Egy matek óra a XVIII.sz.-ban Nyíregyháza 2008. november 20.

Mekkorák az háromszeglemény Kenyeki? Lészen egy háromszeglemény, melliknek is két gyepüléniái azonos mértékűek vala. Emezekkel szemkesztes kenyeki két tagú naturalis nume-randusok vala. Mígnem az harmadik kenyek emezen numerandusok fordítottja vala. Mekkorák az fentebb forgandó triangulum kenyeki?

Az tiszta tudékosságban járatos Euler professor Urunk nevezetes léniájárúl Lészen ollybá egy háromszeglemény, mellik-nek is nehézkedési czentrálisán s ortogonális czentrálisán is által visitáló léniája paralell vala egyvalamely gyepüléniával. Igazoltassék, hogy emez gyepülénia kenyekinek kebeljeinek szorza-mányát visszáskebeljeinek szorzamányával há-nyadékul véve mindenkoron 3 adatik. Vajon igaz vala-é az fentebb forgandó theoria visszásítása ?

Euler-háromszeglemény Mekkorák az Euler-háromszeglemény Kenyeki? Lészen egy háromszeglemény, melliknek is két gyepüléniái azonos mértékűek vala. Emezekkel szemkesztes kenyeki két tagú naturalis nume-randusok vala. Mígnem az harmadik kenyek emezen numerandusok fordítottja vala. Mekkorák az fentebb forgandó triangulum kenyeki?

ABMK húrnégyszög

egynémelly fura léniájárúl Az háromszeglemények egynémelly fura léniájárúl Lészen az bármellik triangulum. Lészen továbbiglan egy olly lénia, mellik is emez háromszeglemény kerítékét s terjedékét ugyantsak testvéri módon oszttá ketté. Igazoltassék, hogy emez lénia általvisitál az fentebbi háromszeg-lemény beltzirkulátzió-jának czentrálisán.

Találtassék meg az Fermat nevezetes numerandusa fiskális Urunk nevezetes numerandusa Találtassék meg az összves olly oszt-hatatlan numerandus, melliknek is négy-szeressét eggyel meghosszítva egy naturalis numerandus harmadik hal-mazati szorzamánya adatik!

Egynémelly fura háromszeglemények fura léniájárúl Egyvalamelly háromszeglemény nehézkedési czentrálisán, s továbbá belczirkulátziójának czentrálisán általvisitáló lénia paralell vala az triangulum egyvalamelly gyepüléniájával. Igazol-tassék, hogy emez háromszeglemény gyepüléniáinak mértékit az Úr az ő nagy böltsességében az számtani haladvány szerint valónak alkotá. Valy’h igaz vala-é emezen theoria visszásítása?

A „Tökéletes számok” „Numerus perfectus” Egy természetes számot „tökéletes”-nek mon-dunk, ha egyenlő a nála kisebb osztóinak összegével.

Johannes Müller Regiomontanus (1436-1476) Eukleidész (kr.e. 300 körül) Leonard Euler (1707-1783) Eukleidész tétele visszafelé is igaz: Minden tökéletes szám alakú, ahol

A ma ismert legnagyobb „Tökéletes szám” (a 44.) (2008. augusztusi adat)

Öröknaptár N = a nap sorszáma H = a hónap sorszáma (március = 1) 1 = Hétfő H = a hónap sorszáma (március = 1) 2 = Kedd É = az évszázadon belüli évszám 3 = Szerda 4 = Csütörtök S = az évszázad sorszáma 5 = Péntek 1 szökőévben  k = 6 = Szombat  0 egyébként 0 = Vasárnap

Az öröknaptár használata: Az öröknaptár képletébe behelyettesítjük a kérdéses dátum adatait (1528-től, a Gergely-naptár kezdetétől kb. 4 ezer évig – ekkor ad majd egy plusz-napot a hiba), majd a kapott eredményt elosztjuk 7-tel, és megnézzük, hogy mennyi a maradék. Ha a maradék 1: hétfő, 2: kedd, ….stb….. 0: vasárnap

Az oszthatatlan numerandusok egy igencsak fura ismérve Vészen egynémelly 5-nél nagyobb oszt-hatatlan naturalis numerandust. Vészen emennek negyedik halmazati szorzamányát. Ekkoron olly numerandushoz érkezél, mit is 1-gyel fogyítva 120-nak többese adatik.