Életminőség és társadalmi egyenlőtlenségek Dr. Fábián Gergely

2000 háztartás vizsgálata:2008 – 2010 Európai és hazai minták alapján Háztartások helyzete Gazdasági aktivitás Egészségi állapot Társas kapcsolatok Idősek helyzete Támogató rendszerek-szociális helyzet Nyíregyháza város életminősége - háztartáspanel vizsgálat Jövedelmi egyenlőtlenségek, szegénység 2.Foglalkoztatottság 3.Egészségi állapot 4.Támogató rendszerek, segélyezés

Jövedelmi egyenlőtlenségek

A jövedelmek egyenlőtlenségei - az egy főre jutó háztartási jövedelmek eloszlása a jövedelmi tizedek szerint, Az egyes decilisek átlagjövedelmei (Ft) Országos adatok: Forrás: TÁRKI, 2008, saját adatfelvétel.

Svédország22.5 Szlovénia23.7 Finnország24.9 Hollandia25.1 Németország25.5 Szlovákia25.8 Csehország26.0 Ausztria26.0 Franciaország27.6 Nyíregyháza28.5 Magyarország28.8 Spanyolország31.4 Olaszország32.1 Görögország32.6 Észtország33.4 Egyesült Királyság34.0 Lengyelország35.2 Litvánia35.5 Lettország35.9 Portugália38.0 EU35.0 A GINI együttható az Európai Unió tagországaiban, 2008.

Empirikus becslés az egyes jövedelmi kategóriák létszámára ( az egy főre jutó jövedelem medián értékének százalékában meghatározott csoportok, 2008) % Országos adatok: Forrás: TÁRKI, 2008, saját adatfelvétel.

Empirikus becslés az egyes jövedelmi kategóriák létszámára ( az egy főre jutó jövedelem medián értékének százalékában meghatározott csoportok, Magyarország ) % Országos adatok: Forrás: TÁRKI, 2010, saját adatfelvétel

Empirikus becslés az egyes jövedelmi kategóriák létszámára ( az egy főre jutó jövedelem medián értékének százalékában meghatározott csoportok, Nyíregyháza ) % Forrás: saját adatfelvétel

Empirikus becslés az egyes jövedelmi kategóriák létszámára, Nyíregyháza 2010 % Forrás: saját adatfelvétel

A jövedelmi helyzet változásának szubjektív megítélése Nyíregyháza % Forrás: saját adatfelvétel

A szegénység kiterjedtsége % VárosOrszág Egy főre jutó jövedelem 1718 OECD2 skála (OECD1 skála) 14 (15.7) 14 (14.8) Medián 50 %11,412 Változás+2 % Országos adatok: Forrás: TÁRKI, 2010, saját adatfelvétel

A szegénység kiterjedtsége 2010 % VárosOrszág Pár <65 gyermek nélkül Pár 1 gyermekkel Pár 2 gyermekkel Pár 3 gyermekkel Egyedülálló szülő Szegénységi határ: OECD2 skálával számított ekvivalens mediánjövedelem 60 százaléka. Országos adatok: Forrás: TÁRKI, 2010, saját adatfelvétel

Az egyenlőtlenségek egy új dimenziója – IKT 2010 OrszágÉszak-AlföldNyíregyháza Vezetékes telefon Mobiltelefon Számítógép Internet hozzáférés Szélessávú Internet hozzáférés Országos adatok: KSH, 2010.

Az egyenlőtlenségek egy új dimenziója – IKT 2010 Országos adatok: KSH, 2010.

Az egyenlőtlenségek egy új dimenziója – IKT 2010 Forrás: saját adatfelvétel

A gyermek(ek)et nevelő háztartások aránya az egyes jövedelmi csoportokban Forrás: saját adatfelvétel

Modern kommunikációs háztartások aránya a háztartásfő végzettsége szerint % Modern kommunikációs háztartás: együttesen rendelkezik a mobilkommunikációs eszközökkel, számítógéppel és internet-hozzáféréssel. Forrás: saját adatfelvétel

A modern kommunikációs eszközök használatát elsődlegesen az iskolázottság és a nyelvtudás határozza meg, másodsorban az életkor. Nyelvvizsgával rendelkezők aránya: jelentős különbség az egyes csoportok között (2010): Forrás: saját adatfelvétel

Foglalkoztatottság

Foglalkoztatottság, % Forrás: KSH, 2010, saját adatfelvétel

Foglalkoztatottság (18-64 év) 2008 % Forrás: saját adatfelvétel

Foglalkoztatottság az iskolázottság szerint, 2008 % (18-64 év) Forrás: KSH, 2009, saját adatfelvétel

A foglalkoztatottak megoszlása az egyes ágazatokban, 2008 Forrás: saját adatfelvétel

A foglalkoztatottak megoszlásának változása az egyes ágazatokban, város Forrás: saját adatfelvétel

Egészségi állapot

Az egészségi állapot szubjektív megítélése, Nyíregyháza – EU % Forrás: Health in the European Union, saját adatfelvétel

Egészségi állapot és iskolázottság, Nyíregyháza % Forrás: saját adatfelvétel

Egészségi állapot és jövedelmi csoport, Nyíregyháza % Forrás: saját adatfelvétel

Krónikus betegségben szenvedők aránya, 2008 % Forrás: Health in the European Union, saját adatfelvétel

Krónikus betegség és iskolázottság, Nyíregyháza – EU % Forrás: Health in the European Union, saját adatfelvétel

Az egészségi állapot szubjektív jellemzését meghatározó tényezők Forrás: saját adatfelvétel

Támogató rendszerek, segélyezés

Támogató rendszerek – problémájának megoldásában kire számíthat Forrás: saját adatfelvétel

Segélyezés – vélemények, 2008 KijelentésekÁtlagérték (100 fokú skála) Sokan elhallgatják valós anyagi helyzetüket, a segély megállapítása érdekében77.1 Szükséges a segélyezés, mert bizonyos problémákat csak ezáltal lehet megoldani71.4 A segélyeket többnyire azok veszik igénybe, akik nincsenek rászorulva59.2 Inkább természetbeni segélyekre lenne szükség54.7 Inkább pénzbeli segélyekre lenne szükség53.5 Csak azok részesülnek segélyben, akik bevallják való anyagi helyzetüket50.4 A segélyeket azok veszik igénybe, akik valóban rászorulnak46.2 Gyakrabban kellene, kisebb összegű segélyeket adni46.2 Ritkábban, de nagyobb összegű segélyekre lenne szükség45.7 Nincs szükség segélyezésre, mert nem nyújt megoldást28.4 Forrás: saját adatfelvétel

Segélyezés – vélemények, 2008 Segélypártiság Csalók, a rendszer kihasználói Természetbeni támogatások Rászorultak Szegények, alsó középosztály, alig iskolázottak, részben maguk is segélyezettek Alig iskolázottak, legidősebbek és középkorosztály Felsőfokú végzettségűek, felső középosztály, jómódúak, Alapfokú- és középfokú végzettségűek, szegények, alsó középosztály Forrás: saját adatfelvétel-főkomponenselemzés

Segélyezés – vélemények változása, Segélypártiak és a rászorultak főkomponensek „megmaradtak”, illetve bővültek: Segélypártiság: újabb főkomponens – gyakrabban kellene segélyt adni Pénzbeli segélyre van szükség Jellemző változás: alapvetően eltűnik a csalók és a természetbeni támogatások preferenciáját mutató faktor

Társadalmi változások Jövedelmi egyenlőtlenségek növekedtek – jövedelmi polarizálódás, középosztálybeli veszteségek -Szegénység aránya növekedett -Csökkent a foglalkoztatottság, 2010-ben már kedvezőbb helyzet mérhető, a város bizonyos fokig „megúszta” -Az egészségi állapot rosszabb az uniós átlagnál, a gazdasági- társadalmi csoporthoz való tartozás erőteljesen befolyásoló tényező -Változott a segélyezés megítélése -Nőtt a bizalom a szociális ellátás irányában