Regionális Civil Egyeztetések (RECE) Program Egyeztetési folyamat A Társadalmi Egyeztetés Eljárási Normarendszere kötet és a RECE programban készült helyzetelemzés alapján Oprics Judit Társadalmi egyeztetés támogatása program vezetője október
0. lépcső Folyamatos információnyújtás és informálódás Átlátható működés a szereplők mindegyike részéről Állami érdekképviseleti szerep: nyilvános döntéshozási tervek nyilvános és átlátható döntéshozatali folyamatok Civil érdekképviseleti szerep: azonosíthatóság, szakterület, tevékenység átláthatóság, elszámoltathatóság Érdekképviseleti, egyeztetési, partnerségi gyakorlat Megfelelő csatornák használata Internetes eszközök nagy, de nem kizárólagos szerepe Közérthetőség - szereplők felelőssége
1. lépcső Piros lámpa – közigazgatási kezdeményezés vagy civil oldali felismerés egyeztetést generál Felismerése az egyeztetés szükségességének Felmérése az egyeztetés hasznának
1. lépcső Piros lámpa – döntés-előkészítési folyamatok Együttes kistérségi, regionális érdekképviselet, összefogás kezdeményezése országos államigazgatási döntések testületi delegálás Terület- és vidékfejlesztési tervezés, megvalósítás tervezés stratégiák, operatív programok, akciótervek pályázati rendszer befolyásolása Közigazgatási és közfeladat-ellátási döntések helyi, kistérségi és regionális szinten Egyéb szektor döntéseinek befolyásolása, ahol civil és államigazgatási szereplők, mint érintettek megjelennek
2. lépcső Részletes információgyűjtés Konkrét döntés-előkészítési és döntéshozási folyamat beazonosítása Döntés-előkészítési dokumentumok Háttéranyagok, információk, elemzések megismerése
3. lépcső Partnerkeresés – érintett szereplők beazonosítása, megkeresése A lehetséges partnerek körét azok a szervezetek alkotják, amelyek érdeklődnek/érdeklődhetnek a felvetett probléma iránt, abban érintettek, érdekeltek, azaz akikben igény merülhet fel annak a jognak az érvényesítésére, hogy saját véleményüket, érdekeiket felvessék, továbbá azon szervezetek, amelyek feladat-meghatározásukból adódóan érintettek. Döntéshozó megkeresése Civil partnerek megkeresése, beazonosításának nehézsége Állami partnerek megkeresése Forprofit szektor érintett szereplőinek megkeresése Szakértelem, hozzáadott tudás fontossága Partnerségre való elkötelezettség Motiváció, bizalom Társadalmi egyeztetésben való jártasság
4. lépcső Egyeztetési folyamat tervezése Partnerség hatóköre – informálódás, vélemény-nyilvánítás, javaslattétel, döntésben közreműködés, együttdöntés Kommunikációs formák meghatározása - honlap, telefonos információs szolgálat, közvetlen megszólítás levélben, en keresztül, személyes vagy internet alapú fórumok, konferenciák, kérdőíves információgyűjtés, sajtómegjelenések, közmeghallgatás, alkalmi és rendszeres szakmai beszélgetések, testületi, bizottsági munka, tüntetések, tiltakozó petíciók, stb. Ütemezés, cselekvési terv, megfelelő határidők – a társadalmi egyeztetés időigényes folyamat Források keresése, biztosítása Kezdeményező szereplő felelőssége, de nem mindenhatósága
5. lépcső Egyeztetés megvalósítása Folyamatos nyilvánosság Folyamatos dokumentáció Rugalmasság – partnerek igényeinek, képességeinek, lehetőségeinek figyelembe vétele Kompromisszumkészség, hatékonyságra, sikeres egyeztetésre való törekvés Visszacsatolás Egyeztetési tapasztalatok átadása, tanulási folyamat – felkészültebbek felelőssége
6. lépcső Egyeztetés lezárása, döntés Követhető legyen a döntési folyamatban (dokumentumban) történő változások ténye és oka Dokumentálás – döntési és egyeztetés folyamat Visszacsatolás Monitoring
7. lépcső Értékelés Közös értékelés Független szereplő rendszeres értékelő tevékenysége Alapja a kölcsönös bizalom, partnerség kialakulásának Érdekképviseleti felkészültség fejlesztésének (tréningek, képzések) feltétele Feltétele a szereplők motiválásának, az egyeztetési tevékenység fenntartásának
Köszönöm a figyelmet! Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány 1024 Budapest, Margit krt IV.3. Tel.: Fax: Web: