Philips közvélemény-kutatás CATI – telefonos interjúk eredményei 2010. április-május Dr. Törőcsik Marketing Inspiráció | Fogyasztói Magatartás Kutató Intézet Trendinspirációs Műhely 7625 Pécs, Kaposvári u. 4. | Tel./Fax: 72/511-699 info@trendinspiracio.hu | www.trendinspiracio.hu

a kutatás háttere és módszertana A kutatás a Philips Magyarország megbízásából készült, amely cég a magyar egészségügyi diagnosztikában is érdekelt. A kutatás célja, hogy friss adatokkal szolgáljon a magyar felnőtt lakosság véleményéről a diagnosztika, a prevenció és a lakosság egészségügyi állapota témájában. A kutatás során az alábbi témákat illetve kérdéseket vizsgáltuk a saját egészségi állapot értékelése, tartós (kóros) betegség megléte, a hazai egészségüggyel kapcsolatos legfontosabb elvárások, az önkéntes szűrővizsgálatok fontossága, illetve azok látogatottsága, a belátható közeljövőben fenyegető egészségügyi problémák, a magyar egészségügy mai eszközellátottságának érzékelése.

a feldolgozás módszertana A kutatás módszere számítógéppel támogatott telefonos interjú (CATI) volt. A kutatás keretein belül összesen 701 fő megkérdezésére kerül sor, mely minta a magyar, felnőtt korú lakosságot reprezentálja az alábbi ismérvek szerint, a KSH irányadó statisztikái alapján: nem, életkor, végzettség, régió. A demográfiai háttérváltozók szerinti feldolgozás során azokat az eredményeket emeltük ki, amelyek statisztikailag szignifikáns különbségeket mutattak (95%-os hibahatár mellett). Az adatfelvételkor rögzítettük a válaszadók gazdasági aktivitását is, amely változó szintén felhasználásra került egyes kérdések háttérelemzésekor. Az eredmények értelmezhetőségének érdekében azonban a kisebb létszámú csoportokat összesítettük: az inaktívak egyes csoportjai (GYED-en, GYES-en lévők, háztartásbeliek, munkanélküliek, egyéb inaktív keresők, egyéb eltartott) így az egyéb kategóriába kerültek.

a minta – demográfiai adatok A telefonos megkérdezés során 701 válaszadó adott érvényes válaszokat. A minta reprezentatív volt az országos arányokat tekintve az alábbi ismérvek szerint: nem, korcsoport, iskolai végzettség, régió.

eredmények az egészségi állapot értékelése

az egészségi állapot értékelése - „Mit gondol saját egészségi állapotáról?” – nemek szerinti értékelés n = 701 Megkértük a válaszadókat, értékeljék egészségi állapotukat. A megkérdezettek kétharmada (66,4%) legalább jó egészségnek örvend saját bevallása szerint. A kérdés demográfiai háttérváltozókkal történt vizsgálata során minden elemzés szignifikáns különbséget mutatott. Ennek megfelelően jelentős különbségek vannak a nemeket tekintve. Összességében a férfiak 70,4%-a érzi jónak egészségi állapotát, nekik legfeljebb kisebb panaszaik vannak. A nők 63,0%-a sorolta magát ezekbe a kategóriákba. A férfiak körében nagyobb arányban vannak azok, akiknek nincs semmilyen egészségügyi problémája (32,6% szemben a nők körében mért 20,7%-kal).

az egészségi állapot értékelése - „Mit gondol saját egészségi állapotáról?” – a megkérdezett kora (korcsoportok) és iskolai végzettsége n = 701 A megkérdezettek korcsoportok szerint is jelentős különbségeket mutatnak az egészségi állapot értékelésében. Nem meglepő módon minél idősebb valaki, annál inkább küzd egészségi problémával, illetve az annál komolyabbnak tekinthető. A 40 év alattiak körében vannak a legtöbben azok, akik jó egészségi állapotban vannak (88,4%), illetve értelemszerűen a legkevesebben, akiknek komoly panaszaik vannak (10,6%). Az idős korosztály közel negyede rossznak tartja állapotát. n = 699 Minél magasabb az iskolai végzettség, annál kisebb azok aránya, akik rossznak vélik egészségi helyzetüket. A jó egészség azonban nem a felsőfokú végzettség függvénye: az érettségizettek körében is hasonlóan magas azok aránya, akik nem szenvednek komolyabb panaszoktól (73-74%). (Az érettségizők 51,2%-a a 18-39 évesek közé tartozik).

az egészségi állapot értékelése - „Mit gondol saját egészségi állapotáról?” – a megkérdezett gazdasági aktivitása A gazdasági aktivitást tekintve is szignifikánsak az eredmények. Ugyan a minta reprezentatívnak tekinthető, a kisebb létszámú csoportokat összesítettük. Az inaktívak egyes csoportjai (GYED-en, GYES-en lévők, háztartásbeliek, munkanélküliek, egyéb inaktív keresők, egyéb eltartott) így az egyéb kategóriába kerültek. Megmutatkozott, hogy a fiatalabbak jobban értékelik egészségi állapotukat az inaktívaknál. Az aktív dolgozók közül a szellemi munkát végzők jobbnak értékelték egészségüket a fizikai munkát végző társaiknál. n = 149; 21,3% n = 197; 28,1% n = 228; 32,5% n = 61; 8,7% n = 64; 9,2%

az egészségi állapot a tartós betegségek tükrében - „Mit gondol saját egészségi állapotáról?” – Van-e tartós betegsége? Evidensnek tekinthetjük, hogy szignifikáns különbségek vannak az egészségi állapot és a tartós betegség megléte között. Az adatok közötti összefüggések azonban mutatnak érdekességeket is. Azok, akik jónak ítélték meg egészségi állapotukat, és nincsenek komolyabb panaszaik, közel 30%-uk később úgy nyilatkozott, hogy van valamilyen tartós (krónikus) betegsége. És fordítva: akik előzőleg úgy nyilatkoztak, hogy ugyan megfelelő az egészségi állapotuk, de vannak komolyabb panaszaik is, egynegyedük szerint nincsen tartós, krónikus betegségük. n = 184; 26,2% n = 282; 40,2% n = 160; 22,8% n = 75; 10,7%

az egészségi állapot értékelése - „Mit gondol saját egészségi állapotáról?” – a megkérdezett régió szerinti lakóhelye A lakóhely településtípusa szerint nincsenek jelentős különbségek a válaszadók egészségi állapotát illetően. A régiók szerinti bontásban az egyes kategóriák mintaelemszáma jelentősen lecsökkent, ezért ennek az eredményei is fenntartásokkal kezelhetők. n = 175; 25% n = 101; 12,4% n = 66; 9,4% n = 78; 11,1% n = 99; 14% n = 98; 14% n = 84; 12%

tartós (krónikus) betegség megléte - „Van-e tartós (krónikus) betegsége?” Megkérdeztük a résztvevőket, hogy van-e valamilyen tartós, krónikus betegségük. A megkérdezettek 41,7%-a, vagyis 292 fő nyilatkozott úgy, hogy valamilyen tartós betegségben szenved. A demográfiai adatokkal végzett elemzések szignifikáns különbségeket mutattak korcsoport, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás és régió között. Ezen felül megvizsgáljuk a nemek közötti különbségeket is.

tartós (krónikus) betegség megléte - „Van-e tartós (krónikus) betegsége?” – a megkérdezett neme, kora n = 701 A nők körében többen válaszoltak úgy, hogy van valamilyen tartós, illetve krónikus betegségük. Ez összefügg a korábbi megállapításunkkal, miszerint a férfiak általában jobbnak ítélik egészségi állapotukat. A korosztályok között szignifikáns különbségek figyelhetők meg. Nem okoz meglepetést, hogy a kor előrehaladtával egyre valószínűbb, hogy valakinek tartós betegsége van.

tartós (krónikus) betegség megléte - Van-e tartós (krónikus) betegsége tartós (krónikus) betegség megléte - Van-e tartós (krónikus) betegsége? – a megkérdezett iskolai végzettsége és a lakóhelye szerinti régió n = 701 Az iskolázottabbak bizonyára jobban odafigyelnek az egészségükre, így kisebb valószínűséggel kell valamilyen tartós betegséggel együtt élniük. Az alacsonyabb végzettségűek közel kétharmada szenved tartós betegségben, magasabb iskolázottság esetén az arány megfordul – csak egyharmaduknak van tartós betegsége. n = 175; 25% n = 101; 12,4% n = 66; 9,4% n = 78; 11,1% n = 99; 14% n = 98; 14% n = 84; 12% A régiók szerinti különbségek ugyan szignifikánsak, mégis óvatosan kell bánni az eredményekkel, mert az egyes országrészekből adódó mintaelemszám rendkívül lecsökkent.

tartós (krónikus) betegség megléte - „Van-e tartós (krónikus) betegsége?” – a megkérdezett gazdasági aktivitása n = 701 A fiatalabb csoportok és a szellemi munkát végzők kevésbé betegek tartósan, mint a többi csoport. Értelemszerűen kiugróan magas a nyugdíjasok között a tartósan betegek aránya. n = 149; 21,3% n = 197; 28,1% n = 228; 32,5% n = 61; 8,7% n = 64; 9,2%

eredmények az egészségüggyel szembeni elvárások

legfontosabb elvárások az egészségüggyel szemben - „Mi az Ön legfontosabb elvárása a hazai egészségüggyel szemben?” A válaszadók egészségüggyel szembeni elvárásainak megismerésére nyitott kérdés szerepelt a kérdőívben, tehát a megkérdezettek saját szavaikkal fogalmazhatták meg azt. A válaszok az ábrán látható nagyobb kategóriákba sorolhatók. A legmagasabb arányban az egészségügyi ellátás gyorsaságával, hatékonyságával szemben fejezték ki elvárásukat (27%). Szintén magas arányban fejezték ki egy általános, megfelelő ellátás iránti igényüket, amit azonban nem fejtettek ki bővebben, pontosabban. A harmadik legjellemzőbb kategóriába sorolt vélemények az egészségügyi dolgozók megfelelőbb hozzáállását, az emberséges, ember- és nem pénz- vagy juttatásközpontú ellátást kívánnák a közeli jövőre.

legfontosabb elvárások az egészségüggyel szemben - „Mi az Ön legfontosabb elvárása a hazai egészségüggyel szemben?” – a megkérdezett kora A korcsoportok között szignifikánsak az egészségüggyel szembeni elvárások különbségei. A megfelelő ellátás iránti igényt legalacsonyabb arányban a legidősebbek említették. Ellenben körükben voltak a legtöbben, akiknek nem volt elvárásuk az egészségüggyel kapcsolatban. A fiatalabb generáció a legkevésbé érzékeny az anyagiakra. Minden generációnak egyformán fontos lenne a gyorsaság és hatékonyság színvonalának növekedése.

legfontosabb elvárások az egészségüggyel szemben - „Mi az Ön legfontosabb elvárása a hazai egészségüggyel szemben?” – a megkérdezett egészségi állapota A rossz egészségi állapottal rendelkezők, akik már rendelkeznek valamilyen komoly egészségi problémával, kevésbé emelték ki a megfelelő ellátást, esetükben a gyorsaság és hatékonyág is kisebb szerepet játszik elvárásként. Az árak viszont az ő esetükben a fontosabbak, mint a fiatalabb generációk esetében. Kiugróan magas az orvosok és egészségügyi dolgozók felé megfogalmazott elvárások aránya, amely a betegcentrikusságot és empátiát is magában foglalja.

legfontosabb elvárások az egészségüggyel szemben – gyorsaság, hatékonyság - „Mi az Ön legfontosabb elvárása a hazai egészségüggyel szemben?” A legfontosabb kategóriák tartalmát, jelentését részletesebben is ismertetjük. A megfogalmazott elvárások jórészt a sok várakozást, a sorban állást és a várólistákat, előjegyzéseket kifogásolták. De több alkalommal megjelent az ellátórendszer, a betegirányítás hatékonyságának kifogásolása is. A gyorsaság, hatékonyság minden területen elvárás. A háziorvosoktól kezdve a mentők, a sürgősségi ellátás megérkezéséig és a vizsgálatok, műtétek esetenként több hónapos előjegyzéséig terjedtek a válaszok. A demográfiai adatokat tekintve a gyorsaságot és hatékonyságot minden generáció közel azonos gyakorisággal említette. A többi változót tekintve nincsenek szignifikáns különbségek a teljes minta adataihoz képest. A felhőkben a szavak mérete az előfordulási gyakoriságukat jelzi.

legfontosabb elvárások az egészségüggyel szemben – megfelelő ellátás - „Mi az Ön legfontosabb elvárása a hazai egészségüggyel szemben?” A kategóriába azokat a válaszokat soroltuk, amelyekben általános elvárásokat fogalmaztak meg a válaszadók magával az ellátással szemben. A gyakorisági szófelhőből kitűnik, hogy a megfelelő ellátás szókapcsolat milyen erősen tért vissza újból és újból a válaszok között, ugyanakkor ide tartozónak vettük az általánosan vett magasabb minőségre vonatkozó kijelentéseket is. A megfelelő ellátást azok fogalmazták meg valamivel nagyobb arányban a válaszadók között, akik feltehetően nem veszik túl gyakran igénybe a szolgáltatásokat – egészségi állapotukat legalább megfelelőnek értékelték. Az idős generációnak mérsékeltebbek az elvárásai ilyen téren a többi korcsoporthoz képest.

legfontosabb elvárások az egészségüggyel szemben – orvosok, alkalmazottak - „Mi az Ön legfontosabb elvárása a hazai egészségüggyel szemben?” Számos elvárás fogalmazódott meg az egészségügyi alkalmazottak magatartásával, motiváltságával kapcsolatban is. Sokan nem érzik kellőképpen emberközpontúnak a gyógyítást, hiányolják az odafigyelést az orvosok, asszisztensek részéről. További, a véleményeket jól jellemző szavak, kifejezések: humánus, lelkiismeretes, futószalag, empátia, becsületes, türelem, megértés… Az orvosok és egészségügyi alkalmazottak hozzáállása iránti elvárások az idős generációnál a legkiemelkedőbb. Számukra ez a témakör az első helyen is szerepel az elvárások között.

eredmények szűrővizsgálatok

a szűrővizsgálatok jelentősége - „Fontosak-e az egészségügyi szűrővizsgálatok?” Megkérdeztük a válaszadóktól, hogy fontosnak tartják-e az egészségügyi szűrővizsgálatokat. Az egyes vizsgálatok között nem tettünk különbséget, így bármely szűrővizsgálatot ide érthették a válaszadók. A megkérdezettek 98,4%-a fontosnak tartja a szűrővizsgálatokon való részvételt, mindössze 1,6% felelt úgy, hogy nem tartja ezt fontosnak.

a szűrővizsgálatok látogatottsága - „Jár-e rendszeresen szűrővizsgálatokra?” Annak ellenére, hogy a válaszadók fontosnak tartják, nem jár mindenki rendszeresen szűrővizsgálatra: a megkérdezettek csupán kb. háromnegyede jelezte ezt. Az elmaradók - a vizsgálat szerint - elsősorban időhiányra (8,3%), érdektelenségre (4,9%), illetve egyéb okokra (5,7%) hivatkoznak. Akik nem tartják fontosnak a szűrővizsgálatokat (11 fő) jellemzően nem is járnak vizsgálatokra – 1 fő kivételével. Többségük az érdektelenségre hivatkozik.

a szűrővizsgálatok látogatottsága - „Jár-e rendszeresen szűrővizsgálatokra?” – a megkérdezett neme A nemek esetében eltérő hajlandóságot tapasztalhattunk a szűrővizsgálatok látogatottságát tekintve. Itt is visszaköszönnek a korábbi részeredmények, miszerint a nők valamelyest egészségtudatosabbak a férfiaknál. A nők közel 10%-kal magasabb arányban járnak rendszeresen szűrővizsgálatokra.

eredmények fenyegető egészségügyi problémák

fenyegető egészségi problémák - „Mely veszélyek fenyegetik egészségét öt éven belül?” Megkérdeztük a válaszadókat, mely kiemelt betegségcsoportoktól tartanak leginkább a közeli jövőjüket tekintve. Az egyes válaszadók több betegségcsoportot is megjelölhettek, így először érdemes megvizsgálni az egyes betegségcsoportok összes említésen belüli arányát. A 701 válaszadó összesen 941 választ adott. A legfenyegetőbbek a szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi gyulladások és a látásromlás. A daganatos betegségek és a kóros túlsúly tekintetében kevésbé érzik magukat érintettnek a megkérdezettek. n = 941 (összes említés)

fenyegető egészségi problémák - „Mely veszélyek fenyegetik egészségét öt éven belül?” - gyakoriságok A válaszadók jelentős aránya, 19%-uk egyetlen betegséget sem említett, mint a jövőben fenyegető problémát. Összesítve a megemlített betegségek számát, a legtöbben, vagyis a válaszadók majdnem fele egy betegséget említett (sorrendben: szív- és érrendszeri betegségek, látásromlás, izületi gyulladások, daganatos megbetegedések, kóros testsúly, illetve említettek még egyéb betegségeket is). A válaszadók 20%-a két betegséget említett, hármat már csak 5,4% emelt ki egymás mellett.

fenyegető egészségi problémák - „Mely veszélyek fenyegetik egészségét öt éven belül?” A válaszadók arányában vizsgálva látható, hogy legmagasabb arányban a szív- és érrendszeri problémáktól tartanak az emberek. Ugyanakkor az ízületi problémák és a látásromlás is közel azonos mértékben jelent számukra fenyegetettséget. A három fő probléma közül egytől a válaszadók 49%-a, kettőtől pedig 16% tart.

Leggyakrabban említett betegség: szív-és érrendszeri betegségek fenyegető egészségi problémák - „Mely veszélyek fenyegetik egészségét öt éven belül?” – együttes előfordulások gyakoriságai válaszadó = 701 összes említés = 941 nincs említés = 130 fő Leggyakrabban említett betegség: szív-és érrendszeri betegségek 108 fő; 15,4% Kódok: 1 – Látásromlás 2 – Kóros testsúly 3 – Izületi gyulladások 4 – Szív-és érrendszeri betegségek 5 – Daganatos megbetegedések 6 – Egyéb betegségek

fenyegető egészségi problémák - a demográfiai adatok tükrében Bináris változót képeztünk aszerint, hogy a válaszadó említettek-e valamilyen fenyegető betegséget vagy sem. Elemezve a demográfiai változókkal, a korcsoportok között találtunk különbségeket. Nem meglepő, hogy a fiatalabb korosztály tagjai között nagyobb arányban voltak, akik nem tartanak egyik betegségcsoporttól sem. Minél idősebb valaki, annál nagyobb valószínűséggel említette valamelyik betegséget.

fenyegető egészségi problémák 1 fenyegető egészségi problémák 1. látásromlás – gyakoriság és korcsoportok közötti különbségek n = 701 A résztvevők harmada, 34,2%-a említette a látásromlást, mint saját egészségi állapotát a közeljövőben fenyegető betegséget. A teljes minta 34,2%-a mondta azt, hogy számára a látásromlás fenyegető tényező. A demográfiai adatokat vizsgálva szignifikáns különbségek csak a korcsoportok szerinti bontásban vannak (5% a hibahatár). E szerint a fiatalabb korosztály sokkal kevésbé érzi magát fenyegetettnek a látásromlás tekintetében, mint az középkorúak, illetve idősek. Ugyanakkor legtöbben a középkorúak említették ezt a problémát (40,2%-uk, míg az idősek 37,1%-a).

fenyegető egészségi problémák 2 fenyegető egészségi problémák 2. kóros túlsúly – gyakoriság és a válaszadók korcsoportok szerint n = 701 A kóros testsúly az egyik legkevésbé fenyegető egészségi probléma a megkérdezettek szerint. Csupán 12,8%-uk érzi annak. A kóros túlsúlyt érzik az egyik legkevésbé fenyegető egészségi problémának a válaszadók. Szignifikánsnak mutatkoztak a különbségek a korcsoportok között. A fiatalabbak kevésbé érzik magukat fenyegetettnek a kóros túlsúlyt tekintve (7,2%). Leginkább a középkorúak tekintik problémának, közülük minden ötödik ember.

fenyegető egészségi problémák 2 fenyegető egészségi problémák 2. kóros túlsúly – a válaszadó tartós betegsége n = 701 A tartós betegségek tekintetében is szignifikánsak a különbségek. Akik szenvednek valamilyen tartós betegségben, közülük közel kétszer annyian érzik magukat fenyegetettnek a kórós túlsúlytól, mint társaik. Ennek hátterében azt feltételezhetjük, hogy a krónikus túlsúly számos egészségügyi problémában és betegségben megnyilvánul, illetve oka lehet azoknak. n = 292; 41,7% n = 409; 58,3%

fenyegető egészségi problémák 3 fenyegető egészségi problémák 3. ízületi gyulladások – gyakoriság és a válaszadók korcsoportok szerint n = 701 A megkérdezettek egyharmada (34,7%) érzi magát fenyegetettnek az ízületi gyulladások okozta megbetegedésektől. Megvizsgáltuk a kérdést a demográfiai változókkal is, vannak-e különbségek az egyes csoportok között. Nem okoz nagy meglepetést, hogy a kor előrehaladtával egyre nagyobb arányban említették a válaszadók.

fenyegető egészségi problémák 3 fenyegető egészségi problémák 3. ízületi gyulladások – a válaszadók egészségi állapota n = 701 Az iskolai végzettséget tekintve is szignifikáns különbségek mutatkoznak. Minél magasabb az iskolai végzettség, annál kisebb a fenyegetettség valószínűsége. Az egészségi állapot értékelését tekintve sem meglepőek az eredmények. Minél rosszabb valakinek az egészsége, annál inkább fenyegetettnek érzi magát. Ugyanez érvényes a tartós (krónikus) betegség meglétére. Akik tartósan betegek, azok inkább érzik magukat fenyegetettnek (45,2% szemben a 27%-kal).

fenyegető egészségi problémák 3 fenyegető egészségi problémák 3. ízületi gyulladások – a válaszadók gazdasági aktivitása n = 701 A fiatalabbakat és az aktív szellemi dolgozókat kevésbé fenyegetik az ízületi gyulladások saját bevallásuk szerint. A másik oldalon a nyugdíjasok és aktív fizikai dolgozók vannak. n = 149; 21,3% n = 197; 28,1% n = 228; 32,5% n = 61; 8,7% n = 64; 9,2%

fenyegető egészségi problémák 4 fenyegető egészségi problémák 4. szív- és érrendszeri betegségek – gyakoriság és korcsoportok közötti különbségek n = 701 A szív- és érrendszeri megbetegedések a gyakran emlegetett betegségek közé tartozik. A megkérdezettek 36,1%-a említette önmagában, vagy valamilyen más betegséggel együtt. A korcsoportok közötti különbségek szignifikánsnak mutatkoztak. A tendencia jól látható, a legidősebb korosztály érzi magát leginkább veszélyeztetettnek (52,7%).

n = 701 fenyegető egészségi problémák 4. szív- és érrendszeri betegségek – megkérdezettek gazdasági aktivitása Leginkább érintettnek a nyugdíjasok érzik magukat, az aktív munkaviszonyban lévők sokkal kevésbé tartják magukat fenyegetettnek a szív- és érrendszeri megbetegedésektől. Az aktív fizikai és szellemi dolgozók között is vannak különbségek, előbbi csoport inkább érzi magát fenyegetettnek. Legkevésbé a tanulók érzik magukat érintettnek. n = 149; 21,3% n = 197; 28,1% n = 228; 32,5% n = 61; 8,7% n = 64; 9,2%

n = 701 fenyegető egészségi problémák 5. daganatos megbetegedések – gyakoriság és a megkérdezettek gazdasági aktivitása A daganatos betegségek sem tartoznak a leginkább fenyegető megbetegedések közé, a megkérdezettek csupán 12,1%-a emelte ki. A középkorúak inkább érzik magukat fenyegetettnek, mint az idősek. Értelemszerűen a fiatal korcsoport a legkevésbé érintett.

n = 701 fenyegető egészségi problémák 5. daganatos megbetegedések – a megkérdezettek gazdasági aktivitása Szignifikánsak a különbségek a gazdasági aktivitást tekintve. Az inaktívak (egyéb csoport) nagyobb arányban érzik magukat fenyegetettnek (munkanélküliek, háztartásbeliek, egyéb inaktív keresők). A fiatalok, vagyis a tanulók csoportja nem érintett a kérdésben. n = 149; 21,3% n = 197; 28,1% n = 228; 32,5% n = 61; 8,7% n = 64; 9,2%

fenyegető egészségi problémák egyéb említett betegségek - gyakoriság egyéb betegségek A válaszadók kis része, csupán 4,3%-a említett egyéb betegségeket. Közülük a legtöbben a cukorbetegséget érzik fenyegetőnek, ezt követik a gerincproblémák, illetve idegrendszeri problémák és csontritkulás.

eredmények az egészségügy technológiai ellátottsága

eszközellátottság - „Ön szerint rendelkezésre állnak-e minőségi eszközök az egészségügyben?” – gyakoriság és a megkérdezettek kora A megkérdezettek többsége szerint nem jellemzi megfelelő eszközellátottság az egészségügyet – sem a diagnosztikában, kezelésben, sem rehabilitációban. A válaszadóknak csak valamivel több mint harmada (34,8%) gondolja úgy, hogy megfelelő az ellátottság. Közel 13% határozottan állítja, hogy nem megfelelő, ellenben 8,3% nem tudja eldönteni a kérdést. A fiatalabb korosztály (18-39) kritikusabb a többieknél, jóval alacsonyabb elégedettséget mutatott a technológiai ellátottság terén.

eszközellátottság - „Ön szerint rendelkezésre állnak-e minőségi eszközök az egészségügyben?” – legmagasabb iskolai végzettség és gazdasági aktivitás Minél magasabb az iskolai végzettségük, annál kevésbé elégedettek a válaszadóak az eszközellátottsággal és azok minőségi színvonalával. A nyugdíjasok és aktív fizikai dolgozók a legelégedettebbek. A tanulók válaszolták a legnagyobb arányban, hogy nem mindig megfelelő az eszközellátottság. A szellemi dolgozók közül tudtak a legnagyobb arányban állást foglalni a kérdésben.

eredmények a egyes korcsoportokra vonatkozó eredmények

fiatal generáció Egészségi állapot Fenyegetettség A fiatalok közel fele kitűnőnek értékelte egészségét, illetve elenyésző volt azok aránya, akik azt rossznak értékelték. A generációk közül a fiatalok jeleznek legkevesebben – egyharmaduk - valamilyen tartós betegséget. Fenyegetettség Feltehetően a viszonylagos jó egészségi állapot az oka annak, hogy kevésbé érzik magukat fenyegetettnek – körükben fordult elő a legnagyobb arányban, hogy semmilyen betegséget sem említettek, amely a közeljövőben fenyegetné egészségi állapotukat. Általános az eredmény, hogy minden egészségi probléma esetén a legkisebb arányban jelezték fenyegetettségüket Legnagyobb arányban a látásromlást és az ízületi problémákat említették őket fenyegető betegségként. A többi generációhoz viszonyítva a legnagyobb kontrasztot a szív- és érrendszerei betegségek esetén tapasztaltunk – itt a legnagyobb a különbség a fiatal és idős generáció között.

a fiatalok elvárásai Elvárások Eszközellátottság A fiatalok legnagyobb arányban a gyorsaságot és hatékonyságnövekedést fogalmazták meg elvárásként az egészségüggyel szemben. Magas arányban említették a megfelelő ellátást is, melynek keretében megbízhatóságot, szakszerűséget és minőséget fogalmaztak meg. A fiatalok körében említették legnagyobb arányban az általános színvonal emelkedést, amely a rendelkezésre álló eszközök, technikai és infrastrukturális feltételeket foglalja magában. Ez a generáció bizonyult a legkevésbé árérzékenynek az egészségügyi szolgáltatásokkal és a gyógyszerekkel kapcsolatban. Körükben van a legnagyobb arányban véleménye az embereknek – esetükben volt a legkevésbé jellemző, hogy ne tudtak volna valamilyen elvárást megfogalmazni. Ez azt is mutatja, hogy ez a generáció bizonyul a legkevésbé elégedettnek az egészségügy kapcsán. Eszközellátottság Ugyan valószínűleg a legkevesebb kapcsolata és tapasztalata ennek a generációnak van az egészségüggyel, mégis, vagy talán épp ezért ők voltak azok, akik a legkritikusabban közelítették meg az eszközellátottság kérdését: ők gondolják legkisebb arányban hogy mindig rendelkezésre állnak a szükséges technológiai feltételek.

középgeneráció Egészségi állapot Fenyegetettség A generáció egészségi állapotát értelemszerűen a másik két generáció között értékelte Fenyegetettség A középkorúak leginkább az ízületi problémáktól és a szív- és érrendszeri betegségektől tartanak a közeljövőt illetően, ettől nem sokkal marad el a látásromlás az említések arányában. A látásromlás és kóros túlsúly és daganatos megbetegedések tekintetében érzi magát leginkább érintettnek ez a generáció. A kóros túlsúly esetében mutatkoztak a legnagyobb különbségek a többi generációhoz viszonyítva – a középgeneráció tagjai tartanak ettől legnagyobb arányban.

a középgeneráció elvárásai Elvárások A fiatal generációhoz hasonlóan első helyre a gyorsaságot és hatékonyságot helyezték, ezt követi a megfelelő ellátás igénye. Valamelyest kisebb arányban voltak azok, akik a többi korcsoporthoz képest a kórházak állapotának javítását fogalmazták meg elvárásként Ez a generáció a leginkább érzékeny az árakat tekintve. Eszközellátottság Az idős generációhoz hasonlóan elégedettnek tekinthető a középgeneráció az egészségügyi rendszer eszközellátottságát illetően.

idős generáció Egészségi állapot Fenyegetettség Az idős korosztály van a legrosszabb egészségi állapotban saját értékelésük szerint. Majdnem minden negyedik ember rossznak találja azt, és komoly panaszaik is vannak. Közel kétharmaduk rendelkezik is valamilyen tartós, krónikus betegséggel. Fenyegetettség Viszonylagos rossz egészségi állapotuk mellett a jövőbeni betegségektől is a leginkább ez a fenyegetett korosztály – legnagyobb arányban válaszoltak úgy, hogy fenyegetettnek érzik magukat valamilyen egészségi probléma által Nem jellemző, hogy a korosztály túlzottan veszélyeztetettnek érezné magát a jövőben az egyes betegségcsoportok esetében – aminek hátterében az is állhat, hogy őket már jelenleg is jobban érintik az adott problémák. Az ízületi problémák, illetve szív- és érrendszeri megbetegedések esetén azonban kiemelkedő arányban jelezték várható érintettségüket.

az idős generáció elvárásai Elvárások A legfontosabb elvárás körükben is a gyorsaság és hatékonyság, ugyan valamelyest kisebb arányban a fiatalabb generációkhoz képest. Magas arányban fogalmazták meg azt is, hogy nincsen semmilyen többletelvárásuk az egészségüggyel kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan ők említették a legkisebb arányban a megfelelő ellátás igényét. Az általános színvonallal is a elégedettebbnek mutatkoztak a többi korcsoportnál. Valamelyest magasabb körükben azoknak az aránya, akik az orvosok és az egészségügyi alkalmazottak hozzáállását kifogásolják. Az emberséges, emberközpontú bánásmód felértékelődik azok körében, akik gyakrabban kerülnek kapcsolatba az egészségügyi intézményrendszerrel. Eszközellátottság A idősek, mivel ők a leginkább érintettek, már más szemmel tekintenek az egészségügyre, mint a fiatalok, más elvárásaik vannak azzal szemben. Az eszközellátottsággal szemben kevésbé kritikus véleményt fogalmaztak meg. Ugyanakkor körükben jellemző leginkább, hogy nem is tudtak véleményt formálni a kérdésről.

eredmények a nemekre vonatkozó eredmények

nemek közötti különbségek Férfiak Jellemzően többen értékelik egészségi állapotukat kitűnőnek, minden harmadik férfi úgy nyilatkozott, hogy nincsen semmilyen egészségi problémája. Nők A nők körében kisebb arányban voltak azok, akik kitűnőnek érzik egészségi állapotukat, illetve nagyobb arányban voltak azok, akik egyenesen rossznak tartják azt. Körükben nagyobb arányban voltak azok, akik rendelkeznek valamilyen tartós, krónikus betegséggel. Ugyanakkor valószínűleg nagyobb figyelmet fordítanak saját egészségükre a férfiaknál, körükben ugyanis nagyobb azok aránya, akik rendszeresen járnak valamilyen szűrővizsgálatra. Közös jellemzők Az eltérő egészségi állapot, és a tudatosság eltérő mértéke mellett nem találtunk szignifikáns különbségek a nemek között a fenyegető betegségeket vizsgálva, valamint az eszközellátottság esetében sem.

megállapítások

megállapítások a kutatásból világosan kiderült, hogy a nők egyrészt jobban odafigyelnek az egészségükre, többet törődnek a prevencióval, mint a férfiak. Ebből részben az is következik, hogy aggodalmaskodóbbak, több problémát észlelnek, szubjektív értékítéletük szerint egészségi állapotuk rosszabb, mint a férfiaké. a megkérdezettek által jelzett várható egészségromlás területei közül kiemelhető a túlsúly problémájának alulértékelése. Világszerte egyik legsúlyosabb egészséget fenyegető tényező a túlsúly, ami sajnos a magyar lakosság nagy részére is jellemző. Érdekes módon nem észlelik ezt a problémakört a válaszadók, sőt kiemelhető az is, hogy a nemek válasza sem mutat szignifikáns különbséget. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy nincsenek tisztában a túlsúly következményeivel. korosztályok, generációk válaszainak értékelése rámutat arra, hogy a fiatal generáció jelentősen magasabb elvárásokat támaszt a jövőben az egészségügyi ellátással kapcsolatosan, mint a többi korosztály. Ez a fajta kritikus hozzáállás karakteresen fog megjelenni véleményformálásuk alkalmával. aki tartós betegségben szenved – ez nagyon szoros összefüggést mutat az idősebb korral -, az egyre kevésbé kritizálja az egészségügyi szolgáltatásokat. Valószínűleg nagyobb empátiát mutat az ott dolgozókkal kapcsolatosan, közelebbről látja a jelenlegi lehetőségeket. Ők elsősorban a megértőbb, emberibb bánásmódot, kommunikációt igénylik és sajnos hiányolják. az egészségügyi rendszerben működő eszközök megítélése a szolgáltatásokon keresztül történik, kevéssé tudják függetleníteni magukat az emberek a felkínált lehetőségektől. Az eszközökben mutatkozó hiányt egyrészt közvetítők magatartásán keresztül érzékelik, másrészt a hozzájutás problémáiban.