Globális klímaváltozás hatása - ausztrál Nagy-Korallzátony – Készítette: Böde Nóra Anita (QUFU8Z)
Bevezetés - éghajlatváltozás jellege idővel gyors, hirtelen változásokba csap át - több fontos rendszer is nagy változás határán áll Globális felmelegedésnek az utóbbi évtizedek éghajlati változásait nevezzük: emelkedik az óceánok és a felszín közeli levegő hőmérséklete. - IPCC adatai szerint a levegő földközeli átlaghőmérséklete 1905-2005 között 0,74 ± 0,18 °C-kal nőtt meg → a szárazföldi területek jobban melegedtek, mint az óceánok - fő oka: XIX. század közepe óta légkörbe juttatott üvegházhatást okozó gázok növelik a légkör troposzféra hőmérsékletét - legelfogadottabb vélemények szerint a globális felmelegedés emberi okokra vezethető vissza
A felszín közeli levegő átlagos hőmérsékletének emelkedése 1860 és 2000 között.
A globális tengervíz átlagos hőmérsékletének emelkedése 1960 és 2013 között.
A globális hőmérséklet-növekedés hatása Például: környezet változásaira tengerszint emelkedésére csapadék mennyiségének és térbeli eloszlásának megváltozásához árvizek, hurrikánok és tájfunok gyakoribbakká, nagyobbakká, pusztítóbbakká válhatnak egyes állat- és növényfajok kipusztulásának sebessége jelentősen nő, másoké viszont megállhat bizonyos betegségek könnyebben elterjedhetnek
Ausztrália klímát nagy mértékben az óceán és az El Nino jelenség befolyásolja átlaghőmérséklet valamivel gyorsabban emelkedik, mint a globális felmelegedésnek tulajdonított átlagos hőmérséklet-emelkedés csapadék eloszlása módosul: - legsűrűbben lakott, a mezőgazdasági művelés szempontjából legfontosabb DK-i területeken: a folyók folyamatosan apadnak, csökkennek a víztartalékok - más területeken szokatlan mennyiségű a csapadék és gyakoriak a nagy erejű viharok előrejelzések → felszíni átlaghőmérséklete 2030-ig 1 ºC-t, 2070-re pedig 1,8 ºC-t emelkedik az 1990-es szinthez képest
Nagy-Korallzátony Földünk legnagyobb korallzátonya → nagy biológiai diverzitás IPCC tanulmány - a Nagy-korallzátony "funkcionálisan kihalhat" a következő évtizedekben, és a halálos korallkifehéredés folyamata valószínűleg általános problémává válik 2030-ra Ausztrál Tengerkutató Intézet (AIMS) - É-i részénél az óceán hőmérséklete egy fokkal melegebb az átlaghoz képest a téli időszakban, ami előmozdíthatja a korallfehéredést pesszimisták - következő 40–50 esztendő során megsemmisül
A NKZ felszín közeli tengervíz átlagos hőmérsékletének változása 1982 és 2008 között.
A NKZ felszín közeli levegő átlagos hőmérsékletének jövőbeni változása A NKZ felszín közeli levegő átlagos hőmérsékletének jövőbeni változása. A1Fl – magas melegedési szcenárió, A1T – alacsony melegedési szcenárió
Nagy-Korallzátony Éghajlatváltozás hatásai 1. szélsőséges időjárási események 2. tengervíz savasodása 3. tengervíz hőmérséklet emelkedése 4. tengerszint emelkedése
Nagy-Korallzátony Szélsőséges időjárási események Árvizek 2010-11 nyarán a második legcsapadékosabb rekord dőlt meg DK-Queensland-nél, ami 300-400 %-kal magasabb, mint az átlag heves esőzés → kiterjedt áradások part mentén, NKZ vízgyűjtő területén Ciklonok - Yasi – 2011.02.03-án az egyik legnagyobb és legerősebb ciklon Nagy-Korallzátony Tengeri park partjain és a szomszédos területein, a akár 285 km/h széllökések - Anthony – 2011.01.30-án
Nagy-Korallzátony tengervíz savasodása légkör CO2 tartalmának 50%-át, nyelik el, ennek fele antropogén eredetű (25 millió tonna) elnyelt CO2 → pH=0,1 csökkenést eredményez, H2CO3 (óceánok savasodása) savas vízben a csigák, rákok, korallok, kagylók és tengeri sünök nem tudják kiválasztani a vízből a vázuk felépítéséhez szükséges karbonátokat aktuális pH=8,1 (lúgos) → 2100-ra pH=7,8 kifehéredés
Nagy-Korallzátony tengervíz hőmérséklet emelkedése fokozatos emelkedés hőmérséklet egy kulcsfaktor → tengeri élet eloszlását, sokféleségét bef. → zátonyépítés sebességét bef. légköri hőmérséklet, felhőtakaró hiánya és édesvízi lefolyás mind hozzájárulnak a tengervíz felszíni hőmérsékletének emelkedéséhez elmúlt évtizedben → 2 legmelegebb ötéves átlagos tengerfelszín hőmérséklet 2010-ben rekord előrejelzés: éves átlagos hőmérséklet emelkedés 1-3oC lesz 2100-ra télen és DK-i részén jobban melegszik tengervíz felmelegedése korallok a vízhőmérséklet emelkedésének hatására kilökik szervezetükből az őket alkotó algákat → kifehéredés jelensége
Nagy-Korallzátony tengervíz hőmérséklet emelkedése
Nagy-Korallzátony tengerszint emelkedése jelentős emelkedés → sok partvonal alacsonyan fekszik előrejelzés: 0,7-0,9 méteres emelkedés 2100-ra 1991 óta 3 mm-t emelkedett növekedés üteme gyorsul → 1991-2006 között Townsville mellett – 2,6 mm/év legtöbb zátony képes elviselni a kb. 3 mm-nyi emelkedést, de nem mindegy, hogy mennyi idő áll rendelkezésre
Klímaváltozás hatásai a tengeri élőlényekre Mikro algák - tengervíz hőmérsékletének emelkedése egyes fajok produktivitását növeli, életciklusuk megváltozhat (táplálékláncban probléma lehet) - viharok által több tápanyag jut a tengervízbe → elszaporodás Halak - tengervíz hőmérséklete az életműködést (pl.: szaporodást) befolyásolja - enyhe emelkedés hasznos → fejlődési idő lerövidül - tojások érzékenyebbek a pH változásra, mint a felnőtt egyedek - tengerszint emelkedés → búvó-óvóhelyek száma lecsökken
Klímaváltozás hatásai a tengeri élőlényekre Emlősök bálnák: savasodás élelemhiányhoz vezethet monszunos-ciklonos időszakban nem jellemzőek ekkor itt delfinek: vízhőmérséklet emelkedése → szélesebb elterjedés talajbemosódás → nehézfém, szerves vegyületek felhalmozódása dugong: vízhőmérséklet emelkedése → tengeri fűmezők szélesebb elterjedése → állat elterjedése ciklonok, árvizek → fűmezők károsítása → kevesebb étel
Klímaváltozás hatásai a tengeri élőlényekre Hüllők teknősök: kikelési optimális hőmérséklet 25-33oC levegő és víz hőmérsékletének változása → → költési szezon, nemek aránya változik növekvő tengerszint → fészkelő hely csökken több csapadék → nagyobb fészkelési siker (nedves talaj) krokodilok: u.a. mint a teknősöknél víz-levegő hőmérséklet emelkedése → → délebbre terjeszkedés ciklonok, árvizek → elmossák a tojásokat
Klímaváltozás hatásai a tengeri élőlényekre Tengeri madarak - jelentős létszámcsökkenés az elmúlt 12 évben (Raine-sziget – legnagyobb fészkelő tengeri kolónia) - túlhalászás → kevesebb táplálék - viharok, ciklonok → sérülések, halál (fiatalok)
Források: http://hu.wikipedia.org/wiki/Glob%C3%A1lis_felmeleged%C3%A9s http://www.blog_veszejben_a_fold_ahol_elunk.abbcenter.com/?id=3828&PHPSESSID=13971f5c1c43ae6293a1f8c693e51566 http://www.servian.hu/hu/articles/Kids/7956 http://www.hirextra.hu/2009/09/02/eltunhet-a-nagy-korallzatony/ http://www.gbrmpa.gov.au/outlook-for-the-reef/climate-change http://www.kihagy6atlan.hu/temak/termeszeticsoda/nagykorallzatonyegymerulocsoda/ http://www.wwf.org.au/our_work/saving_the_natural_world/oceans_and_marine/priority_ocean_places/great_barrier_reef/threats/
Köszönöm a figyelmet!