Ökológiai tényezők

Élő szervezet - környezet  dinamikus egység Környezethatás: a környezet különféle tényezőinek az élő szervezetben vagy az élettelen anyagban előidézett reakciója.

Térben és időben folytonosan változik  Adaptáció ( ön- és fajfenntartás) Ökológiai valencia ( határérték, amelyen belül az adott faj fennmaradása lehetséges)

Ökológiai tényezők felosztása Abiotikus tényezők: a környezet fizikai, kémiai feltételei Biotikus tényezők: a populációk egymásra gyakorolt hatása

Abiotikus környezeti tényezők Edafikus tényezők Éghajlati tényezők Orografikus tényezők

Edafikus tényező A talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait öleli fel. A talaj hatása kettős: -Direkt ( gyökérzet) -Indirekt ( talaj feletti klíma) Edafon: a talaj élővilága ( baktériumok, algák, gombák, állatok)

A talaj kialakulása 1.) Fizikai aprózódás ( T-ingadozás, kőzetrepedések, beszivárgott víz  törmelék) 2.) Kémiai mállás ( új a.-k keletkezése  agyagos kőzettörmelék) 3.) Biológiai mállás ( humuszképződés)

Humusz Kémiai alkotói: fulvosavak, huminsavak, humin, humuszszén Humuszképződés szf.-i terméke: -nyers humusz humuszosodás -moder mértékének -mull megfelelően Nedves körülmények: -tőzeg (szerves a. tart.) -kotu

A talaj kialakulása Meleg, nedves környezet: - gyors - teljes bomlás Agyagos kőzettörmelék megtelepedő élőlények maradványai humusz talaj agyagszemcséivel keveredik  kb.-ő méretű és minőségű talajrészecskék Meleg, nedves környezet: - gyors - teljes bomlás Hideg, savanyú, vízzel borított, levegőtlen talajok: - hiányos bomlás  nyers humusz + baktériumok és más élő szervezetek száma

A talaj fizikai tulajdonságai (szerkezet, rétegződés, alkotórészek) 1.) Szerkezete ( A talajrészecskék nagysága, elhelyezkedése, összekapcsolódásuk mértéke) - a talaj levegőellátottsága ( összetétele) - a talaj vízellátottsága ( kolloidok, pórus, kapilláris víz) Pl.: homoktalajok, vályogtalajok

A talaj fizikai tulajdonságai 2.) Rétegzettség - 0 – szint ( felső szint) - A – szint ( kilúgzási szint) - B – szint ( felhalmozódási szint) - C – szint ( alapkőzet)

A talaj kémiai tulajdonságai Kolloidok – adszorpció (H2O molekulák, vízben oldott ionok, Ca!, Na! ) pH hat a : - szilikátok mállására - egyes a.–k oldékonyságára - kolloidok adszorpciós tulajdonságaira - a tápanyagok felvételére - toxikus fémek növényekbe kerülésére ( pH - Hg, Cd, Pb, Zn, Cr) ( pH - bór)

A talaj kémiai tulajdonságai Tápanyagtartalom: - gyorsan változik ( csapadék kimosó hatása, növények tápanyagfelvétele) - elemenként változik, hogy hány %- a vehető fel ( N – 2%, P- 60-70%, K)

Éghajlati tényezők Fény: - spektrális összetétel - megvilágítás erőssége - megvilágítás ideje - Hőmérséklet Víz, nedvesség Levegő

Fény Napsugárzás  földfelszín felmelegítése  levegő felmelegítése  időjárási jelenségek kialakítása Napsugárzás összetevői: - korpuszkuláris sugárzás - elektromágneses sugárzás Egyéb E- források: - geotermikus E - többi bolygó sugárzása

Fény Elektromágneses sugárzás spektrális összetétele - UV ( 380 nm) - IV ( 720 nm) - Látható fény ( 380 nm – 720 nm) PAR (44%) - Gamma - Rtg. - Rádió

Fény Zöld növények ( klorofill) CO2 beépülés 720 nm 660 nm 440 nm

Baktériumok ( bakterioklorofill) Fény Baktériumok ( bakterioklorofill) PAR – on kívül eső sugár: 800 nm 850 nm 870 – 890 nm

Fény Beérkező napsugár:  fsz.- n visszaverődik ( albedó)  elnyelődik  hőátadási foly-ok Növényeket direkt ( kedvezőtlenebb) – diffúz fény érheti. Arányuk függ: - légréteg vastagsága - portartalma - szélességi kör

Fény Megvilágítás erőssége gyenge erős - Vékonyabb levél - Fénynövények - Árnyéknövények ( szkiofiton) ( heliofiton)  etiolált hajtások fotoszintézis limitált

Fény A fotoszintézis függése a fényerősségtől CO2- FK-fénykedvelő megkötés ÁT-árnyéktűrő fényerősség CO2- termelés

Fény A fényerősség változása - Rendszeres ( ciklusos – nap, év) - Rendszertelen ( gyors) ADAPTÁCIÓ: - Évszakos - vörös pigmenta.-k - Napi ( fototropizmus) - levél méretének - Fény-, árnyéknövények - üvegesen áttetsző levél - Tűlevelű erdők - fénylevél - árnyéklevél

Fény Megvilágítás ideje Hosszúnappalos Rövidnappalos - Mérsékelt égöv - trópusok pl.: zab, cukorrépa pl.: szója, dohány, banán

Fény Állatok alkalmazkodása - Aklimatizáció - Adaptáció - Cirkadián óra - Fénykedvelő, fénykerülő, árnyéktűrő - Spektrális összetétel (UV C, UV B, UV A, IV, látható fény)

Hőmérséklet Befolyásolja: - egységnyi A / V-ra eső napsugárzás E- ja - Sugárzást felfogó közegek Felszínek felmelegedése: - hőkapacitás - besugárzás E- tartalma Levegő felmelegedése: - hőátadás - üvegházhatás

Hőmérséklet T igény a vegetációs periódusokban - Nyugalmi periódus - Csírázás - Vegetáció - Reprodukció Alkalmazkodás szélsőséges T-hez ( pl. T: 1-70 C)

Hőmérséklet Alkalmazkodás formái Változó / állandó testhőmérséklet Endoterm / exoterm - Egyéb ( párologtatás, gázcserenyílások, hidegedzés, nyugalmi szakaszok ..)

Víz Fontos, mert: - életfolyamatokhoz nélkülözhetetlen - élettér - acs. folyamatok közege - fotoszintézis alapanyaga - párologtatás  testhőmérséklet szabályozás

Víz Alkalmazkodás: 1.) Változó vízállapotú növények ( poikilohidratúrás) 2.) Állandó vízállapotú növények ( homoiohidratúrás) Élőhely szerint: Vízi, mocsári, nedvességkedvelő, közepes vízellátottságú, szárazságtűrő növények Vízi állatok, párás, száraz környezetben élő állatok

Levegő -Kémiai összetétel ( CO2, SO2) -Fizikai tulajdonság ( levegő mozgása  spórák, virágpor.., hűt, szárít, széltörés)  morfológia, elterjedés, társulásokban betöltött szerep

Biotikus tényezők 1.) Populációk, egyedek közötti hatások mutualizmus, kompetíció, parazitizmus… 2.) Antropogén tényező