Iskolai szociális munka Magyarországon WJLF Pedagógia BA Pecze Mariann

II. vgh előtti időszak 1930-as évek: iskolanővérek / zöldkeresztes nővérek tevékenysége Egyéni esetkezelés, családokkal végzett munka Pedagógus végzettség, tantestület tagjai Iskolai teljesítményromlás, lemorzsolódás megelőzése Budapesti nyomornegyedekben

1858 Hat fiatal bajor iskolanővér letelepedik Magyarországon - Temesvár-Belvárosban -, és megkezdi a tanítást. 1869 A magyar missziót Terézia anya önálló Magyar Tartománnyá teszi meg. Egyre több nővér beszél magyarul, és egyre több magyar lány lép be a nővérek sorába.

Gyermekvédelmi felelősök - 1964 Pedagógusok töltik be A problémákat az ismerheti, aki benne él az iskola világában – belső segítség Probléma: a nehéz esetekhez sem idő, sem szakmai felkészültség, sem megfelelő infrastruktúra nincs 1967 – Nevelési Tanácsadók létrehozása (családgondozók segítsége)

Gyermekvédelmi szakfelügyeleti rendszer (1975-1985 ) Cél: a gyermekvédelmi felelősök szakmai támogatása Klub-napközi rendszer (’70-es évek) ~ ifjúságsegítés, szociális munka, de pedagógiai, közművelődési tevékenységként kezelik Családsegítő központok létrejötte (‘80-as évek közepe) Szociális munkás identitású szakemberek – rendszeres kapcsolat az iskolákkal, óvodákkal

Családsegítő központok létrejötte (1985) Neves szakemberek közreműködésével a hetvenes évek végén kezdődött Magyarországon egy jelentős kutatási program, amely „Társadalmi Beilleszkedési Zavarok Magyarországon” címen vált ismertté. A kutatási program a társadalmi deviancia kialakulásának okait, elterjedtségét, megjelenési formáit vizsgálta. Javaslatokat fogalmaztak meg a társadalmi beilleszkedési zavarok korlátozását célzó gyakorlati tennivalókra, a kívánatos cselekvési irányokra. Ezek kiterjedtek egyrészt a makrostrukturális folyamatokra, másrészt a felderítés, megelőzés és beavatkozás általános, „alapellátás jellegű” intézményeire, illetve a beilleszkedési zavarok kezelésével, visszaszorításával kapcsolatos sajátos eljárásokra. A javaslatok körében egyetlen jelentős új intézményként a családgondozó állomások hálózatának kialakítását célozták meg. A családgondozó állomásoknak kettős szerepkört szántak: 1. Területi ellátásként családgondozási, szociálpolitikai, mentális ellátások biztosítása. 2. Az illetékességi területükön önállóan működő állami és társadalmi hálózatok koordinálása, szakmai felügyelete. Szervezeti keretére vonatkozó javaslat: 1. Önálló intézményi egységként való kialakítása. 2. Fokozatos kiépítése modellkísérletek eredményeinek elemzése után. 3. Az állomás nem hatósági eszközökkel tevékenykedik, hanem azokat megelőzve, egyes esetekben azokat követve jár el. 4. Nem zárható ki, hogy az állomás munkatársa átruházott hatáskörben ne gyakorolhasson államigazgatási-hatósági funkciókat. A kutatás azt javasolta, hogy a kísérleti intézményeket különböző régiókban, a beilleszkedési zavaroktól leginkább érintett területeken kívánatos kialakítani. A fenti javaslatnak többé-kevésbé megfelelően 1985-ben Budapesten és néhány vidéki településen létrejöttek az első családsegítő intézmények „Családsegítő Központ” elnevezéssel. A létrejött intézmények munkatársai különböző területekről rekrutálódtak, döntő többségük felsőfokú diplomával rendelkezett. A szaktárca rövid felkészítést szervezett részükre, ami után elkezdték működésüket. Az intézményeket fenntartó tanácsok célzott anyagi támogatásban részesültek. Bővebben lásd: http://support.celodin.hu/csaladsegites.pdf

A rendszerváltozás hatásai társadalmi változások, a gazdasági viszonyok átalakulása, nagy méreteket öltő munkanélküliség, a társadalom egyes rétegeinek lecsúszása, más rétegeinek leszakadása, az intézményrendszer átalakulása, az értékrend változása, a deviáns viselkedésformák arányának növekedése Olyan problémák kerültek felszínre, amit az iskolának valamilyen módon kezelnie kellett, hogy alapfeladatát végrehajthassa. hagyományosan, pedagógiai eszközökkel nem volt kezelhető. A gondok nagy tömegben és egyszerre jelentkeztek, az iskola lépéskényszerbe került. szakemberek munkája iránti igény az iskolában is

Megoldási formák Pedagógusok alkalmazása speciális gyermekvédelmi munkakörben Belső iskolai szociális munka Külső iskolai szociális munka

1. Az iskolai gyermekvédelem megerősítése 1.1. gyermekvédelmi felelős magasabb óraszámban A gyermekvédelmi feladatokra vállalkozó, problémaérzékeny pedagógus fél- vagy egész munkaidejének felszabadítása Munkáltató az iskola igazgatója Pedagógiai munka Probléma: segítő szakmai felkészültség hiánya megfelelő infrastruktúra hiánya (interjúszoba, telefon, szupervízió stb.). irreális elvárások munkájuk felé (változtassák meg azonnal a problémát okozó gyereket, szülőt). az iskola alkalmazottja, nehezen tudja képviselni a gyerek, a család érdekeit az iskolával, az igazgatóval szemben. azt várják tőle, hogy az iskola érdekei szerint végezze munkáját[

1.2. Függetlenített gyermekvédelmi felelősök alkalmazása (’90-es évek eleje) Budapest két kerületében: Pedagógiai Szolgáltató Kabinet munkatársaként foglalkoztatott Felügyelet: önkormányzat művelődési osztálya Egy iskola – egy gyermekvédelmi felelős elve Pedagógiai szemlélet és eszközrendszer (~oktatási szoc munka – Anglia) Probléma: Lojalitáskonfliktus Nincs kellő szakértelem

2. Belső iskolai szociális munka 1990-es évek eleje: alternatív iskolák létrejötte (hh gyerekeknek egyéni szükségletekre alapozott oktatási- képzési lehetőség) Filozófiájuk és gyakorlatuk szerves része a tanítványok iskolán kívüli problémáival való foglalkozás, a pedagógiai munkában is fontos szerepet játszott a segítségnyújtás (nem csak tanulmányi téren), többnyire család-pótló funkciókat is átvettek. közelebb állt egymáshoz a pedagógiai és a szociális munka a gyerekek problémái koncentráltan jelennek meg, a szociális munka folyamatosan fenn tudott maradni akkor is, mikor a hagyományos iskolákban sok helyen megszűnt, vagy jelentősen átalakult ez a szolgáltatás. a szociális munka néhol évtizedes folyamatos hagyományra tekinthet vissza. Probléma: Nem tud elterjedni A hagyományos iskolai rendszer nem érzi filozófiája szerves részének

2. Belső iskolai szociális munka - példák Burattino Hátrányos Helyzetűeket Segítő Iskolaalapítvány, Általános- és Szakképző Iskola hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és/vagy sajátos nevelési igényű, nagy számban roma származású gyerekek tanulnak, akik számára különleges gondozást, sajátos nevelést, integrált oktatást, ellátást biztosítanak hátrányos helyzetük leküzdése, társadalmi integrációjuk érdekében. Intézményükhöz tartozik egy gyermekotthon (három épületben), amelyben 38 gyermeket gondoznak, és egy erdei iskola Jásdon. Intézményüket állami normatívából tartják fönn. (http://www.burattino.hu/ ) 1990 óta komplex ellátási forma speciálisan a halmozottan h h fiatalok megsegítésére Főállásban alkalmazott iskolai szociális munkások saját irodával (bio-pszicho-szociális modell alapján)

2. Belső iskolai szociális munka - példák Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium „A Gandhi Alapítványt 1992-ben független értelmiségiek és cigány szervezetek hozták létre azzal a céllal, hogy az oktatás sajátos eszközeivel segítsék elő a cigányság beilleszkedését, és hogy létrehozzanak egy cigány gyermekeket oktató középiskolát, amelyet további roma középfokú oktatási intézmények létrehozása követ. Az alapítvány Pécsett - a Mecseki Szénbányák irodaházának megvásárlásával - létrehozta a Gandhi Gimnáziumot és Diákotthont. A hat éves képzést megvalósító középiskola 1994-ben kezdte meg működését. Jelenleg a gimnáziumban százkilencvenen tanulnak, és 340 diáknak adhat otthont.” (http://gandhi.freeweb.hu/alapitas.htm ) 1994 óta Pécsett, Magyarország és Európa első roma nemzetiségi, érettségi bizonyítványt adó intézménye 1996-tól főállású iskolai szociális munkás (ökológiai modell)

3. Külső iskolai szociális munka 1991 – Budapest VII. ker. iskolai szoc. munka háttérintézménye a kerület családsegítő szolgálata 1992 VIII. ker. családsegítő szolgálat delegált szoc.munkást egy iskolába – hh gyerekek táboroztatása 1993 – XI. ker. Gyermekvédelmi Csoport (Pedagógiai Szolgáltató Központban, majd Gyermekjóléti Szolgálat lett) 1992 – Ferencvárosi Fehér Holló Gyermekjóléti Szolgálat – A ferencvárosi modell

3. Külső iskolai szociális munka – példák A ferencvárosi modell 1992 – önkormányzat - a Családsegítő Szolgálaton belül nem hatósági típusú gyermekvédelmi szakellátás biztosítása Iskolai Szociális Munkás Hálózat Gyermekjóléti Szolgálat elnevezés kiemelten kezdett el foglalkozni az iskolát körbevevő közösséggel, beleértve a segítői intézményhálózatot is (területi gyermekvédelem) – katalizátor szerep szinte teljesen hiányzottak a modern személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi ellátások, és ezek intézményei. Főként a gyermekeknek a családból történő kiemelését, illetve a hatósági intézkedést megelőző szolgáltatások nem álltak rendelkezésre, nem voltak átmeneti otthonok és nem léteztek a hatósági tevékenységtől szétválasztott gyermekjóléti alapszolgáltatások sem Űr betöltése – nem tradicionális iskolai szoc.munka

3. Külső iskolai szociális munka – példák Periféria Egyesület 1999 – többségében roma gyerekek általános iskolája Nem egy iskola-egy szoc.munkás elv alapján működik – programszerű szolgáltatás teamekben, önkéntesek bevonásával Szocializációs program: tematikus csoportok, szabadidős foglalkozások, sportedzések, kulturális klubok http://www.periferiaegyesulet.hu/programjaink_gyerekprogram.htm

Az iskolai szociális munka modelljei a mai Magyarországon

Előzmény: fontosabb dokumentumok a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény Gyermekvédelmi felelős funkció javaslata az iskolában 1996. évi LXII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról - minden iskolában félállású gyermekvédelmi felelőst kellett alkalmazni 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról a már működő iskolai szociális munkás csoportokat bízták meg a gyermekjóléti szolgálat feladatainak ellátásával; a korrektív gyermekjóléti feladatokra került több figyelem 2001- Az iskolai gyermekvédelem helyzete kutatás Az iskolák 3 %-ában dolgoznak teljes állásban szociális szakképzettségű szakemberek 2007 – „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia 2007-2032 „A közoktatási esélyegyenlőség megteremtése nem valósulhat meg elszigetelt ágazati irányítással. Valódi rendszerformáló eredmények az eszközrendszer és a fejlesztési célok összehangolása révén, valamint a különböző szakterületek és ágazatok komplex együttműködésében valósulhatnak meg.” – együttműködés!

változók mentén differenciálódtak: Iskolai szociális munkások regisztere jelenleg készül (hányan, milyen végzettséggel, milyen modell szerint) változók mentén differenciálódtak: Ki az iskolai szociális munkás munkáltatója: Iskola Külső szervezet A szociális munkást alkalmazó szervezet típusa: Állami szervezet Nem állami szervezet Az adott iskolának nyújtott szolgáltatás ideje: Egy főállású szociális munkás teljes munkaidejében az adott iskolát segíti különböző szolgáltatásokkal A szociális munkás egy iskolában heti néhány órás ügyeletet tart (egy szociális munkás 4-5 iskolát segít egyidejűleg) Az adott foglalkoztatónál hány szociális szakember van alkalmazva iskolai szociális munkásként (van-e lehetősége esetmegbeszélő teameken részt venni): Egy szociális munkás áll alkalmazásban (illetve nincs lehetősége esetmegbeszélő teameken részt venni) Az iskolai szociális munkások hálózatba tömörülve dolgoznak (az iskolai szociális munkások tevékenységét esetmegbeszélő teamek támogatják)

„Belső” iskolai szociális munka vagy ún. hagyományos modell Munkáltató: általában az iskola igazgatója, illetve a fenntartó Az iskolai szociális munkás teljes munkaidejében (többnyire napi 8 órában) az adott iskolát segíti különböző szociális szolgáltatásokkal. (ismeri annak működését, hozzájut az információkhoz, és általában könnyebben befogadják az iskolákban) gyakran egyedül végzik munkájukat, törekszenek legalább az iskolai egészségügyi személyzettel (védőnő, iskola orvos) teamet alkotni. Professzionális esetmegbeszélő, illetve szupervízió általában nem áll rendelkezésükre. Főleg nem állami szervezetek, alapítványok által fenntartott alternatív iskolákra jellemző ez a modell (pl.: Burattino Általános- és Szakképző Iskola, Forrás Szakiskola, Gandhi Gimnázium, Világ Világossága Alapítvány), kisebb számban önkormányzati, állami oktatási intézmények (pl.: a pécsi Radnóti Szakközépiskola, Éltes Mátyás Iskola, Magyarmecskei Általános Iskola)

„Külső” iskolai szociális munka vagy ferencvárosi modell Az iskolai szociális munkát külső szolgáltatók viszik az iskolába, többnyire hálózatban működnek. Egy munkatárs általában 4-5 iskolát (és/vagy óvodát) segít egyszerre. A szolgált relatíve kevés időben érhető el az adott iskola számára (heti néhány órás tevékenység) Csoport és közösségi munka mellett a diákokkal való egyéni esetkezelés kevésbé jellemző. A szakemberek jól képzettek, esetmegbeszélő és szupervízió segíti munkájukat. Döntően állami fenntartású gyermekjóléti szolgálatok. Pl.: II. kerület Gyermekjóléti Központ, Újbudai Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálata, Sopron, Szombathely, Nyíregyháza, független civil szervezet Pl.: Periféria Egyesület. Kritika: 2005-ben az országban működő gyermekjóléti szolgálatok alig 14 százalékában végeztek iskolai szociális munkát. kevés információ van a tevékenység tartalmáról, intenzitásáról, illetve mélységéről, „ügyeleti rendszer”

Pécsi modell (2006-tól) az előző két modell előnyeit egyesíti, az iskolai szociális munkások teljes munkaidejükben (napi 8 órában) az adott iskolában Egy külön szakmai team támogatja a szociális szakembert, egyéni konzultációt és szupervíziót is biztosít számukra a fenntartó, melyek célja a szociális munkások személyre szabott szakmai támogatása. A munkáltató az iskolától, a gyermekjóléti rendszertől független civil szervezet, így a szakmai munkát kevésbé befolyásolják terhelő alá- és fölérendeltségi viszonyok Az iskolai szociális munkások hálózatban működnek, mely szakmai kontrollt és támaszt biztosít (esetmegbeszélés, egységes adminisztráció, munkanapló, forgalmi jelentés, szociális adatlap, egyéni problémakezelési tervek). gyermekekre orientálódó iskolai szociális munka, a modern ökológiai modellekből építkezik. egyéni esetkezelés, szociális csoport munka, közösségi munka –preventív jelleggel próbál a gyermekek problémáira megoldást találni. A gyermekkel, a családdal és az iskolával egyaránt kapcsolatban áll, az egészre koncentrál, egyszerre veszi tekintetbe a környezet és a személyiség komplexitását. INDIT Közalapítvány Iskolai Szociális Munkás Hálózata hat közoktatási intézményben. erős együttműködéseket alakít ki az iskolai színtéren kívüli ifjúságsegítő programokkal, több ilyen programot az INDIT Közalapítvány rendszerén belül működtet: Alternatíva Ifjúsági Iroda (Magyarország első, máig működő ún. pláza programja), Utcai Szociális Szolgálat, BuliSegély Szolgálat. Ezen programok integrált működése tulajdonképpen lehetővé teszi, hogy a szervezet akár az iskolából hosszabb-rövidebb ideig kieső, illetve ott el nem érhető fiatalok számára is képes legyen segítséget nyújtani.

H h, veszélyeztetett tanulók segítése Budapesten Belvárosi Tanoda Az alapítványi működtetésű iskola a középiskolából kimaradt, kallódó, 16-22 éves fiatalokat fogadja Elő- Tér Művészeti Iskola Jerikó Keresztény Humán Gimnázium és Szakközépiskola Józsefvárosi Tanoda Diákjait nem emeli ki saját oktatási intézményükből, hanem a délutáni időben (és esetenként hétvégeken) nyújt egyedi igényeik szerint speciális fejlesztő foglalkozásokat és programokat Két területen folyik munkájuk: a tanulássegítés területén és a szabadidős programokban. Kolumbusz Kristóf Humángimnázium és Oktatási Központ Külvárosi Tankör Kürt Alapítványi Gimnázium Novus Gimnázium és Szakiskola Óbudai Zsigmond Líceum Öveges József Szakközépiskola, Szakmunkásképző és Gimnázium Pályakezdő Fiatalok Esély Alapítványa Kézműves és Szolgáltató Szakiskola Passuth László Gimnázium Qualitas Gimnázium Vajda János Újreál Gimnázium Zöld Kakas Líceum