Második előadás fóliái 2007. szeptember 18.

Bevezetés a pszichológiába

Személyiségpszichológia (folyt.)

A pszichoanalízis személyiségelmélete II. Carl Gustav Jung Az analitikus iskola megalapítója Lelkészcsalád – misztikus gyökerek Szóasszociációs vizsgálatok Tipológia – extroverzió - introverzió Kollektív tudattalan – archetípus Személyiség szerkezete – archetípusok: persona, árnyék, anima, animus, selbst (self) Individuációs processzus – életközépi válság Szinkronicitás Álomfejtés: hétköznapi és archetipikus álmok

Freud és Jung álomértelmezése Freudi álomfelfogás Az álom legfőbb célja a vágyteljesítés Álomcenzúra Álommunka: látens álomgondolat → manifeszt álomtartalom Az álommunka eszközei: sűrítés (keverék-képzet, metafora jön létre) eltolás (a jelentős dolgokat közömbösek helyettesítik, és viszont) tartalmi- időbeli megfordítás dramatizálás (az álomgondolat egy kép, pl. nem tudok elfutni) másodlagos megmunkálás (utólag illeszt, betold, magyaráz) Jungi álomfelfogás Az álom funciója: kompenzálja a tudatos részt, hogy megmaradjon az egyensúly Az álom egy belső színház, a tudattalan rendezi, minden szereplő mi magunk vagyunk Prospektív (előrejelző) funkció Hétköznapi és archetipikus álmok Álomértelmezés:mítoszok képeinek tanulmányozása +egyéni élettörténet

A pszichoanalízis személyiségelmélete III. Alfred Adler Az individuálpszichológia megalapítója Az embert elsősorban társadalmi késztetések motiválják Születési sorrend Fogalmai Kreatív én – teremtő, alkotó személyiség Fölényre törekvés Kisebbrendűségi érzés Életstílus

Szociális tanuláselméleti (behaviorista) személyiségelméletek A környezeti meghatározókat vizsgálja A „tanulás” kifejezés az élet minden területére vonatkozik Megerősítés – jutalmazás – büntetés hatása Ikerkutatások Főleg az USA-ban terjedt el

Személyiségelméletek - típustanok Típustanok sajátosságai Hippokrátesz – testnedvek Galenus – temperamentum Kretschmer – testalkat- lelki alkat kapcsolata C.G.Jung – extroverzió - introverzió Testalkat Lelki alkat Pszichiátriai megbetegedés piknikus ciklikus mániás depresszió atletikus viszkózus epilepszia leptoszom szkizotim szkizofrénia

Olvasnivalók a témában: Freud, Sigmund: Bevezetés a pszichoanalízisbe - Gondolat, Budapest, 1986. Freud, Sigmund: Álomfejtés – Helikon Kiadó, Békéscsaba, 1985. Jung, C. G.: Az ember és szimbólumai – Göncöl Kiadó, 1993. Jung, C. G.: Emlékek, álmok, gondolatok – Európa Kiadó,1997. Jung, C. G.: Lélektani típusok – Európa Kiadó, 1994. Jung, C. G.: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába – Európa Kiadó, 2000

Stressz, szorongás, krízis, pszichoszomatika Mentálhigiéné – Stressz, szorongás, krízis, pszichoszomatika

A lelki egészség megőrzésének és elősegítésének tudománya Mentálhigiéné A lelki egészség megőrzésének és elősegítésének tudománya A lelki egészség kulcsfogalmai: Egyensúly – testi, lelki és szociális Örömkészség Alkalmazkodási képesség Önkontroll Öngyógyító képesség Önismeret Stresszel való megküzdés - coping

Stressz – fogalmak Selye János (1960) Stressz-fogalom kidolgozása Jelentése: nyomás, feszültség, szorult helyzet, igénybevétel, kényszer Definíció: Olyan helyzet, esemény ami veszélyezteti az egyén fizikai vagy pszichológiai jóllétét. Stresszor: stresszt okozó események, tényezők Eustressz – pozitív, jótékony, serkentő Distressz – negatív, túlzott, testi-lelki megbetegedéshez vezet Fiziológiai alap: „harcolj vagy menekülj” – Cannon- féle vészreakció Alkalmazkodási szindróma: Alarm reakció – rövid távú – azonnali védelem Ellenállás szakasza – folyamatosan fennálló stressz esetén Kimerülés szakasza – az alkalmazkodási energia kimerül - megbetegedés

Stresszkeltő események jellemzői Befolyásolhatóság Minél kevésbé befolyásolható, annál inkább stresszkeltő. Nem tudjuk megakadályozni, hogy bekövetkezzen Bejósolhatóság Figyelmeztető jelzés hatására a szervezet készülni tud. Ha nincs ilyen, állandó készenlét van, a szervezet kimerül. Énképre gyakorolt hatás – „Próbatételek” Minden olyan esemény, amely alkalmazkodást kíván, stresszkeltőnek tekinthető – Holmes és Rahe (1967) Életesemény skála – elmúlt egy év történései

Életesemény skála Holmes és Rahe (1967) Házastárs halála 100 Válás 73 Különélés 65 Börtön, vagy más zárt intézet 63 Közeli családtag halála 63 Baleset vagy betegség 53 Házasság 50 Állás elvesztése 47 Kibékülés a házastárssal 45 Nyugdíjazás 45 Családtag betegsége, változás az egészségi állapotában 44 Terhesség 40 Szexuális problémák 39 Új családtag befogadása (születés, örökbefogadás, családtag hazaköltözése) 39 Üzleti problémák (csőd, fúzió) 39 Anyagi helyzet változása (rosszabbodás, javulás) 38 Közeli barát halála 37 Új munkaterület 36 Jelzálog érvényesítése (lefoglalás) 30

Új beosztás a munkahelyen (előléptetés, lefokozás áthelyezés) 29 Gyermek elköltözése otthonról (házasság, kollégium) 29 Probléma anyóssal, apóssal, mennyel, vővel 29 Kiemelkedő személyes teljesítmény 28 Házastárs munkába állása, vagy munka abbahagyása 26 Tanulmányok kezdete vagy vége 26 Életkörülmények változása 25 Személyes szokások megváltozása (öltözködés,viselkedés) 24 Nézeteltérés a főnökkel 23 Költözés, lakhelyváltoztatás 20 Iskolaváltoztatás 20 A kikapcsolódás módjának, gyakoriságának megváltozása 19 Templombajárási szokások megváltozása 19 Társasági szokások megváltozása 18 Kölcsönfelvétel 17 Alvási szokások megváltozása 16 Étkezési szokások megváltozása 15 Üdülés 13 Karácsony 12 Apróbb szabálysértések 11

Életesemény skála – értékelési útmutató 0 - 149 Nincsen számottevő kockázat 155 - 199 Enyhe krízisszint 200 - 299 Közepes krízisszint 300 - Súlyos krízisszint

Pszichológiai reakciók a stresszre Szorongás Elővételezett veszélyre adott érzelmi válasz: félelem, aggódás. „Poszttraumás stressz” – tünetei: érdektelenség, a trauma újraélése, alvászavar Harag, agresszió Agresszióelméletek: Frusztráció agresszió hipotézis Tanuláselméleti megközelítés Az agresszió útja lehet: áttolódik, mikroagresszió, autoagresszió Depresszió Tanult tehetetlenség Kiégés Kognitív károsodások Teljesítményromlás

A krízis (gyász) szakaszai Tagadás Visszarendeződés Harag Alkudozás Belenyugvás Kilátástalanság Elisabeth Kübler-Ross, (1969)

Stressz és betegség Pszichoszomatikus megbetegedés – a betegség megjelenésében a lelki tényezőknek kiemelt szerepe van. Harward Egyetem kutatása – a betegségek 60%-a pszichés eredetű Dr. Kopp Mária – nincs olyan betegség, amely ne lenne pszichoszomatikus valamely értelemben Hermann Imre: Ellenállóképességünket meghatározza a korai anya-gyerek kapcsolat „Szervbeszéd” – ha lelkünk jelzéseire nem figyelünk, az üzenetet kénytelen a test „elmondani” tünetek, betegségek formájában. – „A betegség őszintévé tesz” Rüdiger Dahlke: a betegségek – kódolt, szimbolikus üzenetek magunkról. („A lélek nyelve a betegség”- c. könyv) Thorwald Dethlefsen- Rüdiger Dahlke: „Út a teljességhez”- c. könyv http://tau.hu/files/dt-dr-utatelj.pdf

Betegségszimbolika A szervezet védekezőképessége olyan személyeknél alacsonyabb, akik: Akik számukra fontos dolgot mélyen elnyomnak magukban Akik stresszre cselekvési képtelenséggel válaszolnak – passzívak Akik érzelmileg levertek Betegségek és lehetséges üzeneteik: Gyomor- bélrendszer – „valamit nem megemészteni”, gombóc a torokban- valamit nem lenyelni Légzésproblémák – kapcsolatok; szabadság-korlátozottság problémája Rák – Kommunikációs zavarok – „bezártság, nem kimondás, páncél” Látás –szembenézés magunkkal, Hallás - engedelmeskedni Fejfájás – érzések/cselekvés helyett gondolkodás Nemi szervek – nőiség/ férfiasság problémái Meddőség, mell problémái – anyaság problémái Terhesség – túlhordás – „nem elengedni”; koraszülés – „kidobni”

Stresszel való megküzdés- coping Problémaközpontú megküzdés – a személy a problémára, helyzetre fókuszál Probléma meghatározása Alternatív megoldások kidolgozása Alternatívák mérlegelése – választás Végrehajtás Érzelemközpontú megküzdés – a személy arra koncentrál, hogy csökkentse a a helyzethez kapcsolódó érzelmi reakciókat Lehetséges osztályozások: Viselkedéses és kognitív stratégiák Viselkedéses stratégiák- amik elterelik a figyelmünket a problémáról (sport, ivás, dühkitörés, támasz keresése) Kognitív stratégiák – döntés, „nem érdemes rajta gyötrődni” Kérődző, elterelő, negatív elkerülő stratégiák Kérődző – elszigetelődés, a problémán rágódás,”nem cselekvés” Elterelő – kellemes tevékenységbe menekülés, „levegőhöz jutni – feltöltődni” Negatív elkerülő – amik elterelik a figyelmet, de veszélyes dolgok (ivás, önveszélyes viselkedés)