kiemelt projekthez kapcsolódó ÖSSZEFOGLALÓJA 2012. 01. 19. „Korrupciós kockázatok feltérképezése – integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” ÁROP-1.2.4-09-2009-0002 számú kiemelt projekthez kapcsolódó SZAKÉRTŐI MÉLYINTERJÚK ÖSSZEFOGLALÓJA 2012. 01. 19. ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

Az Integritás Projekt szakmai tartalmához kapcsolódó kutatások Alapkutatás 2011-től kezdődően hét éven keresztül folytatott adatfelvételek egy internetről letölthető kérdőív segítségével. 2011. évi kiegészítő kutatások Kvantitatív (lakossági ad-hoc felmérés) Kvalitatív (szakmai mélyinterjúk) ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

Társadalmi, gazdasági problémák súlya a mai Magyarországon (lakossági ad-hoc felmérés) Átlagok ötös skálán ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk) Átlagok ötös skálán A moralitás, legalitás megítélése a közszféra gyakorlatában A válaszadók véleménye szerint minden második kliens (tíz ügyfélből átlagosan 5,09) a hivatalos ügyek intézése során valamilyen módon megsérti a szabályokat! N=976-983 ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk) Átlagok ötös skálán A közigazgatással, közszolgáltatással való elégedettség Tényező N Átlag Háziorvosi ellátás 802 3,94 Óvodai, bölcsődei elhelyezés 128 3,79 Hivatalos okmányok intézése 535 3,64 Közoktatás 269 Földhivatal tevékenység 164 3,51 . Igazságszolgáltatás 102 2,75 Önkormányzati közbeszerzés 37 2,73 Közterület felügyelet tevékenysége 137 2,66 Állami beruházás 52 2,65 Rokkanttá nyilvánítás 71 2,34 Állami közbeszerzés 2,22 ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

való elégedettség alakulása Átlagok ötös skálán Az ügyintézés, ellátás, szolgáltatás különböző jellemzőivel való elégedettség alakulása N=722 – 992 ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk) A korrupció megnyilvánulási formái a közszféra rendszerében Korrupciós szituáció Igen válaszok részaránya (%) hálapénzt adott az orvosnak 35,1 ismerősként nem kellett várakoznia 32,3 személyes kapcsolat révén gyorsabban elintéződött az ügye 27,2 leegyszerűsítették az ügyintézést 9,6 segítségért ajándékot adott az ügyintézőnek 7,4 kiskaput alkalmazott, kijátszotta a jogi szabályozást 4,5 pénzt kértek a kedvező elbírálásért 4,0 pénzt kértek azért, hogy ne büntessék meg pénzt kértek az ügymenet gyorsításáért 3,4 elkerülte a hivatalos eljárást 2,8 pénzt adott azért, hogy ne büntessék meg 2,5 ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

Korrupció által leginkább veszélyeztetett területek Terület Átlagérték Átlagok ötös skálán Korrupció által leginkább veszélyeztetett területek (1=nagyon veszélyezteti, 5= nagyon nem veszélyezteti) Terület Átlagérték Kitettség minősítése Európai Uniós pénzfelhasználások 2,12   közbeszerzések 2,04 hatósági tevékenységek 2,37  közvagyonnal, közpénzekkel való gazdálkodás 2,01 közszolgáltatások nyújtása 2,45 ellenőrzés 2,41 ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

A korrupció jelenléte az ország, a közszféra és a magánszféra területén Átlagok ötös skálán (5=teljesen korrupciómentes) ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

országos szinten, a közszférában és a magánszférában A korrupció jelenlétének dinamikai változása országos szinten, a közszférában és a magánszférában Megoszlás (100%=N) ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk) Leginkább jellemző a korrupció jelenléte állami közbeszerzések állami beruházások állami támogatások önkormányzati beruházások uniós támogatások önkormányzati közbeszerzések engedélyek kiadások rokkanttá nyilvánítás Legkevésbé jellemző a korrupció jelenléte közoktatás önkormányzati adók, illetékek megállapítása, befizetése háziorvosi ellátás hivatalos okmányok intézése ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

A közszférát érintő korrupció okai Átlagok ötös skálán A közszférát érintő korrupció okai ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

Szakértői mélyinterjúk Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk) ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

Korrupciós kockázatok, korrupció a közszféra területén A megkérdezett szakemberek többsége szerint magas korrupciós kockázat jellemzi a következő tevékenységeket: közbeszerzések, állami beruházások, közpénzek kezelése, engedélyek kiadása, politikai pártok finanszírozása, ellenőrzés, humán-erőforrás gazdálkodás, szakértők (különösen a jogi) alkalmazása, segélyek, támogatások, diszkrecionális jogkörök, felsőoktatás, egészségügy. ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk) Korrupció A közszférát érintő korrupciós kockázat kiértékelésénél meg kell említenünk, hogy – különösen a központi közigazgatási szervezeteknél – határozottan kimutatható volt egyfajta „korrupciós struccpolitika”. Jelenleg egyedi, elszigetelt jelenségként fordulhat elő az, hogy a közszféra dolgozója generálja a korrupciót. Jellemzően a magánszemélyek és a gazdasági szféra szereplői szerepelnek kezdeményezői szerepkörben egy korrupciós szituációban. A megkérdezett szakemberek döntő többsége elfogadhatatlannak minősíti a korrupció minden megnyilvánulási formáját. Ennek megfelelően a pénzmozgással nem járó, jogtalan előnyszerzést – nepotizmus, „kapcsolati tőke” stb.– is korrupciónak minősítenek. ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

A közszférában megnyilvánuló korrupció okai, elősegítő tényezői A többség (tíznél több szakember) által spontán módon említett korrupciós okok, elősegítő tényezők: A társadalom és az egyén alacsony morális színvonala. A gazdaság fejletlensége, alacsony jövedelmi viszonyok. A kontroll, az ellenőrzés alacsony hatékonysága. A folyamatok átláthatóságának hiánya. A jogalkotói és jogalkalmazói hiányosságok. Egyéb említések ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

Tényező A spontán említések között jellemzően szerepelt-e A tényező szerepe a korrupció kialakulásánál igen nem jogszabályi háttér   szervezeti háttér (összetett, bonyolult szervezet)  zárt, automatikus folyamatok manuális beavatkozás ellenőrzés minősége (felsőszintű és belső), kontrollfolyamatok vezetői rátermettség, következetesség  morális viszonyok jövedelmi viszonyok / szakmai képzettség fluktuáció szabályozott gazdálkodási folyamatok jogkövetkezmények, szankciók. ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk) Korrupciós tendenciák a közszféra területén az utóbbi három évben A vizsgálatba bevont személyek abban is egyetértenek, hogy ezt a kérdést is differenciáltan kell kezelni, mert a közszférában vannak olyan területek, ahol – a korrupció visszaszorítására tett intézkedések következtében – kimutathatóan csökkent a korrupció. Ilyen terület pl. a közúti ellenőrzés, de ezzel ellentétesen az egészségügyben inkább növekedett a korrupció. A közszféra korrupciós kitettségét az elmúlt években némileg csökkentették az alábbi intézkedések: büntetési tételek emelése, az ellenőrzési szerveknél javult a háttérmunka, a kormányzati szervek tevékenységének összehangoltsága, az elektronikus ügyintézés bevezetése, közérdekű adatok nyilvánossága. ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

Korrupció elleni fellépés szereplői Kiemelt szerepük az alábbi szerveknek van: Országgyűlés, Kormány (az éppen aktuális igazgatási struktúrával), Kormánytól független szervezetek, Állami Számvevőszék, Közbeszerzések Tanácsa, Köztestületek (pl. kamarák), Települési önkormányzatok, Állampolgár. A megkérdezettek külön kiemelték, hogy hatékony korrupció elleni küzdelmet az állampolgár nélkül nem lehet elképzelni. Különös tekintettel arra, hogy az integritás alapú közigazgatás koncepciójában az ügyfélnek kiemelt szerepet kellene biztosítani. ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk) Korrupció elleni fellépés eszközrendszere A többség (tíznél több szakember) által spontán módon említett korrupcióellenes eszköz: Tudatformálás Ellenőrzés Jogi normák Jogkövetkezmények Életpályamodell A jelentős kisebbség (hat-tíz szakember) által spontán módon említett korrupcióellenes eszköz: Politikai akarat Transzparencia Egyéb említések ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk) Integritás szerepe a közszférában Az adatfelvételek során arról győződhettünk meg, hogy jelenleg az integritás alapú közigazgatási kultúra fogalma elterjesztésének fázisában tartunk. Természetesen a megkérdezettek többsége valamilyen szinten találkozott már ezzel a megközelítési móddal. Az interjúalanyok véleménye szerint az ügyintézők, alacsonyabb beosztású alkalmazottak körében viszont előfordulhat a viszonylagos tájékozatlanság. ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk) Integritás szerepe a közszférában A többség (tíznél több szakember) által spontán módon említett fogalmi elem: a jogszabályok betartása az etikai normák betartása a tisztesség, a becsületesség A jelentős kisebbség (hat-tíz szakember) által spontán módon említett további + fogalmi elem: a szakmaiság A kisebbség (egy-öt szakember) által spontán módon említett további + fogalmi elem: az átláthatóság (transzparencia). A fenti csoportosításból kiderül, hogy az interjúalanyok spontán említései alapján a diszkrimináció-mentességet senki sem sorolta az integritás fogalmi körébe. ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk) Integritás szerepe a közszférában Az integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztését minden megkérdezett pozitív kezdeményezésnek tartja. Megítélésük szerint a szemlélet terjedését viszont több tényező is jelentősen gátolja. A közszféra rendeltetésszerű működését az alábbi tényezők (különböző mértékben) hátráltatják: szakmai, képzési hiányosságok, a közszféra struktúrájának sztenderdizálatlansága, jövedelmi viszonyok, központi akarat hiánya, általános morál, vezetői szemlélet. ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk) „Korrupciós kockázatok feltérképezése – integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” című projekt ismertsége, támogatottsága Az Integritás Projekt ismertsége teljes körű volt, de érezhető különbség volt a közigazgatás és a közszolgáltatásban dolgozó interjúalanyok tájékozottsága között. A szolgáltatási területen dolgozók ismeretei elsősorban a kérdőív kitöltéséből és az ezzel kapcsolatos sajtóanyagokból származnak. A honlap elérhetőségével, felépítésével, információ tartalmával, kezelhetőségével alapvetően elégedettek voltak az interjúalanyok. A megkérdezettek egy kisebb hányada az Integritás Projekt kommunikációs stratégiáját viszont nem találta optimálisnak. Véleményük szerint a közigazgatási rendszernek megvannak azok a formális információs csatornái, ahol a jelenleginél hatékonyabban lehetne eljuttatni a célcsoporthoz az ismereteket. ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk) Javaslat Az integritáson alapuló, megelőzésre irányuló korrupcióellenes stratégia filozófiájával maximálisan egyetértenek a megkérdezettek, de arra is felhívták a figyelmet, hogy a preventív és represszív jellegű stratégiai elemeket – figyelembe véve a társadalom morális állapotát – optimálisan kell ötvözni. A program sikere nagymértékben attól függ, hogy a közigazgatásban megfelelő hatáskörrel rendelkező szerv fogja e koordinálni, illetve irányítani a program gyakorlati megvalósítását, illetve az ehhez szükséges finanszírozási háttér rendelkezésre áll-e? ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvalitatív kutatás (szakértői mélyinterjúk)

KÖSZÖNJÜK FIGYELMÜKET! Kvantitatív és kvalitatív kutatás ”Korrupciós kockázatok feltérképezése – Integritás alapú közigazgatási kultúra terjesztése” Kvantitatív és kvalitatív kutatás