Az integritás jelentősége a korrupció elleni küzdelemben Dr. Habil. Báger Gusztáv egyetemi tanár ÁSZ Kutató Intézet tudományos tanácsadója Korrupcióellenes Világnap 2011. december 9.

Témakörök Korrupció és integritás Integritás-irányítási Keret Korrupciós kockázatelemzés A nemzetközi alkalmazás

1. Korrupció és integritás 1.1. Alapfogalmak Korrupció: „A közfeladatok ellátásában az integritás megsértése vagy kiüresítése megvesztegetés vagy előnyszerzés révén” (Oxford English Dictionary) Integritás: A társadalmi és szakmai normák szerinti cselekvés a közfeladatok ellátása érdekében

1. Korrupció és integritás 1.2. Korrupció és integritás kapcsolata Nincs korrupció: INTEGRITÁS ⇛ KÖZSZOLGÁLTATÁS Van korrupció: INTEGRITÁS – MEGSÉRTÉSE ⇛ KÖZSZOLGÁLTATÁS – KORRUPCIÓS VESZTESÉG Feladat: INTEGRITÁS HELYREÁLLÍTÁSA ⇛ KORRUPCIÓS VESZTESÉG MEGSZÜNTETÉSE

1. Korrupció és integritás 1.3. Integráció jellemző vonásai Általános követelményei: szakmai felkészültség, elfogulatlanság, jogszabályok megtartása, erkölcsi feddhetetlenség és felelősség, közösségi érdekek előtérbe helyezése Formái: személyi integritás szervezeti integritás Kormányzat iránti közbizalom előfeltétele Integritás-politika: előtérben a megelőzés

Szabálykövetési szemlélet Integritási szemlélet 1. Korrupció és integritás 1.4. A szabálykövetési és integritási szemlélet főbb jellemző vonásai Szabálykövetési szemlélet Integritási szemlélet Negatív: elfojtás/reakció Pozitív: megelőzés/prevenció Jogszabályokra épül Alapelvekre épül Kemény irányítási módszerek Puha irányítási módszerek Vélemény: az emberek rosszak Vélemény: az emberek jók Középpontban: korrupciós jogszabálysértések megelőzése Középpontban: helyes magatartás elősegítése Fókuszban: jog Fókuszban: a vezetés

1. Korrupció és integritás 1.5. Magyarország: előtérben a szabálykövetés Ügyészség pénzügyi, függetlenségbeli megerősítése; korrupció-ellenes csoport létrehozása; a titkos szolgálati eszközök kiterjesztése Bírósági eljárások gyorsítása, szabálysértési ügyekben nemcsak bíró járhat el Szigorúbb állami vagyonkezelés, bevételek visszaforgatása a forráshelyre Nemzeti Rendvédelmi Szolgálat létrehozása

2. Integritás-irányítási Keret Forrás: Integrity Framework, OECD, 2008. 2.1. Keret elemei Elsődleges eszközök Kiegészítő eszközök Eszközök Törvények, szabályok, utasítások, képzés, tanácsadás Integritási kritérium a személyzet felvételében és előléptetésében Folyamatok Folyamatos fejlesztési és egyedi intézkedések, programok Folyamatok a személyzeti politika gyakorlatában Struktúrák Kulcs személyzet a szervezeti integritás erősítésére A humánpolitika, szerződési gyakorlat, pénzügyi irányítás

2. Integritás-irányítási Keret 2.2. Integritás-irányítási eszközök négy típusa Integritás meghatározása: kockázat elemzés, törvények, érdekütközések Irányítás: képzés, tanácsadás, közlemények Monitoring: közérdekű bejelentések, bejelentők védelme, lobbisták regisztrációja Büntető eljárás: nyomozás, büntetés

3. Korrupciós kockázatelemzés 3.1. Bizonytalanság és kockázat Korrupciós kihívás: szereplők motivációinak, az intézményi lehetőségeknek a feltárása Bizonytalanság: egynél több lehetőség létezése valamilyen állapotot vagy igazi eredményt illetően Kockázat: bizonytalan állapot, amikor a lehetőségek közül néhány veszteséget, nem kívánatos eredményt okoz Bizonytalanság mérése: százalékos valószínűség Kockázat mérése: veszteség százalékos vagy abszolút nagysága

3. Korrupciós kockázatelemzés 3.2. Veszélyeztetettség és kockázatok csökkentése 1. ábra: Az integritás-irányítás elégtelensége

3. Korrupciós kockázatelemzés 3.2. Veszélyeztetettség és kockázatok csökkentése 2. ábra: Az integritás-irányítás túlsúlya

3. ábra: A veszélyeztetettség és a kockázatok kezelése

4. ábra: Az értékelési módszertan elemei

3. Korrupciós kockázatelemzés Állami vagyon kezelése 3.3. Veszélyeztetett területek a közszférán belül Kormányzat és állampolgárok, vállalkozások kapcsolatai Állami pénzbeszedés Szerződéskötések Kifizetések Okmányok kiállítása Közszolgáltatások Jogalkotás Jogalkalmazása Állami vagyon kezelése Nemzetbiztonsági és bizalmi információk, szerzői jogok Pénzkezelés Javak kezelése és felhasználása Ingatlanok vétele és eladása

3.4. Veszélyeztetettséget növelő körülmények 3. Korrupciós kockázatelemzés 3.4. Veszélyeztetettséget növelő körülmények Komplexitás: bonyolult jogszabályok, bürokrácia, politikai beavatkozás stb. Változások/ dinamikák: gyakran változó jogszabályok, privatizáció, kiszervezés stb. Vezetés: manipulatív, bürokratikus, teljesítmény-függő javadalmazás stb. Személyzet: megbecsülés, csoport lojalitás, munkakörülmények, munkateher stb. Probléma háttere: panaszok, szóbeszédek, jelzések, adminisztratív problémák stb.

3. Korrupciós kockázatelemzés 3.5. Megvalósítási stratégia Cél: integritás-profil (térkép) összeállítása Önértékelés: szervezet alkalmazottai végzik (Pl: Hollandia) Felmérés: külső szerv végzi Ellenőrzés: független ellenőrök végzik Mindhárom: folyamatos (Hollandiában jogszabály alapján)

4. Nemzetközi alkalmazás 4.1. Nemzetközi szervezetek Európai Unió: napirenden 2004 óta Etikai keretek megerősítése a közigazgatásban (2004 november) EU katalógus a korrupció-ellenes és integritás-erősítő jó gyakorlatokról (2006 február) OECD : Integritás-irányítási keret (2008) Globális Fórum az állami irányításról: Jó gyakorlatok az integritási kultúra szélesítésére (2009)

4. Nemzetközi alkalmazás 4.2. Országok Integritási szemlélet: Belgium, Finnország, Hollandia, Írország, Szlovénia, Szabálykövetési és integritási szemlélet együttese: Ausztria, Lettország és Litvánia Szabálykövetési szemlélet: Egyesült Királyság, Észtország, Lengyelország

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!