Természetes és formális nyelvek Jellemzők, szintaxis definiálása, Montague, extenzió - intenzió, kategóriákon alapuló gramatika, alkalmazások

Cél n Természetes és formális nyelvek kifejezése számitástechnika segitségével (Prolog)

Természetes nyelvek jellemzői n Folyamatos gazdagodás általi fejlődés (mielőtt valamilyen elméletét kialakitották volna) n Kifejezőképesség fontossága (szemantika gazdagsága) n Teljes formális leirása nagyon nehéz vagy lehetetlen

Formális nyelvek jellemzői n Előre rögzitett elmélet szerint alakul ki n Minimális a szemantikai rész n A szemantika bővithető a formálisan leirandó elmélet alapján n A szintaxis csak egyértelmű mondatokat enged meg n A számok fontossága n Teljes formális leirás => számitógépes megvalósithatóság

Formális nyelv szintaxisának definiálása n Alapszimbolumok felsorolása n Formula fogalmának definiciója (azaz képzési szabályok) n Axiomák felsorolása n Következtetési szabályok megadása

Davidson, Montague n A formális szemantika módszerei alkalmazhatók természetes nyelv esetén is. n Davidson: rekurziv szemantika, első rendű predikátum kalkulus n Montague: kategóriákra épülő nyelvtan

Extenzió, intenzió n Intenzió - értelmezés n Extenzió - referencia n Ige intenziója - a tulajdonság amit kifejez, extenziója - azon objektumok halmaza, amelyek rendelkeznek a jelölt tulajdonsággal n Főnév extenziója - az egyed akit jelöl, intenziója - a fogalom amit kifejez n Mondat extenziója - az igazságértéke, intenziója - az állitás amit kifejez

Extenzionális logika n Csak igazságértéket rendel az állitásokhoz. Intenzionális logika n Értelmezést IS rendel ezekhez az állitásokhoz.

Pontos megfeleltetés szintaxis és szemantika között Frege-elv: Egy állitás értelmezése függvénye: n a részei értelmezésének n a részek összekapcsolási módozatának.

Montague n A szintaxis egy szabályhalmazból áll, amely az angol nyelvnek egy részhalmazát (csak egyértelmű szavak) generálja. n Minden szintaktikai szabályhoz definiál egy forditási szabályt, amely lehetővé teszi minden természetes nyelvű állitás (rekurziv) átalakitását egy megfelelő logikai nyelvre.

n A logikai nyelvhez rendelt szemantika lehetővé teszi, hogy a formális nyelv állitásaihoz igazságértéket rendeljünk (és ezáltal a természetes nyelv állitásaihoz is, a forditási szabályok segitségével).

Montague programja/1 n A természetes nyelvek és formális nyelvek közti különbségek oly mértékben csökkenthetők, hogy az utóbbi szemantikai fogalmait alkalmazhatjuk az előbbinél. n A szemantikának rekurzivnak (a szabályok iterativan alkalmazhatók) és kompozicionálisnak (Frege) kell lennie mindkét esetben.

Montague programja/2 n A referencia (extenzió) elméletet kiterjeszthetjük értelmezés (intenzió) elméletté, amely ugyanolyan pontos, mint a referencia elmélet. n Amikor természetes nyelvű következtetéseket forditunk formális logikai nyelvre, a lehető legközelebb kell maradnunk a felületi gramatikai formához.

A predikátum kalkulus nem veszi figyelembe a különbséget: Érvényes: n Minden katona motoros, tehát minden angol katona angol motoros. Nem érvényes: n Minden katona motoros, tehát minden korábbi katona korábbi motoros. n Minden katona motoros, tehát minden tapasztalt katona tapasztalt motoros.

Kategóriákon alapuló gramatika n Kompozicionális Ha A és B szintaktikai kategóriák, a kombinációs szabály: A/B+B=A n Rekurziv Vannak szabályok olyan műveletekre, amelyek eredménye ugyanabba a kategóriába tartozik mint az egyik argumentum (t/t+t=t).

Szintaktikai kategória n t olyan szintaktikai kategória, amelyhez igazságértéket lehet rendelni (mondat) n e szintaktikai kategória, amelyhez entitásokat lehet rendelni n ha A és B szintaktikai kategóriák, akkor A/B és A//B is szintaktikai kategóriák

Példák

Általánositás GPSG (Generalized Phrase Structure Grammar) A gramatika szabályai n szintaktikai szabály n szemantikai szabály párok.

Alkalmazások (természetes nyelv) n Gépi forditás n Adatbázis hozzáférés n Információ visszaszerzés n Szöveg csoportositás n Adatkivonás szövegből