Európai közjog és politika Jogász szak (nappali/levelező képzés) 2006/2007./I. félév Széchenyi István Egyetem (Győr)

Az Európai Unió alapjogvédelmi rendszere

Az Európai Unió közjogi alapjai I.) Alapjogvédelmi mechanizmusok Európában II.) Az alapjogvédelem kialakulása az Európai Bíróság gyakorlatában III.) Alapszerződési szabályok Maastricht után IV.) Az európai alkotmányozási folyamat és alapjogvédelem

I.) Alapjogvédelmi mechanizmusok Európában 1.Regionális nemzetközi szervezetek a)Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet – EBESz b)Európa Tanács – Emberi Jogok Európai Bírósága 2.A közösségi védelmi rendszer

II. Az alapjogvédelem kialakulása az Európai Bíróság gyakorlatában Az alapszerződések nem tartalmaznak alapjogi/emberi jogi rendelkezéseket (Kivétel pl. EKSz ex119. cikk) Az Európai Bíróság gyakorlatában általános jogelvként „mutatja ki” az alapjogokat: Stauder-ügy (1969): – –az alapvető jogok az általános jogelvek közé tartoznak

II. Az alapjogvédelem kialakulása az Európai Bíróság gyakorlatában Internationale Handelsgesellschaft-ügy (1970): – –Az alapvető jogok viszont a közösségi jog részét képezik, így erre való közvetlen hivatkozással érvényesíthetők az Európai Bíróság eljárásain keresztül. – –A közösségi jogi alapjogok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaira támaszkodva részesülnek védelemben.

II. Az alapjogvédelem kialakulása az Európai Bíróság gyakorlatában Nold-ügy (1973): – – az alapjogok meghatározásakor figyelemmel kell lenni azon nemzetközi egyezményekre, melyek kidolgozásában az EGK tagállamai is részt vettek, vagy amely egyezményeknek a tagállamok is részesei. – –Emberi Jogok Európai Egyezménye, ENSZ Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára

II. Az alapjogvédelem kialakulása az Európai Bíróság gyakorlatában egyenlő bánásmód alapelve (17/61. Klöckner Werke AG és társai v. ESZAK Főhatóság [ ]) emberi méltóság (9/74. Casagrande v. Landeshauptstadt München [ ]) egyesülési szabadság (36/75. Rutili v. Ministre de l’intérieur [ ]) diszkrimináció tilalma (43/75. Defrenne v. SABENA [ ]) vallásszabadság (130/75. Prais v. Tanács [ ]) tulajdonjog védelme (44/79. Hauer v. Land Rheinland-Pfalz [ ]) foglalkozás szabad megválasztásának a joga (44/79. Hauer v. Land Rheinland-Pfalz [ ]) privátszféra védelméhez való jog (136/79. National Panasonic v. Bizottság [ ])

II. Az alapjogvédelem kialakulása az Európai Bíróság gyakorlatában visszaható hatály tilalma büntetőjogi intézkedéseknél (63/83. Kirk [ ]) gazdasági tevékenység gyakorlásához való jog (240/83 Procureur de la République v. ADBHU [ ]) fair (méltányos) eljáráshoz és hatékony jogorvoslathoz való jog (222/84 Johnston v. Chief Constable of the Royal Ulster Constabulary [ ]; 98/79, Pecastaing v. Belgium [ ]) magánlakás sérthetetlenségéhez való jog (46/87 Hoechst v. Bizottság [ ]) szabad véleménynyilvánításhoz és –kifejezéshez való jog (C-159/90 Society for the Protection of Unborn Children Ireland v. Grogan és társai [ ]) orvosi titoktartáshoz való jog (C-62/92 Bizottság v. Német Szövetségi Köztársaság [ ])

II. Az alapjogvédelem kialakulása az Európai Bíróság gyakorlatában Az alapjogok korlátozhatósága a védendő tevékenységet mindig az alapjog társadalmi funkciójával együttesen kell megítélni, az alapjog lényeges tartalma nem korlátozható, a korlátozásnak meg kell felelnie az arányosság követelményének

III.) Alapszerződési szabályok Maastricht után Az Európai Unió alapelvei [EUSz 6. cikk (1)] Szabadság Demokrácia Emberi jogok Alapvető szabadságok Jogállamiság A tagállamokban közös alapelvek

III.) Alapszerződési szabályok Maastricht után EUSz 6. cikk (2) „Az Unió a közösségi jog általános elveiként tartja tiszteletben az alapvető jogokat, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, november 4-én Rómában aláírt európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból erednek.”

III.) Alapszerződési szabályok Maastricht után Alapjogok kikényszerítése a tagállamokkal szemben (EUSz 7. cikk) Az ún. „Ausztria”-cikkely története Előzetes kontrolleljárás (=súlyos sérelem veszélye áll fenn, Tanács 4/5) Jogsértési eljárás (=súlyos sérelem megállapítása, egyhangú döntés) Szankció alkalmazása (EUSz 7. cikk (3), EKSz 309.)

IV.) Az európai alkotmányozási folyamat és alapjogvédelem Az Alapjogi Charta kidolgozása A szabályozott jogosultságok köre A Charta jelenlegi státusza Az Alapjogi Charta implementálása az Alkotmányos Szerződésbe Az alapjogi szabályozás jövője

A témához kapcsolódó tananyag: TKV o. Széchenyi István Egyetem (Győr)