Dél-Korea A Koreai Köztársaság, köznapi elnevezés szerint Dél-Korea (koreaiul: 대한민국, kiejtése: tehan minguk), elnöki köztársaság Kelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget déli részén.

Egyetlen szárazföldi határa demilitarizált övezet, amely Észak-Koreával közös. A két Korea 1945. augusztus 15-éig egy államot alkotott. Keleten a Japán-tenger (hivatalos koreai nevén Keleti-tenger), délen a Koreai-szoros és nyugaton a Sárga-tenger mossa partjait. A nagy történelmi múltra visszatekintő Dél-Korea ma a világ egyik vezető gazdasági hatalma, a Föld leggazdagabb országainak egyike, számos nemzetközi szövetség tagja.

Fővárosa és legnagyobb városa Szöul, a világ második legnagyobb várostömörülése. A fővároson kívül még öt milliós nagyváros található Dél-Koreában.

Éghajlat Korea a mérsékelt éghajlati övben fekszik. Az éghajlat jellege tenger melléki helyzete ellenére meglehetősen kontinentális. Különösen a félsziget belsejében levő magas hegyvidékek hidegek télen. A déli part éghajlata már szubtrópusi jellegű. Hat az ázsiai monszun, ezért a nyár közepe nagyon csapadékos. A déli partot nyár végén tájfunok sújthatják. Ezek nem csak az viharos széllel okoznak kárt, hanem a vele járó heves eső helyi árvizet okoz.

Élővilág, természetvédelem Dél-Korea nagyon sűrűn lakott ország. A magas hegyvidékek miatt csak kb. 30%-át művelik a területnek és itt zsúfolódik a lakosság. A második világháború utáni időszak gyors iparosítása elszennyezte a levegőt és a vizeket. A károk enyhítésére sikeres intézkedéseket hoztak az utóbbi évtizedekben. Jelenleg legnagyobb gondot környezetvédelmi szempontól a közlekedés okozza, bár a kénkibocsátást sikerült korlátozni. Seosan városnál

Általános adatok Városi lakosság aránya: 83%. Születéskor várható élettartam: férfiaknál 72 év, nőknél 79 év. Népességnövekedés: 0,66%. Írástudatlanság: 1,9%.

Legnépesebb települések Szöul: 9 551 800 fő (elővárosokkal együtt: 20 156 800 fő). Puszan: 3 474 300 fő (elővárosokkal együtt: 4 314 700 fő). Incshon: 2 511 500 fő. Tegu: 2 373 500 fő (elővárosokkal együtt: 3 016 100 fő).

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás Az országban a hivatalos nyelv a koreai (koreaiul 한국어, hanguko) de beszélik még az angolt is. A kultúra nyelve a kínai, az üzleti a szomszédos érdekeltségek miatt gyakran (az angol mellett) a japán. A népesség 98%-a koreai, 2%-a pedig tunguz, mongol vagy kínai.

vallási megoszlás

World Trade Center szöuli épülete (jobboldalt) Gazdaság Hazai össztermék (GDP/fő): 19 600 USD (2002-ben). A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 4%, ipar 42%, szolgáltatások 54%. Munkanélküliség: 3,1%. Munkaerő: 22 000 000 fő. Infláció: 2,8% (2002-ben). World Trade Center szöuli épülete (jobboldalt)

Közlekedés Szárazföldi Vasúti közlekedés: Az ország vasúthálózatának hossza 6517 km. A nagysebességű vasút neve KTX. Jelenleg a meglévő hálózatot bővítik. Közúti közlekedés: Az ország közúthálózatának hossza 86 990 km, ebből 1570 km autópálya. Vízi A kikötők száma 10. A legfontosabb kikötők: Puszan, Incshon, Ulszan. Légi Repülőterek száma: 69, melyből a legjelentősebb nemzetközi repülőterek: Szöul, Puszan, Csedzsu.

Koreai nyelv A koreai nyelv (한국어) Észak- és Dél-Korea hivatalos nyelve. A koreai nyelvnek nagyjából 78 millió beszélője van. Hivatalos írásjelkészlete a hancsa, mely a kínai írásjelekből, azok koreai kiejtésével jöttek létre. A XV. században Nagy Szedzsong létrehozott egy nemzeti írásrendszert, melyet hangulnak neveznek.

Koreai Konyha Leves és kimchi

Gyömbéres oldalas

Bulkogi

Hanbok Hanbok a neve a koreai nép ruhának. Általában színesek, hagyományos fesztiválokon és ünnepségek használják.

Ünnepek Napjainkban a legfontosabb koreai ünnep a szolnal (설날), vagyis a hagyományos koreai újév első napja. További fontos ünnep a teborum (대보름): az első telihold ünnepe, a tano (단오) nevű tavaszi fesztivál valamint a cshuszok (추석) nevű aratóünnep.

Köszönjük a figyelmüket Készítette: Boldizsár Ágota Erzsébet Haraklányi Timea Sára