaching, course design and the learning environment at Oxford. [Since 1999 > 120, mainly Oxford graduates.]

Kik és mit terveznek, szerveznek és tesznek nálunk a felsőoktatás minőségért? ➜ hatásuk? a) Az állam: felsőoktatási minőségpolitika kialakítása, jogi és anyagi feltételek biztosítása. ➜ b) MAB: külső minőségértékelés és -hitelesítés ( = akkreditáció), módszertani segítés. ➜ c) FOI-k: kulcsszerep és elsődleges felelősség a folya- mat és a „termék” minőségéért – belső minőség- biztosítással, hatékony minőségmenedzsmenttel. ➜ Oktatók:meghatározzák az oktatás és kutatás minőségét. Hallgatók: befogadják, erősítik vagy gyengítik, és végül tükrözik az oktatás minőségét.

a) Állam (kormányzat, miniszter): A minőségértékelés és az akkreditáció a felsőoktatás- politika része. Minőségi követelmények vannak a jogszabályokban. A Bolognai Nyilatkozat aláírása. Felsőoktatási Minőségi Díj. Épül az adatbázis alapú vezetői információs rendszer (AVIR). A nagy expanziós korszak után mára a minőség lett a felsőoktatás-politika meghatározó eleme – papíron.

➜ Az állam hatása a FO minőségére: A magyar felsőoktatási szféra befogadta a minőség- biztosítás és az akkreditáció szellemét és gyakorlatát. A FOI-k nagy része minőségbiztosító rendszert és eljárásokat működtet. Az akkreditáció még inkább szükséges rossz, mint szükséges jó. (L. az MRK 5 éves ciklus értelmezését.) Utólag rendszerint elismerik hasznát, pozitív hatását. A MAB határozatait a miniszterek (sőt az OH is) felül- írják, nem a minőségelv alapján. Ezzel szemben az USA-ban erre alapozza a kormány a finanszírozást! A magyar felsőoktatás állami finanszírozása nem kö- kötődik a minőséghez, mennyiségi szemlélet uralja.

Erős etatista szemlélet vs. független MAB! Példák: 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól 7. § (3) A felsőoktatási intézmény a Tájékoztatóban megjelentetni tervezett közleményében az általa meg- hirdetett szakok minőséghitelesítésére vonatkozóan teljes körű információt ad [ = akkreditáció]. Ennek kere- tében a felsőoktatási intézmény köteles feltüntetni azt is, ha a szak indítását korlátozással engedélyezték. A minisztérium – a MAB kérése ellenére – nem engedé- lyezi a korm.rendelet szerinti információ megjelenítését. A FOI-k sem kérik ennek megjelentetését. (Talán mert kiderülne, hogy melyik szaknak nincs akkreditációja?)

Diploma Supplement – Oklevél melléklet 2 Information identifying the qualification 2.3 Name and status of awarding institution The status of the institution whether it has successfully undergone a quality assurance and/or accreditation exercise or procedure, and this should be clearly indicated. [Name of the institution] is a private college which has undergone external quality assurance by agency X in [name of the country] in 200X with satisfactory results. A magyar oklevél mellékletben szerepel az intézmény típusa, státusza, de nem jelenik meg akkreditációja.

A törvénymódosítások nem a MAB jobb munkáját, s főleg nem a felsőoktatás minőséget szolgálták. Miniszter által aláírt „legfrissebb” MAB SZMSZ kelte: május 29. [Azóta 3 változat vár(t) aláírásra.] 2010: >20% költségvetési zárolás vs. FOI-k 2%. 2011: 23 MFt költségvetési átcsoportosítás az FTT- hez – képviselői indítvánnyal. Az új törvénykoncepció: a MAB – nevével ellentétben csak szakértő testület lenne, a miniszter „akkreditál” (még a doktori iskolákat is vs. Alkotmány). Ez az accreditation vs. licensing viszony (szándékos) meg nem értése. 27 EU országban csak az ottani „MAB” akkreditál, a miniszter sehol. Nem is ír felül!

b) MAB 1 Független, szakértői testület, delegált, döntően „aka- démiai”, kis részben alkalmazói szakemberekből. „Szakértői véleményt” ad – határozatként, ami így meg nem változtatható, de a miniszter (OH) másként is dönthet (eddig csak  →, de →  soha). A MAB európai szervezet, az ENQA alapító és (külső értékelés alapján) megerősített tagja. A MAB elfogadja és alkalmazza az ESG-t. Emiatt is rendszeres belső minőségbiztosítást végez. Akkreditációs kritériumokat publikál és alkalmaz. A szférán belül van: ez egyaránt előny és hátrány! Határozatai és indoklásuk nyilvános:

MAB 2 Értékelő tevékenysége hierarchikusan szervezett, mindig részletesen indokol, ezzel együtt éppen annyira szubjektív, mint mindenki más e műfajban. A MAB határozatai ellen van felülvizsgálati lehetőség, másutt ritkán (pl. a szenátusokban sincs). A MAB a bemeneti (input) feltételek értékelésétől el kell mozduljon a folyamat és kimeneti eredmények (learning outputs) értékelése felé. (Bár a bemeneti szűrés kevésbé fájdalmas, mint menetközi.) A Bologna-rendszer beállása után majd ez dominál. A MAB sohasem cél, hanem aktív eszköz a felsőoktatás minősége érdekében!

➜ A MAB hatása a FO minőségére A FOI-k minden tekintetben figyelembe veszik a MAB értékelések normáit és ajánlásait: a beadványokat e szerint készítik. Ezzel együtt ~25% „nem” lesz. A MAB normák minden intézménytípusra azonosak: a minőség nem fenntartó és nem intézménytípus függő! A MAB minőségi követelményekkel igyekszik kompen- zálni a még mindig erős expanzív törekvéseket. (A több hallgató ma még fontosabb, mint a jó hallgató.) A MAB értékelések a FOI-k minőségügyére is ki- terjednek, hatnak és segítenek. Veszély: a MAB-ra hagyatkozás csökkenti a FOI-k felelősségérzetét. Ezen fordítani kell!

c) Felsőoktatási intézmények 1 3 dokumentum: az Ftv., az ESG és a MAB útmutatók  Az Ftv. minőségbiztosítási szabályzatot ír elő. Ebben: a FOI működésének folyamatai, ezen belül vezetés, tervezés, ellenőrzés, mérés, értékelés, a működés biztosítás kritériumai, szabályai, a képzések indításának, követésének, rendszeres belső értékelésének mechanizmusa, a végzettségi szint és szakképzettség minőségének belső értékelése, ill. fogyasztóvédelmi szempontok, doktori iskola létesítés, működés követelményei, az oktatói munka hallgatói véleményezése.

FOI-k 2  ESG – Part Policy and procedures for quality assurance *** 1.2 Approval, monitoring and periodic review of programs and awards * 1.3 Assessment of students ** 1.4 Quality assurance of teaching staff * 1.5 Learning resources and student support ** 1.6 Information systems ** 1.7 Public information **  MAB útmutatók és bírálati szempontok a honlapon!

➜ A minőségügy hatása a FOI-kban Az egyetem (FOI) eo ipso minőségalapú intézmény: a hallgatókat és professzorokat ilyen alapon válogatta. Ez (volt) a magyar gyakorlat is: kutatás és elitképzés. A tömegoktatás t(sz)ervezett minőségügyet követel. Ma minden magyar FOI-ben szervezett minőségügy kell működjön: menedzsment, bizottságok, szabályza- tok, sztenderdek, fejlesztési program stb. Hatásuk? Tervezett önértékelés is folyik: C-SWOT analízis. Ezek hatása intézményenként különböző: a mennyi- ségi szemlélet még mindig erősebb a minőséginél. Egy széleskörűen és mélyen ható minőségkultúra még nem általános a magyar felsőoktatásban.

Minőségi díj odaítélése vs. stakeholderek véleménye: Magyar Mérnöki Kamara (2010. október): „A felsőokta- tásba jogszabály alapján bevezetett minőség biztosítási rendszereknek nincs semmi értelme, gyakorlati haszna, a minőségbiztosítási követelmények teljesítése formális, és nincs hatással az oktatás minőségére.” HÖOK (2010. december): „Súlyos gond az is, hogy noha a felsőoktatási intézmények minőségbiztosítási programjainak megléte az akkreditáció előzetes fel- tételeként szükséges, de azok számos esetben, eltérő okokból ugyan, de mindössze formális jelentőségű és ténylegesen nem alkalmazott koncepciók.”

Oktatók: több a spontán elem, mint a tervezett! Még gyakran spontán, de többször már jól szervezett meritokratikus kiválasztás érvényesül. Sok helyen ez ellen dolgoznak a jövedelmi és belső érdekviszonyok. A minőségelvű mentalitás jelen van, maga a minőség- ügy rendszere még nem a hétköznapok szerves része. A formális akcióknak inkább ellenhatásuk van. Általános a felismerés: a minőség a hazai és nemzet- közi versenyben fontos,gyakran meghatározó tényező. Az oktatók hallgatói értékelése sok helyen rendszeres, de hatása még nagyon mérsékelt. Az elit-oktatás módszerei mellett a tömegoktatási el- eljárások tervezett kialakítása szükséges: student centred teaching, learning outcomes erősítendő!

Hallgatók: minőségigényük heterogén A jó minőség számukra jelenti a legtöbb hozadékot. Minőségi képzés csak aktív részvételükkel lehetséges. A tömegek beengedése a FO-ba csökkenő szín- vonalat, gyengébb motivációt is eredményezett. Van- nak kiváló, motivált hallgatók, de vannak kellemes időtöltésre berendezkedők, gyengék és lusták. A kreditrendszert jó és rossz célokra egyaránt használják, mert rosszul terveztük és működtetjük. Erősíteni kell azt a hallgatói tudatot, hogy itteni aktív részvételükkel alapozhatják meg karrierjüket. A HÖK gyakran, de nem mindig jó partner ebben.

Az akkreditáció jövője a magyar felsőoktatásban: belső programakkreditáció, ami az intézmény minőségügyének külső (MAB általi) akkreditációján alapszik. Ehhez egy új és hatékony minőségkultúra kialakítása szükséges az intézmények hétköznapjaiban, ahol - a minőség előnyt élvez a mennyiséggel szemben, - a közösségi és az egyedi érdekek találkoznak, - a társadalmi és egyéni értékek konvergálnak.

Köszönöm a meghívást és a figyelmet! Ergo a minőség: spontán is, de főleg szervezetten és tervezetten, így együtt minőségkultúrában épül!