Jobboldali radikalizmus és antiszemitizmus (előadás-vázlat) Vonyó József, egyetemi docens PTE BTK Modernkori Történeti Tanszék 2006

A témáról  Történeti kérdés – aktuális probléma  Történeti vizsgálat – tanulságokkal Évszázados történeti jelenség, mely búvópatakként eltűnik, felbukkan  Tetőpont: II. világháború  Utána eltűnik (de: Spanyolország, Portugália stb.)  Előbukkan, újjáéled (1980–-1990-es évek: Franciaország, Németország, Olaszország, Ausztria, Magyarország, Szlovákia stb.

Alapfogalmak 1. Jobboldali radikalizmus – antiszemitizmus Nem azonos – de összekapcsolódhat Nem azonos 1.Jobboldali radikalizmus – antiszemitizmus nélkül (olasz fasizmus) 2.Antiszemita  Demokraták  Demokratikus elemeket tartalmazó mozgalmak ( pl. népi írók )  Baloldali radikálisok ( pl. Sztálin ) Összekapcsolódhat – tartalma alapján A jobboldali radikalizmus lényegi eleme a nemzeti/faji közösség érdekeinek kizárólagos érvényesítése az ártalmas idegenekkel szemben ez az idegen lehet a ZSIDÓ IDEGEN- (ZSIDÓ)GYŰLÖLET IDEGEN- (ZSIDÓ)GYŰLÖLET

Alapfogalmak 2. Antiszemitizmus Az antiszemitizmus tartalma zsidóellenesség Zsidóellenesség Antiszemitizmus Régi jelenség Relatíve új fogalom Középkor: vallási antiszemitizmus (Krisztus-gyilkosok) (Krisztus-gyilkosok)  Elítélésük más eretnekek kel, reformátorok kal együtt, de másként  eretnekek: inkvizíció  zsidók: kirekesztés, megkülönböztetés (VII. Gergely [1073–1085] – sárga folt kötelező viselése)  Forrás:  Róma : a pogány rómaiak (zsidók is) egyenrangú polgárok  Kora középkori államok :  lassú behódolás  változatlanul különállók: zsidók Zsidógyűlölet : a keresztény társadalmat különböző mélységben átható érzelem Modern politikai kategória  Wilhelm Marr (kikeresztelkedett zsidó)  1867: a júdaizmus ellen – germán faji alapon  1879 táján: Antiszemita Liga  Adolf Stöcker (evangélikus udvari lelkész)  1878 (Berlin): Keresztényszociális Munkáspárt – az antiszemitizmus élharcosa  Istóczy Győző (1881. március 3.) „A zsidókérdés, úgy, mint azt én az antiszemitákkal együtt felfogom, egyáltalán nem valláskérdés, hanem társadalmi, nemzetgazdászati, politikai és legfeljebb még faji kérdés.”

Az antiszemitizmus alakváltozatai Az antiszemitizmus történelmi változatai: A) Tartalma, indíttatása alapján: 1. Vallási (teológiai) 2. Gazdasági, egzisztenciális indíttatású – „ megélhetési ” 3. Faji (a biológiai fajelméletre alapozott) 4. Politikai (pártok, mozgalmak politikai programjává válik) B) Hatóköre alapján (Magyarországon) : 1.„ Szalon ” antiszemitizmus (csak verbális jelleg) 2. Szelektív (a gazdaságilag fontos, elmagyarosodott megőrzése, a gyökértelen bevándorlók eltávolítása) 3. Totális (a zsidóság teljes eltávolítása a társadalomból) – aszemitizmus C) Eszközei, módszerei 1.Jogi korlátozás 2. Eugenika (fajegészségügy) 3.Kitelepítés 4. Holocaust

Alapfogalmak 3. Jobboldali radikalizmus 1. Az 1920-as évektől – az 1980-as évekig (máig?): jobboldali radikalizmus = fasizmus Fasiszta minden  szélsőjobboldali párt, mozgalom  az általuk – vallott nézetek – hirdetett programok  jobboldali diktatúra MA – történettudomány, politológia – árnyaltabb megnevezések 1.fasiszta – olasz 2.Nemzeti szocialista – német „fasiszta típusú” 3.Nyilas – magyar Összefoglalóan: 1.Jobboldali radikalizmus 2.Radikális konzervativizmus 3.Szélsőjobboldali (mozgalom, párt stb.)

Jobboldali radikalizmus 2. Megjelenési formái: 1.Ideológia politikai program 2.Mozgalom, politikai párt 3.Államszervező erő DIKTATÚRA szándéka, terve megvalósítása Többféle megvalósulási forma :  Autoritárius (tekintélyuralmi)  Totális diktatúra

Jobboldali radikalizmus 3. Totalitárius diktatúra : egyetlen hatalmi tényező teljes uralma a társadalom felett, melyet sem törvények, sem szokások nem korlátoznak. Öt alapvető jegy:  Hivatalos ideológia  Egyetlen tömegpárt, mely minden fenntartás nélkül elfogadja és képviseli ezt az ideológiát  A média feletti (csaknem) teljes uralom  A fegyveres erők teljes politikai ellenőrzése (párthadsereg)  A társadalmat permanensen rettegésben tartó rendőri terror

Jobboldali radikalizmus 4. Autoritárius rendszer : Linz, Juan J. szerint jellemzői:  Korlátozott, nem teljes politikai pluralizmus  Nincs egy kidolgozott és irányadó (uralkodó) ideológiája  A politikai mobilizáció extenzív és intenzív formáinak alkalmazásától egyaránt tartózkodnak  Egy vezér (kis csoport) gyakorolja a hatalmat, formálisan pontatlanul meghatározott, de gyakorlatilag mégis kiszámítható határok között

A radikalizmus fő jellemzői 1.Válságra reagál – azon belül egy közösség helyzetére 2.Reflexió a liberális elveken alapuló fejlődésre  Tőkés gazdaság  Parlamentáris politikai berendezkedés mint a közösségre káros jelenség elutasítása 3.Kollektívum – egyén alárendelése a közösségnek 4.Aki ezen kívül van ELLENSÉG 5.Beavatkozás a gazdasági, társadalmi folyamatokba, azok  Adminisztratív  Erőszakos eszközökkel történő REND megváltoztatása 6.Harcos szervezetek pártok 7.Erős, központosított állam DIKTATÚRA

Politikai radikalizmus (Szilágyi Ákos) 1. Két radikális kérdés: Ki a bűnös? Mi a teendő? Lenin: Sto gyelaty? Lenin: Sto gyelaty? Gömbös: Was ist zu tun? Gömbös: Was ist zu tun? Radikalizmus lényeglátás Bibó: „túlfeszült lényeglátás” Válság (bonyolult gazdasági, társadalmi, kulturális, politikai helyzet)  Magyarázata egyetlen, önkényesen kiragadott OK-kal  Válasz, megoldás: a lényeg, az EGYETLEN IGAZSÁG s annak KÖNYÖRTELEN MAGVALÓSÍTÁSA

Politikai radikalizmus 2. 1.Lényegbe vágó kérdésfeltevés 2.Mitologikus – gyakorlatias feladatkijelölés 3.„Célracionális” feladatmegvalósítás

Politikai radikalizmus 3. Ki a bűnös? Mi a teendő? 1.Eredetileg: morális, valláserkölcsi kérdés egyéni, személyes A bűnös mindig a kérdés feltevője: ÉN 2. A RADIKÁLIS ezt emeli át a politika szférájába Kérdésfeltevés: a Bíró (Isten) szerepében tetszelgő KOLLEKTÍVUM (nemzet, faj, osztály, párt) nevében Választ: előre tudja – abból kiindulva teszi fel a kérdést A bűnös mindig a másik: ŐK (soha nem a kérdésfeltevő: MI)

Politikai radikalizmus 4. ŐK A történelem aktív szereplője (nyertes) A Világ-Gonosz, Ős-Gonosz (idegenek)ŐK MITehetetlenek A legnagyobb vesztes (áldozat) MI

Politikai radikalizmus 5. E helyzet felismerése lázadás ellene szembefordulás az elnyomókkal maga a RADIKÁLIS FORDULAT. Ki a bűnös? Mi a teendő? KérdezőÍtélőVáltoztatóVáltoztatottJellege Ere- deti ÉN(MI)Isten(Ő)ÉN(MI)ÉN(MI) Belső változás (megtisztulás, újjászületés) Radi- kális MIMIMIŐK Külső változtatás (tisztogatás, a bűnösnek kikiáltott csoport, fizikai eltávolítása, lényegbeli megsemmisítése)

Politikai radikalizmus 6. Szilágyi Ákos: „ A radikális tehát hisz abban, hogy a világnak van lényege, amelyre minden visszavezethető, hogy ez azonos azzal, amit Ő a világ lényegének tulajdonít, s hogy ez a lényeg rossz, amely az általa javasolt módon és eszközökkel kiiktatható a világból, hogy helyét elfoglalhassa a jó, amelynek (…) a radikális a legfőbb letéteményese. A démon- vagy ördögűzés mágikus szertartását a modern propagandagépezet, a média veszi át, az „ellenségként”, „gonoszként” azonosított másik kitaszítását vagy megölését pedig a társadalmi csoportok tervszerű kitelepítésére vagy kiirtására specializálódott modern megsemmisitőipar.” (Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma. Szerk.: Feitl István. Második, bővített kiadás. Napvilág Kiadó, Budapest, –19.)

Politikai radikalizmus 7. A 20. századi modern politikai radikalizmus 3 elem szintézise: 1.Mágikus hit (eszmében, tekintélyben – vezér) emóció 2.Eszmemegvalósító és világmegsemmisítő aktivizmus 3.A modern bürokratikus racionalitás gépezet ráció

Jobb- és baloldali radikalizmus 1. Kétféle politikai radikalizmus: A kezdeti parlamentáris rendszerekben kialakult konvenció szerint: BALJOBB 1. Viszonyuk: hasonlóságok és eltérése  Összeköt: a radikalizmus  Elválaszt:„JOBB – BAL” 2. A hasonlóság – eltérés jellege  Radikalizmus:forma  „JOBB – BAL”:tartalom Pl: a bűnös Ő:  A nácizmus, fasizmus szemében:a kommunizmus  A kommunizmus szemében:a nácizmus, fasizmus

Jobb- és baloldali radikalizmus (Szilágyi Ákos) 2. Az akut ( gazdasági, társadalmi ) problémák megoldásában eltérő kiindulópontok változtatási irányok a politikai racionalizmus ( nem feltétlenül a racionalitás ) tekintetében BAL JOBB szellem élet eszme valóság

Jobb- és baloldali radikalizmus (Szilágyi Ákos) 3. BALJOBB  A „valóság nélküli” szellem vezérli (Testvériség és szabadság, egyenlőség és igazságosság)  valóság melletti elkötelezettség (Szervesség, folytonosság, folytatás éppen ennek megszakítása a „szellem” – liberalizmus, szocializmus – bűne  Kisemmizettek, szegények oldalán. (A létezés szociális aspektusát hangsúlyozza, azt emeli a moralitás szintjére.)  Organikus társadalom-felfogás (A társadalmi különbség organikus– természeti jellegének hangsúlyozása, az erre épülő hierarchikus világrend elfogadása.)  Szembenállás a fennálló világrenddel (Azzal való szakítás, teljes újrakezdés, „nagy ugrás” a fejlődésben.)  A kialakult produktív elitek, és a gazdagok az élet urai.  Ideológiailag: jövőre orientált (gyakran utópisztikus) Ideológiailag: múltra és jelenre orientált (retrospektív színezetű)

Jobboldali radikalizmus

Baloldali radikalizmus

Ajánlott irodalom  Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. In Hanák Péter (szerk.) Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Gondolat, Budapest, –294  Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Osiris, Budapest,  Jobboldali radikalizmusok tegnap és ma. Szerk.: Feitl István. Második, bővített kiadás. Napvilág Kiadó, Budapest, (Ormos Mária, Szilágyi Ákos, Csepeli György tanulmányai) 13–30.  Ormos Mária: Nácizmus-fasizmus. Magvető Kiadó, Budapest,  Ormos Mária: Az antiszemitizmus alakváltozatai a XX. században. In Paksy Zoltán (szerk.): Az antiszemitizmus alakváltozatai. Tanulmányok. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg, –17.  Ormos Mária: A szélsőjobboldaliságról. Rubicon 2004/11. 64–68.