12 hónap Zene: Republic - Igen

Vitó Zoltán: Téli mondóka …Most én is hó-ruhát kapok: s a szívem tán azért sajog, azért ily árva, elhagyott, mert olyan tiszta, jó vagyok, ahogyan csak a hó ragyog, de majd telnek a hónapok, s ha engednek a zord fagyok, a bánatom eloldalog, én is, én is „felolvadok”, sugárba, fénybe roskadok, s megkönnyeznek a csillagok.

Weöres Sándor: A medve töprengése Jön a tavasz, megy a tél, barna medve üldögél: Kibújás, vagy bebújás? Ez a gondom óriás! Ha kibújok, vacogok, ha bebújok, hortyogok: Ha kibújok, jót eszem, ha bebújok, éhezem. Barlangból kinézzek-e? Fák közt szétfürkésszek-e? Lesz-e málna, odu-méz? Ez a kérdés de nehéz!

Szabó Lőrinc: Tavasz Mi az? – kérdezte Vén Rigó. Tavasz! – felelt a Nap. Megjött? – kérdezte Vén Rigó. Meg ám! – felelt a Nap. Szeretsz? – kérdezte Vén Rigó. Szeretlek! – szólt a Nap. Akkor hát szép lesz a világ? Még szebb és boldogabb!

Kormos István. Kerek Esztendő … Április! Esőt érlelő Mindig felhőből bújsz elő! Te is felhő vagy, csupa víz: Ázik a rigó, fürj, fecske, csíz, A rét s réten a kiscsikó - Szeszélyedben nincs semmi jó. Fejünkre zuhogsz záporozva, Aj, Április, tavasz bolondja!... Kormos István. Kerek Esztendő

Szabó Lőrinc: A fákhoz, a költőkhöz Hosszú tél, munka, gond, betegség úgy meglopta ezt a tavaszt, hogy most elálmélkodva nézem a hirtelen megjött vigaszt: Te vagy, május? Csakugyan itt vagy? Hogy lettél kész ilyen hamar? Néhány nap alatt mennyi szépség! A vén föld milyen fiatal!... Szabó Lőrinc: A fákhoz, a költőkhöz

Simon István: Virágzó cseresznyefa …Két holdfénybe burkolt alak épp a cseresznyefa alatt Áll meg és összebújt. S a csillagos fehér szirom Ott pettyegett a vállukon, ahogy libegve hullt. … Holdfényben ballagtam tovább, s a szívemből a számon át hullt ki pár tiszta szó: Hogy szorosan így álljanak negyven év múlva is, ha majd fejükre hull a hó. Simon István: Virágzó cseresznyefa

A bábok között elaludt egy hangya. Szél, a bábokat most el ne fúdd! József Attila: Hangya A bábok között elaludt egy hangya. Szél, a bábokat most el ne fúdd! Különben jó az is. Kis, fáradt fejét csillámokra hajtja, és alszik véle csöpp árnyéka is. Egy szalmaszállal fölkelteni szépen! De jobb, ha már indulunk haza, erősen beborult. A bábok között elaludt egy hangya, és – hopp – egy csöpp már a kezemre hullt.

Tóth Árpád: Augusztusi este A rózsa lábujjhegyre áll, tárt pillákkal nézi a holdat. Alszik fészkén a jégmadár, fenyőn feketerigók szólnak, s egyenként elhallgatnak ők is, elszunnyadnak a tág mezők is, hangolnak tücskök, pengetik, felcsap a fülemüle-trilla, s egy tündér csillagkönnyeit az ég kék kötényébe sírja.

Kormos István: Vackor az első bében Haja, Haja, hé! Megnyílott az ELSŐ BÉ! Vackor hátán iskolatáska, apró lépteit szaporázza, szeme előtt nagy fehér tábla: KÖKÖRCSIN UTCA - olvassa Vackor. - Eredj, fiam, az iskolába! Megy, megy, megy az apró, megy a boglyos, lompos, loncsos és bozontos, piszén pisze kölyökmackó…

Weöres Sándor: Ballada három falevélről Lehullott három falevél észrevétlen az őszi ágról. És jött a szél, a messzi szél, egy messzi, másik, új világból. Elröpült három falevél. Az egyik magasba vágyott: talált a felhők közt új világot, emelte, emelte a szél. A másik rohanni vágyott: magasba hágott és mélybe szállott, sodorta, sodorta a szél. Harmadik szédülni vágyott: szemét lehunyta, semmit se látott, kavarta, kavarta a szél. Lobogott három falevél. tehetetlenül a világból. Ott lenn a sár, fekete mély – ki emel fel az őszi sárból, ti szegény három falevél?

Tamkó Sirató Károly: Szembeszél Hogyha fúj a szembeszél okos ember nem beszél! Lélegzik az orrán át! Nagy hidegben ősz-esőben így játssza ki a náthát!

Szabó Lőrinc: Esik a hó Szárnya van, de nem madár, repülőgép, amin jár, szél röpíti, az a gépe, Így ül a ház tetejére. Ház tetején sok a drót: megnézi a rádiót, belebúj a telefonba, lisztet rendel a malomban. Lisztjét szórja égre-földre, fehér lesz a világ tőle, lisztet prüszköl hegyre-völgyre, fehér már a város tőle: fehér már az utca, fehér már a muszka, pepita a néger, nincs Fekete Péter, sehol, de sehol nincs más fekete, csak a Bodri kutyának az orra hegye és reggel az utca, a muszka, a néger, a taxi, a Maxi, a Bodri, a Péter és ráadásul a rádió mind azt kiabálja, hogy: esik a hó!

Készítette: Jolka