Könyvtárostanárok műhelyfoglalkozása Zentai Péterné Pedagógiai és Közművelődési Intézmény Eger, 2011. október 20.

Program Bemutatkozik vendéglátónk – a Bornemisza könyvtárát bemutatja Kovács Ilona könyvtárostanár Aktualitások, pályázatok, KTE ajánlás törvényhez Benedek Elek szülőhelyén jártam: Csathóné Poczok Katalin képes beszámolója Kisbaconról TÁMOP 3.2.4 Beszéljünk az olvasásról: Fenyő D. György cikke alapján szó esik arról, hogyan olvasnak a fiatalok Felkészülés a Bod Péter könyvtárhasználati versenyre – 3 kategóriában A könyvek éltető ereje: a fejlesztő biblioterápia lehetőségei a könyvtárban – Sánta Ferenc:Sokan voltunk

Közösségi jelenlét 6 konzorciumi partner közös portélja, adatbázisa http://brody.iif.hu/corvinaportal/ped/ Közoktatási portál: 8 együttműködő iskola naprakész információk, gyors tájékoztatás és kapcsolattartás: http://www.facebook.com/profile.php?id=100000221975450#!/profile.php?id=100000221975450

Pályázatok Pályázat középiskolásoknak : az olvasási szokások forradalmi változáson mennek keresztül. Az ELTE Egyetemi Könyvtár 9-12. osztályos diákok számára pályázatot ír ki korunk olvasási szokásainak vizuális technikával való bemutatására. Pályázni lehet fotóval, kisfilmmel vagy képregénnyel, egyénileg vagy csoportosan. Az eredeti alkotásokat a könyvtár különleges nyereményekkel díjazza. A pályázat beadási határideje: 2011. 10. 28., péntek, 24 óra. Eredményhirdetés: 2011. 11. 11., péntek, 11 óra 11 perc. „Tudásdepó-Expressz”- A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében (TÁMOP-3.2.4.A-11/1 ) az egyes területi (pl. megyei, kistérségi) és szakterületi szinteken az egységes országos lelőhely-nyilvántartás elveihez igazodó könyvtári elektronikus katalógusok, ill. az oktatást támogató adatbázisok kialakítása, fejlesztése; legalább kétnyelvű - azaz magyar nyelven, és legalább egy idegen nyelven elérhető - interaktív könyvtári portál kialakítása a tanulási szükségleteknek és a különböző felhasználói csoportok igényeinek megfelelően; az olvasáskultúra fejlesztését, a könyvtári szolgáltatások népszerűsítését, új társadalmi csoportok bevonását célzó helyi, interaktív programok, kampányok, lebonyolítása,; a pályázati konstrukcióban megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos szaktudás fejlesztése, legalább egy fő könyvtári munkatárs részvételének biztosítása útján könyvtárszakmai akkreditált továbbképzéseken

Népmese Napja 2011 http://olvasasbibliografia.ektf.hu/ Bibliográfia Bevezetés a bibliográfiához Népmesegyűjtemények Mesés oldalak Meseajánló oldalak Mesebibliográfiák, adatbázisok Gyermekfolyóiratok Olvasmányok a korai fejlesztésről Korai fejlesztéssel foglalkozó oldalak Könyvajánló a mesélésről Folyóiratok szülőknek, nevelőknek Gyermekkönyv-kiadók, könyvesboltok Gyermekirodalmi szervezetek, intézmények Gyermekeknek szóló rendezvénye Előadások, köszöntők videói: http://nepmesenapja2011.ektf.hu/videok/

Bod Péter országos könyvtárhasználati verseny Információszerzés, szellemi munka technikájának magas szintű ismerete Könyvtárhasználati ismeretek komplex alkalmazása Nem tárgyi tudás: tájékozódási készséget várnak a kézikönyvtárban, szakirodalomban 2006-tól: Projektmódszer könyvtári alkalmazása Téma ismeretlen: nincs kötelezően megadott forrás Jegyzetelés technikája

Bod Péter országos könyvtárhasználati verseny Célok: kompetenciafejlesztés, tehetséggondozás Módszertani segítség tanároknak (feladattípusok) http://www.opkm.hu/?lap=dok/dok&dok_id=91 Dömsödy Andrea: Adatok a Bod Péter országos könyvtárhasználati verseny 18. évéről. In = Könyvtári Levelező Lap 2011. 7. sz. p. 20-23.

Hogyan olvasnak a fiatalok? I. Milyen olvasást vár el az iskola, hogyan olvasunk hagyományosan? (1) A megszokott olvasás lineáris. (2) Az iskolai tanuláshoz szükséges olvasás verbális, vagyis nyelvi elemekre, szavakra, mondatokra épül. (3) A hagyományos olvasási stratégiák célja az olvasott szöveg globális, teljes megértése. (4) Hagyományosan elvárjuk az olvasótól, hogy struktúrában gondolkozzék, fedezze föl a könyv (tananyag, újság, folyóirat, regény) felépítését, belső összefüggéseit, a szöveg – tananyag – belső struktúráját. (5) Az egyes információ-elemeket megpróbáljuk elhelyezni a struktúrában, keressük a jelentésüket, értelmezzük őket. (6) Az olvasás során igyekszünk figyelembe venni a szöveg alkotójának feltételezett célját, intencióját.

Hogyan olvasnak a fiatalok? II. Milyen új olvasási stratégiák jelentek meg, váltak gyakorivá vagy dominánssá az utolsó másfél évtizedben? (1) A mai olvasók egyszerre több információs csatornát működtetnek, és az információk egyszerre, szimultán módon érik őket, és ezért a szövegek befogadása is szimultán módon történik. (2) Az olvasás során leggyakrabban egyes információkat keres ma egy az interneten kereső, dolgozó vagy olvasó ember. (3) Az olvasás iránya is megváltozott: nem lineárisnak, hanem ugrásszerűnek nevezhetjük. (4) Az a fajta olvasás, amelyről most beszélünk, nem struktúrákban gondolkodik, hanem egyedi elemekre koncentrál. (5) A mai olvasó számára a hangsúly áttevődött a szerzőről és a szerzői szándékról a befogadóra, az olvasóra. A felhasználóra koncentrált olvasás fontosabb lett, mint annak kiderítése, mi lehetett az alkotó, író intenciója. (6) Egészen radikálisan megváltozott a kép és a szöveg viszonya. A mai olvasó elsősorban a képekből indul ki, és ezekhez képest másodrendű a nyelvi szöveg. (7) A mai nemzedékek olvasása sokkal gyorsabb, mint korábban.

Hogyan olvasnak a fiatalok? III. Az olvasást körülvevő kulturális-gondolkodásbeli szellemi közeg lényegesen változott, és ez szintén erősen módosítja az olvasást, az olvasási stratégiákat, a szövegmegértést. (1) Visszaszorult a hétköznapokban az olvasás, legalábbis sok gyakorlati feladatot nem olvasással oldunk meg. Nem áttekintő olvasást kell használnunk, hanem csak információkiemelő olvasás,. (2) Az iskolán kívüli világban egyre csökken az írás szerepe, mindenekelőtt a hétköznapi írásbeliségé. (3) Az írásbeliségen belül rohamosan nő az elektronikus írásbeliség aránya és jelentősége a kézíráshoz képest. Blog: új műfaj (4) A hétköznapi írásbeliségben sokkal nagyobb teret nyert az elektronikus írásos szóbeliség.

Kérdések Megváltozott az olvasás módja, technikája, valamint az a kulturális közeg, amelyben élünk, Akkor: az olvasást továbbra is értéknek és egyik legfontosabb kulturális technikánknak és az áthagyományozás egyik legfőbb eszközének tartjuk? Ebből milyen következtetések és feladatok következnek az iskolákra, a könyvtárakra, a múzeumokra, és minden más kulturális szereplőre?