Környezetileg káros támogatások a mezőgazdaságban Ángyán József Kohlheb Norbert Podmaniczky László Szent István Egyetem, Gödöllő Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

Az előadás vázlata Az EU támogatási rendszerének változása A „kétpilléres” agrár-támogatási rendszer az EU-ban és Magyarországon A támogatások értékelésének elve A káros támogatások számszerűsítése

EU mezőgazdasági támogatások - kezdetek Közvetlen (direkt) kifizetések – háborús időszak Intervenciós felvásárlás – túltermelési problémák Exporttámogatás – hatalmas termékfeleslegek problémái Közpénzekből termékfeleslegek előállíttatása, majd ezek felvásárolása és szintén közpénzekből való külföldi értékesítése

EU mezőgazdasági támogatások - reformtörekvések Támogatás csak akkor, ha a mezőgazdaság a termelés mellett környezeti és társadalmi feladatokat is vállal Ökoszociális szolgáltatások – nem importálható közjavak Többfunkciós agrármodell 1992-es CAP reform 1257/1999 EU tanácsi rendelet

A „kétpilléres” agrár-támogatási rendszer az EU-ban

A „kétpilléres” agrár-támogatási rendszer Magyarországon 1 pillér (25 %-os EU részesedés) Közvetlen kifizetések Intervenciós állami felvásárlás Exporttámogatások 2 pillér (80 ill. 15-40 %-os EU részesedés) agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási támogatások, kedvezőtlen adottságú területek normatív támogatása, mezőgazdasági beruházások támogatása, mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének támogatása, erdőtelepítési támogatások, a vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlődésének elősegítése, idős gazdálkodók korai nyugdíjazásának támogatása, fiatal gazdálkodók támogatása, gazdálkodók oktatása, képzése

A koppenhágai megállapodás „eredménye” 1. pilléres támogatások Magyarország a második legnagyobb hektáronkénti kifizetési összeget érte el 2. pilléres támogatások Magyarország a csatlakozó 10 ország közül a legkisebb kifizetésre jogosult A regisztrált termelők 5 %-a élvezi a támogatások előnyeit, amely jelentős polarizációt eredményez

A támogatások értékelésének elve Káros (negatív) támogatás Csökkenti vagy nem növeli a közjavakat Negatív externáliák kialakulását segíti elő Rontja a termelés hatékonyságát Hasznos (pozitív) támogatás Hozzájárul a közjavak előállításához Pozitív externáliákat állít elő Javítja a termelés és erőforrásgazdálkodás hatékonyságát Hipotézis 1. pilléres – káros 2. pilléres – hasznos

A pozitív agrár-támogatások kritériumai a termőhelyhez alkalmazkodó gazdálkodás elősegítése a helyi erőforrásokkal történő termelés, az állattartás-növénytermesztés egyensúlyának fenntartása érdekében egészséges életkörülmények és táplálék biztosítása minél szélesebb rétegek számárra a vidék társadalmi kohéziójának erősítése; a vidéki közösségek leszakadásának megakadályozása a magasabb vidéki tranzakciós költségek csökkentése infrastrukturális beruházásokkal

A negatív agrár-támogatások kritériumai a mezőgazdasági erőforrások kimerítését, a környezet átalakítását ösztönzik az intenzív termelés elősegítésével egy-egy kivételezett csoport jövedelempozícióját javítják, esetleg a köz rovására a tájfajták kiszorítását ösztönzik a vetésterületből, csökkentve így a diverzitást a társadalmi kohéziót csökkentik a vidék eltartó képességét csökkentik általánosságban megnehezítik a vidéken élők többségének helyzetét a tranzakciós költségek növelésével

A támogatások értékelésének módszertana Az 1. és 2. pilléres támogatások összeállítása táblázatos szerkezetben A várható támogatási összegek súlyozása az alábbiak szerint: Káros támogatás – 70-80%-os súlyozás Kevésbé káros támogatás – 50%-os súlyozás Kedvező támogatások – 0-10%-os súlyozás A súlyozások a megfelelő mértékben csökkentik vagy változatlanul hagyják a támogatási összeget

Közvetlen kifizetések (1. pillér)

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (1. és 2. pillér)

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (2. pillér)

Értékelő táblázatok összesítése

Összefoglalva: Rendelkezésre álló támogatás: 218 096 MFt Káros támogatások keretösszege: 107 859 MFt Ezen összeg az összes hazai mezőgazdasági támogatás majdnem 50 %-át jeleni.