Balatonszemes Június 15. 1

A villamos energia közszolgáltatási helyzete és szerepe Magyarországon Fő kérdések, aktualitások 2

MVM Tröszt (26 vállalat) Energia termelők Energia elosztók Rendszerirányító (MAVIR) Átviteli hálózat üzemeltető (OVIT) Támogató szervezetek (Erőkar, ERBE, stb.) 3

Villamosenergia-ipar privatizáció utáni állapot Termelők (13 engedélyes, 2 állami tulajdon: Paks, Vértes, német, holland, belga, amerikai magánbefektetők) Elosztó hálózati engedélyes (6, főleg német befektető) Egyetemes szolgáltató (4) Átviteli rendszerirányító engedélyes (1, állami tulajdon) Kereskedők (56 villamosenergia-kereskedői engedélyes, 8 korlátozott villamosenergia-kereskedői engedélyes) Az MVM és a MAVIR tartósan 100%-ban állami tulajdonban, zártkörű részvénytársaságként működik. Egyéb állami tulajdonú cég: OVIT, ERBE Sok egyéb támogató társaság (állami és külföldi magántulajdon) 4

Fő kérdések, aktualitások Gazdasági válság Liberalizáció Privatizáció Globalizáció: Multinacionális társaságok Társaságcsoportok megjelenése Kiszervezések, átszervezések: Iparágból kikerülés, létszámcsökkentés Az ágazatba való tartozás meghatározása 5

A nemzeti energiastratégiát befolyásoló nemzetközi döntések A döntéshozatal helye: Az együttműködés színtere és az együttműködő szervezetek: Európai (Európai Bizottság) Multinacionális társaságok Európai Unió Szociális Párbeszéd Bizottságok (Európai Bizottság, Munkáltatói szövetségek, Nemzetközi szakszervezetek) Európai Üzemi Tanácsok Szakszervezeti érdekegyeztetés (anyavállaltnál működő szakszervezet) 6

A villamosenergia-ipari szolgáltatások érdekvédelmi szemmel 7

A döntéshozatal struktúrája Európai szint: ajánlások, irányelvek Országos szint: törvény, kormányrendelet Multinacionális vállalatok: tervek, stratégiai döntések Ágazati szint: minisztériumi rendeletek Társaságcsoport szint: tervek, utasítások Munkahelyi szint: végrehajtási döntések 8

Döntések, amelyek befolyásolják a munkavállalók helyzetét Nemzetközi szint A döntéshozatal szintje: Az együttműködés színtere és az együttműködő szervezetek: Európai (Európai Bizottság) Multinacionális társaságok Európai Unió Szociális Párbeszéd Bizottságok (Európai Bizottság, Munkáltatói szövetségek, Nemzetközi szakszervezetek) Európai Üzemi Tanácsok Szakszervezeti érdekegyeztetés (anyavállaltnál működő szakszervezet) 9

A multinacionális társaság fogalma (Magyar Nagylexikon) Olyan cég, amelynek több országban vannak – többségében önálló jogi személyiséggel rendelkező – egységei (részlegei, leányvállalatai vagy tőkerészesedése helyi vállalatokban). 10

A multinacionális társaságok jellemzői I. Közös döntéshozatali rendszer, Közös stratégiai célok, Központi tervezés, Közös személyzeti stratégia, Közös szervezeti döntések, Közös foglalkoztatáspolitika, Közös beruházási, fejlesztési döntések Profit optimalizálás a multinacionális társaság szintjén, Konszolidált eredmény- és mérlegkimutatás. 11

A multinacionális társaságok jellemzői II. A jellemzőket összefoglalva kimondhatjuk, hogy a multinacionális társaság a profit optimalizálás érdekében, a központ(ok)ban meghozott döntések alapján működik. Az önálló jogi személyiséggel rendelkező egységeknek a multinacionális társaságokhoz tartozása abban nyilvánul meg, hogy: - egy közös döntéshozatali rendszer részei, - tevékenységük a központ(ok)ban megfogalmazott közös stratégiai céloknak és meghozott döntéseknek van alárendelve. A jellemzőkből következik, hogy egy multinacionális társaságcsoportba tartozó cég esetében nem az adott társaság tényleges teljesítménye alapján történik - az eredmény kimutatás, - a javadalmazás, - a foglalkoztatás. 12

A multinacionális társaságok működési modellje ANYAVÁLLALAT Döntések: - stratégiai - szervezeti - gazdasági - pénzügyi - befektetési - fejlesztési - személyzeti (bér, foglalkoztatás) Érdekegyeztetés: -Európai Üzemi Tanács (konzultációs fórum) - anyavállalatnál működő szakszervezeti szövetség, illetve szakszervezet Leányvállalat Végrehajtási döntések Unokavállalatok Érdemi döntés nincs Érdekegyeztetés: Helyi szakszervezeti szövetségek, szakszervezetek 13

Döntések, amelyek befolyásolják a munkavállalók helyzetét Nemzeti szint A döntéshozatal szintje: Az együttműködés színtere és az együttműködő szervezetek: Országos szint Ágazati szint Társaságcsoport szint Munkahelyi szint Országos Érdekegyeztető Tanács (kormányzat, munkáltatói szervezetek, szakszervezeti konföderációk) Ágazati Párbeszéd Bizottságok (munkáltatói szövetség, ágazati szakszervezetek) Érdekegyeztető Fórum (munkáltató(k), szakszervezetek) Érdekegyeztető Fórum (munkáltató, szakszervezet) 14

Axióma Az az érdekképviselet, amelyik nem tudja a döntéseket befolyásolni, eleve vesztes pozícióba kerül, hiszen ha a döntéseket nem tudja befolyásolni, annak ő maga és az általa képviseltek is elszenvedőjévé válnak. 15

Szakszervezeti együttműködési lehetőségek, az energia (víz, gáz, villamos energia) ipar területén 16

1. Nemzetközi szint a) Az együttműködés színtere: EU Szociális Párbeszéd Bizottság területe: EU energiapolitika és szabályzás eszköze: konzultáció, véleménycsere b) Az együttműködés színtere: nemzetközi szakszervezetek rendezvényei (EPSU, EMCEF, stb.) területe: Nemzetközi szakszervezetek céljainak az energiaszektorra vonatkozó részei eszköze: konzultáció, véleménycsere 2. Multinacionális szint Az együttműködés színtere: konzultációs fórum területe: konszern szintű gazdasági, pénzügyi, üzleti, szervezeti változási, befektetési, fejlesztési, személyzeti (bér,foglalkoztatás) döntések és megállapodások eszköze: konzultáció, véleménycsere 17

Érdekképviseleti kapcsolat-rendszer a multinacionális társaságokban Szakszervezeti szövetség vagy helyi szakszervezetek Leányvállalat ÜZEMI TANÁCS Unokavállalat Üzemi Tanácsok EURÓPAI ÜZEMI TANÁCS Konszern HELYI SZAKSZERVEZET ? 18

3. Országos szint Az együttműködés színtere: OÉT, konföderációk, Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa területe: egymás törekvésének támogatása, normaalkotás befolyásolása eszköze: konzultáció, véleménycsere, közös akciók 19

4. Ágazati szint a) Az együttműködés színtere: minisztérium területe: egymás törekvéseinek támogatása, normaalkotás befolyásolása eszköze: konzultáció, véleménycsere, egymás tiltakozó rendezvényein való részvétel b) Az együttműködés színtere: képzés, oktatás területe: egymás tapasztalatainak és működésének megismerése eszköze: tréningek 19

5. Társaságcsoport szint Az együttműködés színtere: olyan társaságcsoportok, ahol több ágazat is jelen van területe: a közös álláspontok, a követendő érdekképviseleti vélemények kialakítása eszköze: tárgyalás, közös döntések, közös akciók 20

6. Munkahelyi szint: Az együttműködés színtere: szolidaritás területe: egymás törekvéseinek támogatása eszköze: szolidaritási levél, konzultáció, egymás tiltakozó rendezvényein való részvétel 21

Az érdekképviseletek együttműködését minden szinten erősíteni kell! Együtt erősebbek vagyunk! 23

Köszönöm a figyelmet! 24