Bevezetés az Újszövetségbe

Az Újszövetség 27 iratból álló gyűjtemény, amely az őskeresztény közösségben Kr. u. 50 és 100 között keletkezett. Kánoni sorrendben: Katolikus levelek: Jakab levele Péter első levele Péter második levele János első levele János második levele János harmadik levele Júdás levele Jelenések könyve (Apokalipszis) Pál apostol levele a rómaiakhoz a korintusiakhoz (1) a korintusiakhoz (2) a galatákhoz az efezusiakhoz a filippiekhez a kolosszeiekhez a tesszalonikaiakhoz 1 a tesszalonikaiakhoz 2 Timóteushoz (1) Timóteushoz (2) Tituszhoz Filemonhoz Zsidóknak írt levél Máté evangéliuma (Mt) Márk evangéliuma (Mk) Lukács evangéliuma (Lk) János evangéliuma (Jn) Apostolok Cselekedetei (ApCsel) 4 + 1 = 5 13 + 1 = 14 7 + 1 = 8

Történeti sorrendben 50-65 között alkalmi írások, korai szintézis 1-2 Tesz (52) Kol, Ef, Filem (54) Fil (56) 1-2 Kor, Gal (57) Róm (58) 1Tim, Tit (65) 2Tim (66) 65-80 között első szintézisek Mk (65-70) Mt, Lk (70-80) ApCsel (70-80) 80-100 között századvégi kérdések, második szintézisek 2 Pét, Júd (96-ig) Zsid 1 Pét, Jak Jánosi iratok: Jn, 1-2-3 Ján, Jel

A makkabeusi kortól Jézusig

Előtörténet: Izrael ősatyái (19-15. sz) Izrael mint nép, ország és állam A nép kialakulása: kivonulás, szövetség-kötés, pusztai vándorlás (1250-1220) Az ország története: honfoglalás (Józsue) 1220 körül törzsszövetségi társadalom (bírák kora) Az állam története: egységes királyság: Saul, Dávid, Salamon (~1050-935) Kettészakadt királyság: Izrael (Észak) 935-722 Júda (Dél) 935-587 Izrael mint vallási közösség (Kr. e. 587-től) Jellemzői: politikai függés, vallási autonómia; a Tóra és a jeruzsálemi templom köré szerveződő, szétszórtan élő, kulturájában különböző, vallásában egységes nép = ez a judaizmus kialakulásának kora

A judaizmus kezdete A vallásosság a Tóra köré épül Az egyéni elkötelezettség szerepe Zsinagógák (tanítás, szombati istentisztelet) >> írástudók A jeruzsálemi templom kultuszköz-pont és zarándokhely >> főpapok Isten transzcendenciája, igazságossága >> angyalok, sátán

A hellenista kor kezdete II. Fülöp makedón király (359-336) a khairóneiai győzelem után (338) kiterjeszti uralmát a görög államokra Nagy Sándor (336-323) 334 Kisázsiai görögök felszabadítása 333 Isszosz: győzelem a perzsák felett 332 Egyiptom elfoglalása 331 Mezopotámia elfoglalása 327 Hadjárat az Induson túl 323 Babilonban meghal

Nagy Sándor birodalma

301: Ipszoszi csata után Palesztina a ptole-maioszoké 198: Paniumi csata után a szeleukidáké

Palesztina a hellenisztikus korban Görög befolyás már a perzsa kortól: Kalandorok, kereskedők, tudósok Görög városok Görög kultúra és életmód terjedése

Kr. e. 135-től Hasmoneusok Kr. e. 63 Pompeius bevonulása Kr. e. 37-4 Heródes 4-től 41-ig a terület felosztása 41-44 Heródes Agrippa halála után újból prokurátorok 66-70 zsidó háború

Makkabeus felkelés - áttekintés 187-175: IV. Szeleukosz Megpróbálja megszerezni a templom kincseit 175-163: IV. Antiokhosz Epifánész Erőszakos hellenizálás 169: a templom kirablása 168: a zsidó vallás betiltása 167: Matatiás ellenállása, a hegyekből gerillaháború 166-tól Makkabeus Júdás 164. december: a templom meggtisztítása (Hanukka) 160-142 Makkabeus Jonatán 142-134 Makkabeus Simon 134-104 Johannesz Hyrkanosz 104-103 Arisztobulosz 103-76 Alexander Janneusz 76-67 Salome Alexandra 63-tól római uralom (Pompeiusz)

Makkabeus Júdás 166-160 166-tól átveszi a felkelés irányítását Bét-Cúrnál legyőzi Lüsziászt 164-ben fegyverszünetet köt, megtisztítja a templomot (hanukka) 163-ban Lüsziász leteszi és kivégezteti Menelaoszt és a mérsékelt Alkimoszt teszi főpappá. Júdás tovább harcol: immár a hatalomért. A haszidok ebben már nem támogatják Alkimosz kérésére I. Demetriosz Szótér elküldi Nikánort, Júdás azonban legyőzi. A főpap ismételt kérésére a király Bakhidészt küldi: ez legyőzi Júdást, aki a csatában elesik.

Jonatán (160-143) Visszatérnek a gerillaháborúhoz. Alkimosz halálát követően Jonatán okos diplomáciával lassan megszerzi a hatalmat Júda felett. 153-ban Alexander Balasz fellázad Demetriosz ellen. Jonatán Alexander pártjára áll, aki 152-ben kinevezi főpappá, majd helytartóvá és hadvezérré. 145-ben megnyeri az új király, II. Demetriosz támogatását, ezzel Jonatán gyakorlatilag uralkodóvá válik. Trifont is támogatja 143-ban, de ő gyanakszik rá, tőrbe csalja és fogságba veti.

Simon (142-134) Váltságdíjat ajánl a testvéréért, de Trifon megöleti Jonatánt. Erre II. Demetriosz oldalára áll, aki csaknem teljes függetlenséget ígér neki Teljes adómentesség Nem avatkozik bele Júda belügyeibe Főpap, hadvezér és a zsidók fejedelme 141-ben elűzi a szeleukida őrséget Jeruzsálemből, és Joppe elfoglalásával kijáratot biztosít a tengerhez. Erre a nép előkelői örökös etnarkának nevezik ki (= minden zsidók fejedelme) 134-ben a veje, Ptolemeus Jerikóban megöli.

Johannes Hyrcanos (134-104) Simon fia. Megelőzi Ptolemeuszt a jeruzsálemi hatalomátvétellel. Már nem is kéri a szeleukidák jóváhagyását. Ptolemeusz VII. Antiokhoszhoz fordul, aki nagykirályi jogai megsértése miatt hadba száll Johannes ellen. Legyőzi, majd korlátozza hatalmát. A pártus hadjáratban VII. Antiokhosz elesik, ezután a trónviszály a szír hatalmat megosztja. Johannes 128-tól gyakorlatilag önálló uralkodó.

Johannes Hyrcanos (2.) Lerombolja a Garizim hegyi templomot és Szamariát Elfoglalja Idumeát és az edomitákat erőszakkal judaizálja. Sikerei ellenére sem szeretik erőszakos módszerei miatt. A farizeusok is idegenkednek tőle, mert a Tórát karddal terjeszti.

I. Arisztobulosz (104-103) Apja eredetileg a feleségét jelölte ki utódjául, de Arisztobulosz fogságba veti. Folytatja Idumea és Galilea erőszakos judaizálását.

Alexander Janneusz (103-76) Arisztobulosz testvére, akit Arisztobulosz özvegye, Salome Alexandra kienged a börtönből, és a trónra ültet azzal a feltétellel, hogy feleségül veszi. Ő veszi fel elsőként a királyi címet Folytatja a hódítás és a judaizálás politikáját. Birodalma nagyobb mint Dávidé volt.

Alexander Janneusz (2) A farizeusok az ellenségei a királyi és főpapi cím összevonása miatt Egy hadjárata alatt behívják ellene III. Demetrioszt, aki Szikemnél megveri. Alexander a hegyekbe menekül, hatezer zsidó a segítségére siet. 88-ban újra kezébe veszi a hatalmat; 800 farizeust keresztre feszíttet, mintegy 8000 elmenekül  Qumrán születése

Salome Alexandra (74-67) Megbékélésre törekszik. Fiát, Hyrcanoszt teszi főpappá. A farizeus írástudókat bevonja a Főtanácsba. A főtanács ezzel tanácsadó szerepből kormányzó-ítélkező testületté válik. A szadduceusok ellenzik a farizeusok térnyerését, Hyrcanosz testvérével, Arisztobulosszal összeesküvést szőnek.

A függetlenség elvesztése 67-ben II. Hyrcanos felveszi a királyi címet is. Arisztobulosz fellázad ellene, szövetségesei, a szadduceusok lemondatják Hyrcanost. Az idumeai helytartó fiának, Antipaternek tanácsára Hyrcanos Aretas nabateus királyhoz menekül, aki Moáb területe fejében 64-ben megostromolja Jeruzsálemben Arisztobuloszt. Mindkét testvér Rómához fordul segítségért. A nép is követséget küld azzal, hogy nem akarnak királyt.

A függetlenség elvesztése 2. A római légiók éppen Szíriát foglalják el. Pompeius először Arisztobuloszt támogatja. Halogatása miatt azonban Arisztobulosz nem várja ki érkezését, hanem elfoglalja Júdeát és Jeruzsálemet. 63-ban Pompeius bevonul, Arisztobuloszt fogságba ejti, Rómába küldi, és Hyrcanost erősíti meg mint papi fejedelmet, de hatalmát csak a zsidó vallású területekre korlátozza. A görög városokból városszövetségeket szervez (pl. Dekapolisz).

A függetlenség elvesztése 3. 57-től az állami fennhatóságot prokonzul képviseli. 54-ben Hyrcanos visszakapja a világi hatalmat. 49-ben Hyrcanos és jobbkeze, Antipater jó időben Julius Caesar mellé állnak, ezért Caesar Hyrcanost megerősíti, örökletes főpappá és örökletes etnarkává (fejedelemmé) teszi. Júdea vazallusból „socius” lesz. Valójában Antipater gyakorolja a hatalmat, aki fiaiat katonai parancsnokokká teszi: Phasaelt Júdea és Perea területén, Heródest Galileában. Caesar meggyilkolása után (44) Antipatert a zsidók megmérgezik a zsarnok szíriai helytartó támogatása miatt.

Augustus Octavianus Kr.e. 27 – Kr. u. 14 Tiberius 14-37 (23-31: Seianus) Caligula 37-41 Claudius 41-54 Nero 54-68 Vespasianus 69-79 Titus 79-81 Domitianus 81-96 Nerva 96-98 Traianus 98-117 Hadrianus 117-138

A függetlenség elvesztése 4. Arisztobulosz fia, Antigonosz Hyrcanos ellen támad, Heródes legyőzi, ezzel elnyeri Hyrcanos szimpátiáját. 41: Antonius Heródest és Phasaelt tetrarchává teszi: ezzel Hyrcanos újra csak főpap. A pártusok és Antigonosz támadása elől Heródes Rómába megy, itt addig ügyeskedik, amíg Antonius javaslatára és Octavianus támogatásával a szenátus királlyá nevezi ki, és római csapatokat bocsát a rendelkezésére.

Heródes (37-4) 37-ben bevonul Jeruzsálembe, Antigonoszt kivégezteti. Apja edomita, anyja nabateus. Római vazallus, de rex sociusként szabadon kormányozhat. Augustus egyre több területet enged át a fennhatósága alá.

Heródes 2. Kíméletlenül kivégeztet mindenkit, aki hatalmára veszélyt jelent. Nagy építkezések: színház, palota, Antonia-vár, diadalút 20-tól a templom megnagyobbítása Sebasté (Szamaria) újjáépítése A tengerparti Caesarea kiépítése Jerikó: téli palota Erődítmények a Jordán völgyében, a Holt tengernél: Maszada, Makareus

Heródes 3. A zsidók érdemei ellenére is utálják Edomita származása miatt (csak külsőleg tartják zsidó hitűnek) Római vazallus: a rómaiak érdekeit képviseli Súlyos adók Rómának és az építkezésekre Kr. e. 4. tavaszán Jerikóban meghal.

Heródes utódai Judea – Szamaria: Archelaus Kr.e. 4 – Kr.u. 6. prokurátus (Pontius Pilatus – 26-36) Főpapok: 6-15 Annás 16-36 Kajafás Galilea – Perea: Heródes Antipász (Kr. e. 4 – Kr. u. 39 Trachonitisz: Fülöp tetrarcha (Kr. e. 4 – Kr. u. 34)

Szórvány zsidóság

Társadalmi csoportok Főpap: Kaifás (16-36), a háttérben Annás Főtanács: 70 tag, két fő pártja szadduceusok farizeusok  írástudók Esszénusok (Qumrán) Keresztelő János Zelóták, szikáriusok Heródes-pártiak

Várakozás – beteljesedés 1. Reálpolitika status quo  előnyösebb helyzet Függetlenségi politika nagyobb mozgástér  világuralom főpapok szadduceusok Heródes-pártiak farizeusok zelóták szikáriusok politikai messianizmus Jézus válasza: „elközelgett az Isten országa” Izrael története és hivatása az egyházban teljesedik be.

Várakozás – beteljesedés 2. szadduceusok főpapok (kultikus rend) írástudók – farizeusok (a Tóra aprólékos megtartása) esszénusok (a valódi törvény és kultusz helyreállítása – intézményes cél) Keresztelő János (erkölcsi megújulás – személyes cél) minimalizmus törvénytisztelet radikális megújulás Jézus válasza: megtérés (felismerni Isten szeretetét és elfogadni Isten uralmát önmagunkban  új élet születik bennünk és közöttünk