A szakoktatás és a roma integráció kapcsolata, helyzete, munkaerőpiaci összefüggései, ellentmondásai Dr. Garai Péter igazgató Türr István Képző és Kutató Intézet Pécsi Igazgatóság Tisztelt Professzor Úr, elnök úr, tisztelt bizottság köszönöm részvételüket és a lehetőséget. Összefoglalómat egy problémafelvetéssel kezdeném. 1 1 1

Problémafelvetés, a téma relevanciája: A magyar szakoktatást és felsőoktatást kiterjedt iskolarendszer, korszerű pedagógiai szerkezet, igen jelentős személyi, tárgyi és anyagi erőforrások jellemzik Ennek ellenére a hazai gazdaságban mégis egyre nagyobb a hiány jól képzett szakmunkásokból ----------- (Jelenleg több szakmából túlképzés, más keresett foglalkozásból pedig hiány tapasztalható). A legsúlyosabb helyzet éppen a fejletlenebb térségekben van. A Dél-dunántúli Régióban leginkább a gépészeti és az építőipari területeken drasztikus a szakemberhiány. --------- (Egy évtizeden belül a ma még aktív szerszámkészítő, hegesztő, lakatos és kőműves szakmunkások, mérnökök fele eléri a nyugdíjkort. Ezekből a szakképesítésekből jelenleg a régióban csupán a munkáltatói igények tizedében képeznek tanulókat.) Fő oka abban keresendő, hogy az oktatáspolitikusok a területi sajátosságokat elhanyagolják + igen sok szervezet és jogszabály irányítja a szakképzést. 2

A képzés alapproblémája, fő szerkezeti jellemzője Túl sok állami irányító, szervező és ellenőrző szervezet működik!!! (ezek egymást gyengítik, a helyi viszonyokat nem ismerik, továbbá nem piaci alapon működnek) Fontosabb szervezetek: NEFMI-OKM, NGM-SZMM, KIM-MEH, NGM-PM, NSZFI, OH, RFKB-k, MKIK, területi kamarák, Agrárkamara, KISOSZ, PDSZ, TISZK-ek, Iskolafenntartó önkormányzatok, SZKI-k, Egyetemek FSZ képzés stb.

(csak a szakoktatási rendelkezések:) Túl sok jogszabály van, ezek igen gyakran változnak is (csak a szakoktatási rendelkezések:) -1993.évi LXXVI. törvény a szakképzésről -4/2002 OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól -2003.évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (korábban volt a 2001.évi LI. törvény) -13/2004 OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003.évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról (korábban volt a 31/2001. OM rendelet) -13/2006. SZMM rendelet a korábbi 3/2004. OM-FMM helyett, mely a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szól (korábban volt a 32/2001. OM rendelet) -1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról (különösen a 11. és az 52. §, a kötelező felősségbiztosításról és a tanuló életkori határairól) -89/1995 Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról -1995.évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (különösen a 3.§ 72. rész „adóterhet nem viselő járandóság”) -1997. évi LXXXII. törvény, a magánnyugdíjról és a magán- nyugdíjpénztárakról -1997. évi LXXX. törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről -1996. évi LXXXI törvény a társasági adóról és az osztalékadóról -1/2006. OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről Az Egyesült Királyságban egy alapokat meghatározó szakképzési törvény van. Azt 1946-óta mindössze három ízben módosították!!!

1. A hazai és az uniós szakoktatás vizsgálata Az Európai Unió szakoktatási rendszereinek területi megoszlása Szerk.: Garai P. 2008. Az eredményekkel kapcsolatban elmondható, hogy Európában három féle szakoktatási rendszert lehet megkülönböztetni. --- (duális, liberális, vegyes) – saját csoportosítás, már meghonosodott Az eredményekkel kapcsolatban elmondható, hogy Európában három féle szakoktatási rendszert lehet megkülönböztetni. (duálist, liberálist és vegyest) Ezt a csoportosítást jómagam állítottam fel. -a duális rendszerben az elméleti oktatás az iskolákban a gyakorlati pedig a gazdaság szereplőinél, a termelő vállalkozásoknál zajlik (Centrumterülete Németország. Közép-Európában és Magyarországon is ilyen szisztéma működik) -a liberális szakoktatású államokban az oktatás egésze vállalatoknál, vagy az általuk működtetett iskolákban történik (ilyen struktúra van az Egyesült Királyságban, a BENELUX államokban, Franciaországban) -a vegyes rendszerekben egyszerre van jelen a duális és a liberális modell is (területei: Írország, Skandinávia és a Balti államok) 5

Szerk.: MKIK adatok feldolgozása alapján Garai P. Pályakezdő szakemberek elhelyezkedési rátái az Európai Unió országaiban 2010-ben Szerk.: MKIK adatok feldolgozása alapján Garai P. Az oktatás színvonalát a pályakezdők elhelyezkedési arányai mutatják legjobban. Magyarország lemaradásának oka: -a nyugati országokhoz képest sokkal nagyobb bürokrácia -a szakmai irányításban az állam túlsúlya a magánszféra rovására Egy szakoktatási rendszer színvonalát legjobban a pályakezdő szakmunkások elhelyezkedési aránya prezentálja. A legjobb mutatókkal a liberális majd pedig a vegyes szakoktatási modellt követő államok rendelkeznek. Írország kimagaslik 85%-os rátával, Magyarországon és Lengyelországban a legrosszabb ez az arány (20% alatti)! A tagállamok elemzése és a felkeresett vállalkozások véleménye alapján állítható, hogy Magyarország lemaradásának oka: ---- a nyugati országokhoz képest sokkal nagyobb bürokrácia ---- a szakmai irányításban az állam túlsúlya a magánszféra rovására ---- és az elaprózódott, korszerűtlen iskolarendszer 6

Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedési rátái Magyarországon 2010-ben Szerk.: MKIK, OM, NSZFI adatok és saját felmérések alapján Garai P. 2008. Magyarország az egyetlen EU tagállam, ahol nem működik pályakövetési rendszer -max 10-20%-a helyezkedik el a pályakezdőknek ---- az EU-ban 40-50% -minél fejletlenebb egy térség annál rosszabbak a mutatói szükséges lenne : --- kötelező érvényű pályakövetési, mérési rendszer bevezetése Magyarország az egyetlen uniós tagállam ahol nem működik kötelező érvényű pályakövetési rendszer. Reprezentatív kormányzati (NSZFI) és saját felmérések szerint országosan legfeljebb 10-20%-a helyezkedik el a pályakezdő szakmunkásoknak (a szakmájában). Az unió nyugati területein ez az arány 40-50% volt. A kutatás tapasztalatai szerint minél fejletlenebb egy térség, annál rosszabbak az elhelyezkedési mutatói. A Dél-dunántúli, az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi Régióban a legrosszabbak a hazai adatok Megoldás lenne : --- alapos és kötelező érvényű pályakövetési, mérési rendszer bevezetése --- Ezzel párhuzamosan mielőbb a gazdaság kezébe kellene adni a szakoktatás irányítását 7

2. A régió területi, gazdasági, munkaerő-piaci vizsgálata Munkanélküliségi ráta %-ban Magyarországon 2010-ben Szerk.: KSH adatok alapján Garai P. 2010. Az oktatás kutatásának alapja a helyi gazdaság vizsgálata. ---- ennek során kitűnik a régió hátrányos helyzete valamennyi gazdasági mutatónál (a DDR-ban 12%-os munkanélküliségi ráta) A szakképzés kutatásának alapja a helyi gazdaság vizsgálata. --- Ennek során egyértelműen kitűnt a Dél-dunántúli Régió hátrányos helyzete az ország többi területéhez, főként a Dunántúlhoz képest. --- Valamennyi alapvető gazdasági mutatója a térségnek igen rossz. A foglakoztatási arányok alacsonyak, a munkanélküliségi ráta magas, 12%-os. 8

Munkanélküliségi ráta %-ban a Dél-dunántúli Régióban 2010-ben Szerk.: KSH adatok alapján Garai P. 2010. Tolnában 8% a munkanélküliségi arány, Paks és a mezőgazdaság miatt. A régió megyéi közül Tolnában mutatkozik alacsonyabb, 8% közeli munkanélküliségi arány. Érződik a Paksi Atomerőmű és a mezőgazdaság prosperitása a megyében. 9

Szerk.: KSH adatok alapján Garai P. 2010. Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában Magyarország régióiban 2010-ben Szerk.: KSH adatok alapján Garai P. 2010. A GDP tekintetében a DDR az orsz. átlag százalékában a negyedik, 68%-kal, tendenciája romló Az egy főre jutó GDP tekintetében a Dél-Dunántúl az országos átlag százalékában a negyedik a sorban 68%-kal, ráadásul romló tendenciát mutat öt éve. 10

Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségei 2010-ben Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2010. A régió 25 kistérségéből 8 az orsz. leghátrányosabb helyzetű kistérsége --- ezért a Dél-Dunántúl fejlesztésének egyik legfontosabb eleme lehet az oktatásfejlesztés A régió általános fejlettségi helyzetét jelzi, hogy 25 kistérsége közül 8 az ország leghátrányosabb helyzetű kistérsége között szerepel. A Dél-Dunántúl fejlesztésének egyik legfontosabb eleme lehet a szakképzés. --- A felkeresett munkaügyi központok, kereskedelmi kamarák és vállalatok véleménye szerint folyamatosan nagy az igény a lakatos, a hegesztő, a szerszámkészítő, a kőműves, az ács-állványozó, a pincér, a szakács szakmunkásokra. Ilyen végzettségű fiatalokat kell képezni a régió szakképző intézményeiben. --- A képzés minden szintjét támogatni kell, iskolákba, képző központokba szükséges beruházni. 11

Szerk.: KSH, DDRMK, NEFMI-OKM adatok alapján Garai P. 2011. 3. A régió iskolai szerkezetének vizsgálata A szakiskolai tanulók arányának csökkenése Magyarországon 1990 és 2010 között, régiónként Szerk.: KSH, DDRMK, NEFMI-OKM adatok alapján Garai P. 2011. A gazdasággal együtt a régió szakiskolai adataiban is degresszió figyelhető meg a rendszerváltás óta. -a szakiskolák száma harmadára csökkent -a szakiskolai tanulók száma negyede az érettségire készülő tanulóknak -a szakmunkásképzés a fejletlenebb területeken hanyatlott jobban (DD, ÉM) 12-16 év múlva megfeleződik a mai tanulólétszám --- teljesen megbénulhat a térség gazdasága!!! A gazdasági hanyatláshoz hasonlóan a Dél-dunántúli Régió szakiskolai adataiban is egy erőteljes degresszió figyelhető meg. A rendszerváltás óta a szakiskolák száma harmadára csökkent, a gimnáziumoké és a szakközépiskoláké majdnem megduplázódott. Ez a folyamat igen súlyos helyzetet teremtett a szakképzésben!!! Mára a szakiskolai tanulók száma a régióban alig negyede az érettségi vizsgára felkészülő társaikénak! --- A rendszerváltás előtt éppen fordított volt az arány! ---- A kartogramon látható, hogy az ország fejletlenebb területein (a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon) hanyatlott nagyobb mértékben a szakmunkásképzés. A születésszámok alakulásából jól prognosztizálható, hogy ha nem történik hathatós oktatási reform, úgy 12-16 év múlva megfeleződik a mai tanulólétszám. --- teljesen megbénulhat a térség gazdasága!!! 12

Az általános iskolai tanulólétszám csökkenése a Dél-dunántúli Régió kistérségeiben 2009 és 2010 között Szerk.: Közoktatási Tájékoztató, KSH, saját felmérések alapján Garai P. 2010. --- Városokban a fogyás mértéke nagyobb, községekben kisebb. --- ezeken a területeken élnek a romák (délen) --- náluk 4-5 gyermek/család az átlagos A szakképzés humán forrását az általános iskolák diákjai jelentik. Számuk folyamatosan csökken. --- Városokban a fogyás mértéke nagyobb, községekben, elmaradottabb kistérségekben kisebb. Éppen ezeken a területeken él a romák nagyobbik része is főként a déli somogyi és baranyai térségekben. --- A roma családokra a nagyobb gyerekszám jellemző. --- A felkeresett önkormányzati vezetőik becslései szerint a vidéki cigány családoknál 4-5 gyermek számít átlagosnak. Az értekezés egyik fő megállapítása, hogy a jövő szakképzését ezekre a fiatalokra kell tervezni. 13

4. A szak- és felsőoktatás-finanszírozásának vizsgálata Az Európai Unió finanszírozási rendszereinek területi megoszlása Szerk.: Garai P. 2010. A szakképzés fontos jellemzője a finanszírozás rendszere. Az Európai Unióval ellentétben, ahol közvetlenül a magánszféra fizeti a költségeket Magyarországon az állam a fő teherviselő. Írországban teljesen önfenntartó a szakoktatás, mivel tényleges termelő tevékenységet is folytat. Közép-Európában jellemzően a gazdaság és az állam együttesen finanszíroz. 14

Az egy tanulóra –hallgatóra eső teljes felhasznált költség millió Ft-ban 2010-ben Magyarországon Szerk.: NSZFI-APEH 2010.-évi bevallások, saját kutatások alapján Garai P. 2011. A hazai szakképzés pénzügyi rendszere igen bonyolult, nagyon sokféle forrásból áll. --- összegző kimutatás nincs -egy tanuló átlagos költsége 1,7 M Ft volt --- egy orvostanhallgatóé is -Közép-Magyarországon 20-30%-kal még magasabbak a ráfordítások A magas költségek oka: -az elaprózódott iskolarendszer, túl sok irányító szerv, melyek egymással nem kommunikálnak -a gyakorlati képzés korszerűtlensége és hibás dotációja. Megoldást jelentene az iskolák integrációja (és a TISZK-ek fejlesztése). A hazai szakképzés finanszírozása igen bonyolult, nagyon sokféle forrásból áll. --- összegző kimutatás egyáltalán nem áll rendelkezésére egyik oktatási vagy kormányzati szervnél sem. ---- összetett kutatómunkával sikerült csak a régiókban mutatkozó szakképzési költségeket meghatározni 2007-ben a Dél-Dunántúlon összesen és átlagosan egy szakiskolai tanuló képzése 1,7 millió forintba került. Ez egy rendkívüli összeg, a felsőoktatás legdrágább területén, az orvosképzésben is ennyibe került egy hallgató. A régiók között a szakképzési költségekben is számottevő különbségek mutatkoznak. A gazdaságilag fejlett Közép-Magyarországon 20-30%-kal még magasabbak a ráfordítások a Dél-Dunántúlhoz képest. A magas költségek oka -az elaprózódott iskolarendszer, -a gyakorlati képzés korszerűtlensége és túlzott dotációja. Megoldást jelentene az iskolák integrációja és a központi gyakorlati képzőhelyek fejlesztése. 15

5. A régió roma népességének, szakoktatási összefüggéseinek vizsgálata Magyarország roma nemzetiségű lakosságának százalékos megoszlása 2007-ben Szerk.: KSH adatok, reprezentatív adatok, saját felmérések alapján Garai P. 2008 A szakoktatás vizsgálatánál elsődleges fontosságú maga a tanuló is! A területi szemléletű kutatómunka világított rá a romák szerepére a szakképzésben. -létszámuk kutatása igen nehéz --- saját vizsgálatok + roma önk. becslések + kapcsolódó publikációk felhasználása -számuk évi 3-5%-kal növekszik -a DDR-ban 6% az arány (minél fejletlenebb egy térség, annál nagyobb az arányuk) A szakoktatás vizsgálatánál elsődleges fontosságú maga a tanuló is. A területi szemléletű kutatómunka világított rá a térség etnikai viszonyaira, melynek alapján állítható, hogy a Dél-dunántúli Régió szakember-utánpótlásának, és a hozzá kapcsolódó gazdasági növekedésnek a kulcsát a roma fiatalok jelentik. A roma lakosság létszámának kutatása igen nehéz feladat, a népszámlálási adatokon kívül nem áll rendelkezésre más hivatalos információ. ------- ezért az értekezésben saját kutatások, roma önkormányzati becslések és a témához kapcsolódó publikációk másodelemzésével került meghatározásra a romák száma A korábban már említett magasabb gyermekvállalási hajlandóság miatt számuk dinamikusan, évi 3-5%-kal emelkedik. A fejletlenebb országrészekben élnek a legtöbben. Észak-Magyarország és Észak-Alföld után a Dél-Dunántúlon a legnagyobb az arányuk, a teljes lakosság 6%-a roma. 16

A roma nemzetiségű lakosság százalékos eloszlásának és a szakiskolák elhelyezkedésének viszonya 2007-ben a Dél-dunántúli Régióba Szerk.: KSH adatok, reprezentatív adatok, saját felmérések alapján Garai P. 2008 A DD-on legtöbben Dél-Somogyban és Dél-Baranyában élnek (a lakosság 20-30%). ---><--- Ezzel ellentétben itt alig működik szakképző iskola (64-ből 6). A térségben a legtöbben Dél-Somogyban és Dél-Baranyában élnek. Itt a lakosságnak 20-30%-át alkotják. Társadalmi integrációjukat leginkább a piacképes szaktudás mozdíthatja elő. 17

A roma szakiskolai tanulók aránya a Dél-Dunántúlon összesen az 1990/1991-es tanévtől a 2006/2007-es tanévig A Dél-Dunántúlon a szakiskolai és szakképző iskolai tanulók 34%-a roma származású, számuk és arányuk évi 2-3%-kal növekszik. Tíz év múlva már a teljes tanulói létszám 80-90%-át fogják adni. A kutatási eredmények szerint jelenleg csak 40-50%-uk teszi le a szakmunkásvizsgát. A diákok, a roma szervezetek és a gyakorlati képzést ellátó vállalkozások egységes véleménye szerint a tananyagok és a vizsgarendszer túlzott elmélet-centrikussága miatt, melynek megváltoztatását javasolják megoldásként. A romákhoz kapcsolódva figyelemre méltó a német szakoktatási példa, ahol a török vendégmunkások és gyermekeik alkotják a szakoktatás jövőbeni utánpótlását. Számukra speciális tananyagok és gyakorlatra épülő képzési módszerek készültek. Meg kell jegyezni, hogy a roma tanulók létszámának feltérképezése is sok nehézséggel járt. Kérdőívek alapján a tanárok és a roma önkormányzatok segítségével történt a minősítés és az önbevallás módszerével. Szerk.: OKM – KSH adatok, roma önkormányzati és iskolai felmérések, becslések alapján Garai P. 2008 A DDR-ban a roma szakisk. tanulók aránya 34%. Tíz év múlva a teljes tanulói létszám 80-90%-át fogják adni a romák -40-50%-uk teszi csak le a szakmunkásvizsgát --- oka a tananyag elméletcentrikussága -Németországban a török vendégmunkások gyermekei adják a szakoktatás bázisát (speciális gyakorlatorientált képzést kapnak) 18

szobafestő- mázoló és tapétázó 61 kőműves 60 karosszérialakatos Szakmacsoport Szakma Tanulói összlétszám (főben) Roma tanulók becsült aránya az összlét-számon belül (minősí-tés szerint, %-ban) 2005/2006 2006/2007 Építőipar szobafestő- mázoló és tapétázó 94 97 59 61 kőműves 91 95 55 60 Gépjármű javítás karosszérialakatos 74 73 54 fényező mázoló 56 58 53 Vendéglátóipar szakács 158 147 51 52 ács-állványozó 41 42 pincér 148 137 39 40 Élelmiszeripar pék 89 76 38 asztalos 57 63 36 cukrász 35 pék-cukrász 75 vízvezeték- és központifűtés szerelő 32 31 Egyéb szakmák 356 379 18 19 Összesen: tanulók száma (fő): roma tanulók aránya (%) 1 717 1 656 33 34 A kutatás tapasztalatai szerint a Dél-Dunántúlon az építőipari és a vendéglátó-ipari szakmákban a szakiskolai tanulóknak legalább a fele roma származású. --- Ilyen a kőműves, a szobafestő-mázoló és tapétázó, a fényező mázoló, a szakács. A felnőttképzésben is ilyen területeken tanul a legtöbb roma. Felemelkedési lehetőségeiket javítja, hogy ezekben a szakmákban is erőteljes a munkaerő-piaci kereslet. 19 Forrás: Iskolai statisztikák, roma önkormányzati és jaját felmérések, becslések

6. A vállalkozások kritikája az oktatásról, képzésről, a rendszer ellentmondásai a szakképzés legfőbb hibájának egyértelműen a tananyagok elmélet-centrikusságát tartják (kevés a gyakorlati idő) ----> ez gondot jelent a roma gyerekeknek a régióban megkérdezett 200 vállalkozás 100%-a szívesen vállal tanulót és hallgatót az állami támogatások miatt, ---><--- de foglalkoztatni a vizsga letétele után már csak 5%-uk akarja a fiatalokat (diplomás fiatalt szinte egy vállalkozás sem akar foglalkoztatni kivéve a műszaki szakembereket) Az iskolák és egyetemek többsége a társadalmi igények alapján iskoláz be, nem a valós munkaerő-piaci igények szerint! A felkeresett vállalkozások igen kritikusan, és ezzel együtt ellentmondásosan nyilatkoztak a szakképzés rendszeréről. 20

Az eredményekből következő teendők: Kevesebb, de összehangoltabban működő irányító szervre, jogszabályra van szükség! A roma fiatalok számára pozitív anyagi diszkrimináció és új dotációs rendszer bevezetése szükséges. Az oktatási rendszerben az állam mellett a helyi gazdaság irányítását is meg kell teremteni (elsősorban a szakképzésben, másodsorban a felsőoktatásban. Türr István Képző és Kutató Intézet szerepköre kibővül elsősorban a roma oktatás-felzárkóztatás területén: felnőttképzés, közfoglalkoztatás- és képzés, lakhatási feltételek javítása Fő partner az ORÖ Tisztelettel köszönöm szíves figyelmüket! Összegzésként és megoldásként elmondható, hogy … 21