Ápolói megfigyelések és értelmezéseik Pszichopatológia

Speciális ápolói megfigyelések Hirtelen hangulati változás Fokozatos hangulati, mozgás,akarati, késztetésbeli változás Járás, beszéd változás Látogatás hatását a betegre Telefonok hatása a betegre A gyógyszerbevétel körülményei Öngyilkosság veszélye miatt: Éjszakai WC- re járás Aluszékonnyá válás Tudat beszűkülés Adakozóvá válás Hallucinációra utaló jeleket A beteg hangulatát befolyásoló tényezőket

Pszichopatológia A normál viselkedés elkülönítése a kórostól Meghatározza, hogy mire figyeljen az ápoló

A pszichés működések fő területei Kogníció: tudati működések és figyelem; érzékelés, észrevevés; emlékezés; gondolkodás Affektivitás: ösztönök; érzelem; hangulat; indulat Magatartás: indíték, akarat, pszichomotilitás, kommunikáció Globális jellegű működések: intellektus, személyiség, beállítódás

A kogníció

A kognitív működések A kogníció magába foglalja: Az ingerek érzékszervi úton történő érzékelését (percepció),felfogását (apercepció) és kp.-i idegrendszeri feldolgozását az agykéregben (gnosztikus funkció) Az emlékezeti folyamatokat, a tanulást A gondolkodás azon folyamatait amelyek a szintézishez, ítéletalkotáshoz, előrelátáshoz ( a jelenlegi tapasztalatok múltbeliekkel és a tanultakkal történő egybevetéséhez) s ebből akár új eredmény létrehozásához is szükségesek. Előfeltétele a tudat bizonyos szintje és a figyelem.

A tudat A tudat olyan ébrenléti állapot, amelyben a külvilág és a belső környezetűnk ingereit megfelelő módon fel tudjuk fogni, és azok jelentőségével is tisztában vagyunk. Elkülönítünk: éntudatot : Az én idő-és térbeli egységén és a külvilágtól való elhatárolásán alapszik Magában foglalja, hogy az egyén cselekedetei saját magától származnak tárgytudatot: A külvilágra vonatkozik Jellemzői: orientáció és figyelem A tudat ébersége (vigilitás) A tudat tartalmi működése A tudat tartalmi működése: az agykéreg funkcióján alapul,a két félteke egymás közötti és az agytörzzsel való együtt működése is jelentős

A tudati működés zavarai A tudat éberségiszint zavarai ( vigilitás zavarok): Hipnoid tudatzavarok: Kábultság: a külvilági ingerek felfogása megnehezül, csökkent percepció és reagálási készség. Somnolencia: a beteg magára hagyva elalszik, kissé erélyesebb ingerekkel ébreszthető és rövid ideig kontaktusba vonható, lelassult, gátolt pszichomotórium. Sopor: olyan mint a mély alvás stádiuma amelyben a reflexek még megtartottak, a beteg csak erős ingerrel ébreszthető, incontinens Kóma (eszméletlenség): teljes eszméletlenségnél a reflexek hiányoznak, centrális légzési és keringési zavarok jelentkezhetnek. A tudat világosságának („pszichiátriai”) zavarai:

A tudat világosságának („pszichiátriai”) zavarai (tudatborult állapotok): Oneroid (álomszerű)állapot: az észrevevés és a képzelet közötti határ elmosódik, a valósba álomképek keverednek és azok együttesen, azonos erővel kerülnek észlelésre. Delírium (ködös állapot): a tudat mély borultsága, a külvilággal nincs kapcsolat, dezorientáltság alakul ki, hallucinációk, illúziók jelentkeznek, és mindez zavart gondolkodással, fokozott pszichés aktivitással, töredékes, értelmetlen motilitásfokozódással jár, súlyos és életveszélyes vegetatív tünetek jelentkezhetnek. Amencia: lényegében a delíriumhoz hasonló kép, a vegetatív tünetek hiányával Homályállapotok ( tenebrozitás) Rendezetlen: zavart gondolkodás, intenzív érzelmi megnyilatkozás,a külvilággal nincs kapcsolat, az észrevevés és a képzelet összeolvad. Gyakori az érzékcsalódás,szorongás. Rendezettek: a beteg magatartása, viselkedése rendezettnek tűnik, önmagára és környezetére vonatkozóan részben tájékozott, de az összituációt nem ismeri fel, ehhez képest magatartása inadekvát. Rendezettek: a beteg magatartása, viselkedése rendezettnek tűnik,önmagára és környezetére vonatkozóan részben tájékozott, de az összituációt nem ismeri fel, ehhez képest magatartása inadekvát. Látszólag logikus a viselkedése, de nem illik az összképbe.

Delírium Ködös állapot, a a tudat mély borulása, hullámzó vigilitásbeli és összerendezettségi tünetek kíséretében. Tünetei: Tájékozatlanság önmagára,környezetére, időre és térre terjedhet ki. Illúziók és hallucinációk tömeges jelentkezése Fokozott motoros aktivitás,célképzet és célmozgás hiánya, gondolkodás és mozgás összerendezetlenség, Felületesebb és mélyebb alvás-ébrenléti időszakok váltakozása Delirium tremens alkohol okozta kórkép,apró állatok, bogarak vizionálása mellett haptikus komponensek,változó pszichomotoros tünetek vannak jelen. Oka: agyi vérellátási zavar( akut és krónikus forma), mérgezések,gyógyszerfüggés és szenvedélybetegségek, testi betegségek (urémia,DM), fertőzések, stb.

B. A tudat tartalmi zavarai: a tartalom teljesen vagy nagy mértékben hiányzik megtartott éberségi szint mellett. Tudatszűkület : egy – két gondolatra összpontosul (pl. rajongás,bánat). Oka lehet érzelem,indulat,kórosan megtapadt élmény. Rövidzárlati cselekmények, explozív reakció estén döntő az affektív színezettség. Confúzió (laza tudati állapot): az éberségi szint csökkenése miatt kialakuló integritás zavara jellemző. Enyhe formája a szórakozottság, szétszórtság; súlyos alakja a teljes desintegratió, ahol a beteggel értelmes kontaktus nem teremthető.

Tudatzavar A tudatzavar mindenkor az én és a külvilág integratív kapcsolatának a zavara, ezért minden formája veszélyeztető állapot is egyúttal,mely sürgős beavatkozást tesz indokolttá úgy a szomatikus, mint a pszichés ellátás területén egyaránt.

A figyelem zavarai Féloldali figyelmetlenség ( neglect) – neurológia Pszichiátriai figyelemzavarok: Szórakozottság, szétszórtság Hyper – és hipovigilitás

Az orientáció zavarai Nemcsak a tudati működések, hanem az ítéletalkotás zavarai is. Allopszichés dezorientáció: Térbeli-, időbeli és idegen személybeli hiányos vagy téves azonosítás Az éntudat zavara Saját én megélésének hiánya (deperszonalizáció) A külvilág megváltozásának élménye (derealizáció) Az én aktivitástudat hiánya (pszichés automatizmusok, énidegen cselekedetek, mások általi írányítottság érzése)

A tudati működés zavarai Scannelés:Tariska könyv 195. old ábra

Érzékelés, észlelés és ingerfeldolgozás Percepció appercepció képzetek

Érzet és képzet sajátosságai Testi jellegű, három dimenziós A külső térben jelenik meg, objektív valósága van Határozott rajzolatú,részletgazdag Konstans, könnyen rögzül azonos módon Akarattól független: nem idézhető fel és nem változtatható meg tetszés szerint Létrejöttét passzivitásérzés kíséri Képzet Képszerű, kétdimenziós Szubjektív természetű: a belső világban jelenik meg Határozatlan, nem teljes, részletszegény Szétfoszlik, mindig újra kell képződjön Akarattól függő:felidézhető,változtatható Létrejöttét aktivitásérzés kíséri

Az ingerfelfogás zavarai Érzékszervi károsodásból eredő zavarok Kvantitatív zavarok hiperesztézia hipoesztézia anaesthesia Kvalitatív zavarok az észrevevés abnormitásai tartalmi zavarok

Az ingerfelfogás kvalitatív zavarai Az észrevevés abnormitásai a külvilág elidegenedése megzavart érzékelés az időélmény zavarai a térélmény zavarai a testséma zavarai deperszonalizáció fantomfájdalom doppelt orientáció a realitásérzet zavarai a valóság téves megítélése derealizáció tévely Doppelt o-abeteg egyidőben kettősen éli meg magát Tévely: Az észrevevés komplex zavara, társul,derealizációval,a gondolkodás,affektivitás, és az ítéletalkotás zavaraival

Az ingerfelfogás kvalitatív zavarai Tartalmi zavarok illúzió hallucináció képzetanomáliák

Illúzió Illúzió a nem megfelelő ingertől keltett kóros észrevevés, mely a valódi érzékelés minden tulajdonságával bír. A normál érzékeléstől abban tér el, hogy intenzitásában vagy érzelmi jegyeiben,vagy tartalmában nem felel meg a kiváltó ingernek. Egészséges embernél is előfordulhat. Figyelmetlenség Geometriai illúziók Affekt illúziók Pareidólia Kóros illúziók: a kóros észrevevéshez ítélethamisítás is csatlakozik Pareidólia: A figyelem elterelődésével keletkező kóros észrevevés realitásítélet nélkül pl. felhőben alakok látása Kóros illuzió:delíriumosáll-ban állatok a falon

MOZOG VAGY NEM? Nem, de te úgy látod…

Ha a fekete keresztre koncentrálsz, a száguldó lila zölddé válik

Hallucináció Az a kóros észrevevés, amely a valódi érzés minden tulajdonságával bír, de valódi érzés, észrevevés alappal nem rendelkezik. A beteg meg van győződve észrevevéseinek valódiságáról. A hallucinációk tulajdonságai az érzés tulajdonságaival megegyeznek. Van erősségük, érzelmi jegyük és tartalmuk, az erősségük különböző. Hallucináció előfordulhat: Mérgezés (pl.ólom), hallucinogén anyagok (pl.ópium, belladonna, stb.),fáradtság, traumák után, fertőző betegségnél, okozhatja cerebrális izgalom, epilepszia, alkoholos delírium,vese- és májbetegség, cukorbaj,de elsősorban elmebetegségek. Érzelmi jegy nélküli észrevevések sch-ban fordulhat elő.Ködös tudatállapot mellett előforduló hallucináció jobb prognózisú, mert megszűnhet a tudatzavar elmúltával. Tiszta tudat mellett is előfordulhat,sch-ban, paranoiában.

Hallucináció A hallucinációk tartalma:több féle lehet, minden amit a beteg látott, hallott, érzett, összevisszaságban, elképzelhetetlen kombinációkban élheti meg. Lehetnek egyszerűek (elemi érzésnek megfelelő) és összetettek ( komplexek). A hallucinációk fajtái: Látási (visualis):szín és fény jelenetek, víziók Hallási (acusticus): zúgás, csengés, dallamok (phonema),párbeszéd, hangok amelyek kívülről szidják, utasítják, vagy dicsérik a beteget. Szaglási (olfactorius,osmia): bűzérzés (kakosmia) Ízlelési (gustatorius):lehet kellemes, vagy kellemetlen,utálat érzés,keserűíz. Tapintási (hapticus): ütés, szúrás,csiklandozás. Belső szervi (coenaesthesia) Mozgási (kinaesthesia) nem mer egyenesen járni, repül, zuhan. Egyensúlybeli (vestibularis) A megfelelő érzékszervi érzékelés mezején kívüli hallucináció: pl. háta mögött lát. Szaglási hallucinációk: agytumor, epiolepszias aura, sch-ban fordul elő. Lehet kellemes, kellemetlen, szokatlan.

Hallucináció A hallucináció hatása: Befolyásolja a gondolkodást, cselekvést, hangulatot. Gátolhat, serkenthet, téves eszméket hozhat létre. A beteg viselkedése árulkodó lehet: Mereven néz (figyelme egy pontra irányul),ide-oda tekintget, fürkésző kereső mozgást végez,lehunyja a szemét,eltakarja az arcát,figyel, bedugja a fülét, fintorog, köpdös, védekezö mozdulat mozgási hallucinációnál. Az érzékcsalódásban szenvedők kiszámíthatatlanok, magukra,környezetükre veszélyesek. Ha a hallucinációk erősérzelmi töltéssel bírnak és téveszméket,kóros ítélet alkotást okoznak akkor veszélyes helyzetet okozhatnak –a cselekvés kórossá válása.

Képzetanomáliák A normál gondolkodásban keverednek a valóságos észrevevések, érzetek és képzetek. Emlékezési hallucináció Deja vu Jamais vu Dreamy state : álomszerű állapot, a képzeletben jelentkező kóros észlelés lép a valóság helyébe Pseudológia phantastica kóros hazudozás confabulatio

A figyelem és zavarai A figyelem tudatunk azon beállítása, amelyben egy bizonyos inger felvétele a legtökéletesebb. A figyelem szelektáló funkció, a fontos jelenségek kiválogatója. Kapcsolatban áll az érdeklődéssel, affektivitással, szükségleteinkkel, problémáinkkal, céljainkkal. A figyelem lehet önkéntelen és szándékos. Jellemzői: Koncentráció (irányultság és terjedelem) Figyelemvigilitás (éberség,mennyire képes az ingerekhez fordulni) Tenacitás (a figyelem leköthetősége, mozgékonysága) A figyelemre hatást gyakorol a szervezet általános állapota: fáradtság, betegség, rosszullét. A figyelem terjedelmét befolyásolja annak megosztása. A vigilitás többnyire ellentétben van a tenacitással. Ha feszült a figyelemnem lehet éber is és fordítva. A figyelem függ az affektivitástól is. Ami kellemes magáravonja a figyelmet, ami kellemetlen attól szabadulni igyekszik.

A figyelem zavarai Normális esetben is változik a figyelem pl. kifáradásnál. Kóros: Figyelem koncentrációja csökken: fáradtság, elbutulás Koncentráció fokozott: pl. vizsga szituációban,ill. téves eszmék, paranoid gondolatok esetén. Vigilitás csökken: kóros közöny – gyengeelméjűség, elbutulás, pszichomotoros gátoltság, tudatborult állapotok. Hypervigil: a figyelem állhatatlan, a legkisebb behatás is eltereli. Pl. mánia, sch. Hypertenacitás: a téves eszmék a figyelmet hosszú ideig lekötik. A figyelem nehézkes, kórosan tapadó.( depresszió, paranoia) Hypotenax figyelem: alig tud tartósan figyelni a beteg ,( pl. mánia)

Az emlékezés és zavarai Az emléknyomok – engrammák- szándékos felelevenítését emlékezésnek nevezzük. Megjegyző emlékezés Hat rá a :figyelem,érzelmi állapot. Függ az érzéki benyomás tartamától, az érzékszervek dominanciájától (auditív, visualis)és az életkortól is. Megőrző emlékezés Függ: a megjegyző emlékezéstől, a begyakorlástól. Hűségfok: mennyi valóságtartalommal őrizhető az emlék. Felejtés : halványodik az emlék,nehezen idézhető fel. Engramma pusztulás – a veszteség az első időben a legnagyobb. Ribbot törvénye: először a tulajdon, hely és számnevek felejtődnek, a tapasztalati és foglalkozási ismereteinket őrizzük meg legtovább. Felidézés vagy reprodukció A képzettársítás törvényei vonatkoznak rá.

Az emlékezés zavarai A megjegyző emlékezés zavarai: Ok: az észrevevés, felfogás, figyelem és tudat zavarai okozzák, ritkán önálló. Képtelen a beteg új benyomásokból emlékképet alkotni. Okai: érzékszervi tökéletlenség, gyengeelméjűség, tudatborult állapot, eszméletlenség. Feledékenység Korszakow – sy.: Megjegyző emlékezés csökkenése, konfabulatio,tér és időbeli dezorientáció,betegségbelátás hiánya. Alkoholizmus,agyi trauma, agydaganatok, CH mérgezés.

Az emlékezés zavarai A megtartó emlékezés zavarai Felejtés Felejtünk körülírtan (szervi ok) Általánosan (diffúzan) Fokozatosan (Ribot törvénye)

Az emlékezés zavarai Az emlékbeidézés zavarai Alaki zavar: Reprodukciók könnyűek –hypermnesia A felidézés nehéz –hypomnesia Tartalmi zavar : az emlékképek nem felelnek meg az élménynek. Retroaktív (emlékezésbeli) hallucinációk – alapja doxasma, hallucináció Paramnézia (illúzió) – az élményt a beteg hangulata átalakítja pl. paranoia, mánia Téves emlékezés -egészséges embernél –plagizálás.

Az emlékezés zavarai Amnéziák – emlékezéshiány időben vagy térben körülírt alakja, a feledés eszméletlenség, tudatzavar,kóros felindulás után fordul elő. Formái: Totális Részleges Fokozatosan elvesző (retardált) Visszajövő Időben körülírt: cográd (behatással egyidejű), retrográd, anterográd Nem bírja felidézni az emlékképek egy bizonyos csoportját ( reproduktív amnézia) Kellemetlen emlékképek gátolják az emlékezést( katathymiás amnesia) Az időre való emlékezés hiánya ( amnesticus amnézia) – agyi trauma, demencia, alkoholos mámor, stb.

Gondolkodás, ítéletalkotás, tájékozódás A gondolkodás az a lelki művelet, amelyben emlékeinket akaratlagosan elevenítjük fel és társítjuk egymással egy bizonyos cél elérése érdekében. Az igazi gondolkodás logikus, van benne célképzet. Ítélet – a gondolkodás folyamat eredménye:valamely tény megállapítása és a személyiségnek ezzel szemben való állásfoglalása. Elemi ítélet ( gyermekkorban már szerezzük): pl. tájékozódás időbeli, térbeli, személybeli (allopszichés) tájékozódás érzékszervi észleléseink és az észleltek megfelelő elhelyezése révén. Saját énünkről szerzet ítélet ( autopszichés tájékozódás) Függ: emlékezés,észrevevés, figyelem

Gondolkodás, ítéletalkotás, tájékozódás zavarai A gondolkodás zavarai lehetnek alakiak és tartalmiak. Alaki zavarok: Felgyorsult gondolkodás Lehet valódi és látszólagos –a célképzetek rövid idő alatt váltják egymást Logorrhea – a beteg beszéde szétfolyó, elkalandozó a mondatait be sem fejezi,máris áttér egy másikra. Gondolatrohanás-a képzetek között nincs összefüggés,gyors, összefüggéstelen beszéd Teljes összefüggéstelenség – inkoherencia Gondolattolongás Gondolatelvonás Gondolat felhangosodás Gondolkodás leépülése – absztrakciós képesség megszűnik Zárlat – gondolatfolyam hírtelen megszakadása A gondolkodás lassúbbodása A célképzetek kóros tapadásához vezet. A beteg ugyanazzal a gondolatkörrel foglalkozik ( monoidezmus). A mozgás is lassúbbodhat, az ítéletalkotás nehézkes. A képzetek lassan követik egymást, az észrevevés lassul.

Gondolkodás, ítéletalkotás, tájékozódás zavarai A gondolkodás tartalmi zavarai:a kóros célképzetek,túlértékelt eszmék,az ítéletalkotás és tájékozódás zavarai alkotják. Kórosan túlértékelt eszmék a kényszerképzetek és téveszmék. Kényszerképzet: a beteg akarata ellenére lép mindig a tudatba,tisztában van kórosságával és a beteg szabadulni akar tőlük de nem képes rá. Téveseszme: kóros forrásból eredő túlértékelt ítélet, amely korrigálhatatlan. Kóros irányba alakítja át a személyiséget. A rendszerré összeálló téveseszméket doxasmának nevezzük. Nagyzásos (megalomán) téveseszme-gyakran emelkedett hangulat kíséri ( milliárdos, feltaláló, vallásos,erotikus) Önkicsinyítő (mikromán) – gyakran csüggedt, szorongó – szegénynek, rossznak,bűnösnek hiszi magát. Nihilisztikus – bűne miatt pusztul el a világ, hypocondria, üldöztetési ( persecutorius), mérgeztetéses ,meglopatásos,féltékenység, perlekedés ( kóros igazságkeresés) Oka: sch, alkoholizmus, időskori elmebetegség. Lehet rendszerezett vagy rendszertelen Az intelligenciával való kapcsolat felfedezhető. Mérgeztetéses téveszmék kihatnak a táplálkozásra, higiénére. Mániás-nagyzol,depressziós önkicsinyítő,idős meglopatásos,epilepsziás vallásos

Doxasma A rendszerré összeálló téveseszméket doxasmának nevezzük. Lehetnek: Elsődleges doxasma-motiválatlan, nem vezethető el más pszichés történéshez Másodlagos, pszichológiai történés következménye. Indukált doxasma Holothym doxasma Rendszerezett rendszerezetlen

Affektivitás. Érzelem,hangulat indulat Affektivitás gyűjtőfogalom alatt foglaljuk össze azokat a psychés mechanizmusokat,amelyeket az érzelmi, indulati,hangulati jelenségek csoportjába sorolunk. Jellemző : polaritás,szubjektivitás, akarathoz nem tudatos társulás. Az érzelem a szervezet sajátságos reakciója a reá ható ingerekre.

Az érzelem Az érzelem felosztása intenzitásuk és tartalmuk alapján történik: Indulat (affektus): intenzitásában megnövekedett,rövid hatású és tartalmú érzelem,amely a tudatot kitölti,vegetatív jelek kísérik. Hangulat (thymia): egyidejűérzelmek fennállása során kialakuló tartós érzelmi állapot Közérzet (phoria):a személyiség egyes funkcióit befolyásoló érzelem,amely vitális működésekhez társul

Az érzelmi élet zavarai Az érzelmi élet zavara során az érzelmi megnyilvánulás nem felel meg a kiváltó ingernek sem intenzitásában sem minőségében,sem tartalmában. Típusai: Minőségi, Tartalmi Hatékonysági változások

Az érzelmi élet zavarai Nyírő szerinti felosztás: LEHET ÉRZELMEKBEN GAZDAG,SZEGÉNY,HIÁNYOZHATNAK AZ ÉRZELMEK LEHET VKI ÉRZELMILEG KÖNNYEN VAGY NEHEZEN IGÉNYBEVEHETŐ AZ ÉRZELMEK VÁLTOZNAK GYORSAN,TAPADHATNAK KÓROSAN LEHET AZ ÉRZELEM PERVERZEN TAPADÓ ÉS KÓROSAN IRRADIÁLÓ

Az érzelmi élet zavarai Altruizmus – az érzelmi gazdagság a külvilág felé irányul Mártír ,segíteni akarás Ha befelé irányul – egoizmus Érzelem gazdagság schsoknál – gazdag fantáziavilág (pl.Csontváry) Érzelmek szegénysége (gyengeelméjűség) Emocionális inkontinencia –szélsőségesen hullámzó érzelmek Kórosan tapadó érzelmek Perverz tapadás (a cselekvéshez ellenkező érzelem tapad) Ambivalancia Irradiáció A hangulat lehet kórosan emelkedett( hyperthymia) Gyorsult a gondolkodás,képzettársításé s a mozgás. A beteg élénk, tréfál, sérteget,kritikátlan,gyorsul az anyagcsere,jó az étvágy. Mániás exaltáció vagy nyomott (dysthymia) Lassult képzettársítás,önkicsinyítő gondolatok, nihilisztikus eszmék megtapadása,öngyilkossági gondolatok, mozgásszegény,ritkán beszél,étvágya rossz Depressziós gátoltság – stuporig fokozódhat.

Az érzelmi élet zavarai Apathia - közöny( részleges vagy teljes) Kóros indulat –minőségében vagy intenzitásában ok nélkül erősebb, a szükségesnél tartósabb érzelem. Tudatszűkítő hatásúak. Extázis Pánikreakció ( anticipált félelem) előre fél a beteg a rohamtól

Mozgásreakciók A mozgás lehet egyszerű,láncolatos, ösztönös,akaratlagos,automatikus,kifejező Az ösztön sajátos vágy ,törekvés bizonyos érzelmi állapot további fenntartására, mozgásban nyilvánul meg,öröklődik. Az ösztönök gyakori aktivizálódása – szokás. Ha az ösztön,szokás az egyén érdekével ellentétes - szenvedély

A mozgásos reakciók zavarai Bénulások Görcsök A cselekvés (praxia) zavarai: Hypo- vagy akinézia Stupor Coherens ( összerendezett mozgás),incoherens Parapraxiás – szituációhoz nem illő Agitáció – felgyorsult mozgás Perseveráció- ismétlődő mozgás ( tic pl.) Katatónia: az akaratlagos izomzatnak sajátságos, elsődlegesen kóros pszichomotoros beidegződése,járhat stuporos vagy izgalmi tünetekkel. Pl.mozgás sztereotípia,mozgás negativizmus,akinézia (gátolt mozgás),akinetikus mutizmus, ha a mozgás,cselekvés,beszéd teljesen elakad zárlatról beszélünk.

Cselekvés zavarok Impulsivitás tremor Parancsautomatizmus Echopraxia,echolalia Paralogia,parapraxia ( oda nem illő tevékenység ismétlése) tremor

Az akarat Az akarat a szervezetnek ( agynak) különféle belső és külső ingerekre való öntudatos visszahatása. Jellemző a cselekvést megindító vagy gátló tendencia jelenléte. Befolyásolhatja:öröklött sajátosságok, a szervezetre ható biológiai tényezők ( éhség, szomjúság, stb.), szociális hatások,belső lelki értékek, aktuális tényezők, fáradtság, traumák, stb.) Pszichiátriai szempontból befolyásolhatja: A tuidat és zavarai, Hangulati élet kórossága, Az ítélőképesség zavara Érzékcsalódások,kényszerképzetek,téves eszmék, stb.

Az akarati élet zavarai Fokozott akarás – hyperbulia Csökkent akarás – hypobulia Akarathiány –abulia Az akarat időleges csökkenése ( demencia, kóros részegség,krízishelyzet) Kóros befolyásolhatóság

Az ösztönök A szervezet azon törekvései amelyek nem tudatos működés következtében kialakuló bonyolult reflexláncolatok és/ vagy az egyed, vagy a fajfenntartást szolgálják. Önfenntartási ösztön Fokozódása:polyfagia,bulimia,polydipsia, Csökkenése:anorexia,akinetikus mutizmus, Fajfentartó ösztön: Korai, késői megjelenés, hiányzik Fokozott ( satyriasis, nymphomania) Önkielégítés Nemi ösztön csökkenése Szexuális képesség zavara ( impotencia,frigiditás) Ösztönkórosságok: Perverziók ( - izmusok,-filiák) Szenvedélyek ( alkohol,drog,játék)