A teljeskörű minőségirányítás (Total Quality Management) A TQM elődje a teljeskörű minőségszabályo-zás (TQC)  Armand V. Feigenbaum (1961) TQC: A minőségszabályozás kiterjesztése a vállalati élet minden területére; A hibát ne csak észrevegyék, hanem előzzék is meg; A termék leggazdaságosabb előállítása & a vevő teljes megelégedettsége.

A teljeskörű minőségirányítás (Total Quality Management) A TQM: Olyan vezetési módszer, mely elősegítheti a vállalkozás egészének hatékonyság- és versenyképesség-javulását; A vállalat teljes szervezetét mozgósítja: minden részlegét, az összes tevékenységét és az összes dolgozóját; Célja, hogy létrehozzon egy olyan folyamatot, amely a vállalat egészére kiterjedően, állandóan a minőség javítása érdekében hat.

A teljeskörű minőségirányítás (Total Quality Management) A TQM: Átfogja a vállalati szervezet összes részlegét, s filozófiájából fakadóan az egész vállalati tevékenységet a vevő igényeihez való alkalmazkodás hatja át; Olyan tudományos eljárásrendszerben ötvözi az alapvető irányítási módszereket, az összes javítási törekvést, valamint a műszaki eszközöket, melynek célja a termelési tevékenység folyamatos javítása.

A teljeskörű minőségirányítás (Total Quality Management) A TQM legfontosabb feladata, hogy beépítse a minőségre vonatkozó követelményeket és tevékenységeket a szervezeti egységek működésébe, s összehangolja azokat összvállalati szinten. „A TQM nem végcél, hanem maga az utazás a jövőkép elérése irányában”

A teljeskörű minőségirányítás (Total Quality Management) A teljeskörű minőségirányítás pozitív hatásai: Megnövekedett értékesítési volumen, Megnövekedett piaci jelenlét, Alacsonyabb költség - magasabb bevétel, Az alkalmazottak magasabb fokú részvétele és elkötelezettsége

A teljeskörű minőségirányítás (Total Quality Management) A TQM olyan filozófia és módszertan, amelynek középpontjában a minőségi elvek és a marketing alapú gondolkodás áll, kiegészülve az adott szervezet által választott, a minőség elérését segítő eszközök és módszerek gyakorlati alkalmazásával.

A problémamegoldás általános modellje A szisztematikus problémamegoldás 7 lépése: A probléma kiválasztása Többször előforduló, jelentős problémák; A probléma hatásainak azonosítása és elemzése; A téma, az érintettek és a problémamegoldó személyek kiválasztása; A gyenge pontok felderítése; Folyamatábrázolás

A problémamegoldás általános modellje Az adatok gyűjtése Pontos és szakszerű adatgyűjtés  objektív és felülvizsgálható vélemény; A szükséges adatmennyiség meghatározása. Az adatok elemzése Szemléletes megjelenítés ( pl. Pareto – diag-ram)

A problémamegoldás általános modellje Ok-okozati elemzés Megkeresni az okok forrását, gyökerét; Fő hangsúly a belső okokon A folyamatot jól ismerő személyek bevonása A megoldás tervezése és bevezetése A megoldás megvalósítása; Megvalósítható megoldás kiválasztása; Visszakanyarodás az ok-okozati elemzés-hez

A problémamegoldás általános modellje A hatás visszamérése A problémamegoldás ellenőrzése; Az eredeti állapot és a javító intézkedések utáni állapot paramétereinek vizsgálata Pozitív és az esetleges negatív mellékhatások Szabványosítás Megelőzni a probléma újabb felbukkanását

A problémamegoldás általános modellje A már meglévő dokumentációs rendszerben végrehajtott változtatásoknak biztosítaniuk kell, hogy a szabvány egyértelmű válaszokat adjon a következő kérdésekre: Mit kell csinálni? Hol kell végrehajtani? Mikor történjen? Kinek kell végrehajtani? Hogyan kell csinálni?

A folyamatos fejlesztés alapvető technikái A piaci versenyben való helytállás egyik alapfeltétele a folyamatos javítás; A piacot az állandóan változó termékek és az állandóan változó, fejlődést elváró vevői igények formálják; Minden termék és szolgáltatás egy adott folyamat eredménye; A minőségjavítás módja az adott folyamat javítása.

A folyamatos fejlesztés alapvető technikái A folyamatjavítás lépései: A cél kitűzése, a cél megvalósításának tervezése A kitűzött cél elérésének vizsgálata (a kitűzött célok, a tervezés és a megvalósítás elemzése) Ha a kitűzött célt elértük, akkor szabványosítás, ha nem, akkor közbeavatkozás Új célok kitűzése (a folyamat újraindul).

A folyamatos fejlesztés alapvető technikái A KAIZEN Állandó, folyamatos javítást jelent, kis lépések-ben, minden vezető és dolgozó bevonásával; Munkához való tudatos kötődés; Más környezetben nehezen másolható. A PDCA ciklus A folyamatos fejlesztés alapmodellje Bevezetője: W. A. Shewart „Deming-kör”

A folyamatos fejlesztés alapvető technikái A PDCA-ciklus lépései Plan: tervezd meg! Meghatározni a meglévő folyamat/tevékenység kulcsproblémáit, és azok kijavításának módját; Do: csináld! Megvalósítani a tervet; Check: ellenőrizd! Ellenőrizni és elemezni, hogy amit megterveztünk, az működik, és jobb tulajdonságokat ad; Act: avatkozz be! Beavatkozni és módosítani a folyamatot, majd dokumentálni és alkalmazni a javított folyamatot.

A folyamatos fejlesztés alapvető technikái

A folyamatos fejlesztés alapvető technikái PDCA-ciklus: Egy ciklus végére a javítás eredménye: magasabb szintű minőség  a következő lépés már magasabb minőségi színvonalon történik; Felfelé irányuló spirál  megfelelés az egyre változó, egyre magasabb (belső és külső) vevői igényeknek;

A folyamatos fejlesztés alapvető technikái Bármely tevékenység javítható, ha: a.) szisztematikusan megtervezzük a javítást, b.) megtervezzük a megoldásokat, c.) végrehajtjuk azokat, d.) majd bevezetjük és elemzzük az eredményt Ezután újból előröl kell kezdeni mindent, azaz a következő probléma felé kell fordulni.

A folyamatos fejlesztés alapvető technikái Az előírt minőség csak akkor valósítható meg, ha a javításokat következetesen végrehajtják és ellenőrzik, valamint azonnal korrigálják az esetleges eltéréseket. A PDCA ciklus (Deming-kör) kiválóan alkalmas arra, hogy egy hibát érzékelve belenyúlhassanak a gyártási/szolgáltatási folyamatba, mégpedig a hiba kijavítása, korrigálása érdekében. Tehát a módszer alkalmas arra, hogy folyamatos minőségjavítást végezhessenek.

A folyamatos fejlesztés alapvető technikái Az ismétlődő javítás A vevők igényei (aminek meg akarunk felelni) folyamatosan, és előre nem látható módon változnak  a folyamatos fejlesztést és az ismétlődő javítást alkalmazni kell a gyártási folyamatban. A folyamatirányítás alapciklusa az ún. SDCA ciklus. Adott egy szabvány, standard (S), amelyet a folyamat elvégzéséhez (D) használnak. Ezután a folyamat eredményét ellenőrzik (C), majd megteszik a megfelelő lépéseket (A).

A folyamatos fejlesztés alapvető technikái A PDCA ciklus eredménye  szabvány; Ez egy újabb ciklus gerjesztője lehet; Az eredmények megegyeznek a szabvánnyal, előírással  a szabvány további használata és a ciklus megismétlése; Az eredmények eltérést mutatnak (azaz nem teljesül a vevők igénye)  korrigáló, helyesbítő tevékenység; Ha az előírások nem elég szigorúak, akkor javíthatjuk a folyamatot,  PDCA ciklus.

A folyamatos fejlesztés alapvető technikái A két ciklust tehát felváltva használjuk: SDCA: a folyamat működik, PDCA megkeressük és kiküszöböljük a folyamatban lévő, nem szabályzott változásokat, SDCA: szabványosítjuk és működtetjük az új, vagy a javított folyamatot, PDCA: megkeressük és csökkentjük a folyamatban lévő nem szabályzott változásokat, stb.

A folyamatos fejlesztés alapvető technikái A javítás egy 7 lépésből álló problémamegoldó folyamat: A probléma meghatározása. A lényeg annak a problémának a meghatározása amivel szabad és kell foglalkozni. Adatgyűjtés. Meg kell keresni a probléma megértéséhez szükséges okokat. Az adatok elemzése. A probléma súlyponti kérdéseinek meghatározása, a lényeges okok azonosítása.

A folyamatos fejlesztés alapvető technikái Az okok elemzése: A probléma meghatározó okának megtalálása. A javító tevékenység megtervezése, és a leghaté-konyabb, valamint leggazdaságosabb megoldás bevezetése. Az elért hatások értékelése. A megoldás eredmé-nyeinek vizsgálata. Szabványosítás: A megoldás rögzítése – ha a megoldás nem járt a kívánt eredménnyel, akkor vissza kell térni a 3-as ponthoz, vagy egy új probléma meghatározásához

A folyamatos fejlesztés alapvető technikái A PDCA ciklus ebben a folyamatban a következőképpen jelenik meg: Az 1-4. lépés a tervezés: Tervezd meg! (P) Az 5. lépés a végrehajtás: Csináld! (D) A 6. lépés az eredmény értékelése: Ellenőrizd! (C) A 7. lépés a megoldás szabványosítása vagy új probléma kiválasztása: Avatkozz be! (A)