Foglalkoztatás szeminárium WJLF SZM BA

MEP alapfogalmak Munkavállalási korú népesség Alsó határként a munkavállalás lehetőségéhez, felső határként a nyugdíjkorhatárhoz kötött csoportosítás. 2008-ban a 15-61 éves férfiak és nők (korábban pl. 2007-ben és 2006-ban a munkavállalási korú népesség a nők esetén a 15-60, a férfiak esetén a 15-61 éveseket jelentette). A munkavállalási korú népesség helyett az Eurostat gyakorlata alapján a munkaerő-piaci aktivitás alakulását jellemzően a 15-64 éves népességben vizsgálják, így a foglalkoztatási, aktivitási, munkanélküliségi rátákat is a leggyakrabban erre a körre számítják ki. A KSH, a korábbi gyakorlatának megfelelően azonban a publikációiban rendszeresen közli a 15-74 éves népességre vonatkozó adatokat is. Figyeljünk arra, milyen népességi körre vetített adatot látunk! (Magyarországon pl. a foglalkoztatási ráta 2007-ben a 15-64 éves népességben több mint 6 %-ponttal volt magasabb, mint a 15-74 évesek körében, tekintettel a 65 évesnél idősebbek alacsony munkaerő-piaci jelenlétére.)

MEP alapfogalmak Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 2002-ig 30, 2003-tól 90 napon belül dolgozni kezd.

Munkanélküliség főbb típusai

MEP alapfogalmak

FEOR Négyszámjegyes rendszer: Foglalkozási főcsoportot, a foglalkozási csoportot, a foglalkozási alcsoportot, a foglalkozást jelenti.

A korszerűsített foglalkozási osztályozási rendszer (FEOR–93) csoportosításai

Példa a FEOR besorolásra

Egészítsük ki a táblázatot! (pl.: HR portál honlapja) FEOR-tábla Egészítsük ki a táblázatot! (pl.: HR portál honlapja)

MEP alapfogalmak

ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) definíciók • Decent work: tisztességes, becsületes munka • Formal workplace: munkajogilag és szociálisan védett munkahely • Informal workplace: szociális védelemben nem részesülő munkahely (nem feltétlenül illegális munka!) • Atipikus foglalkoztatás: a megszokott, eddig dominánsan munkaszerződéssel megkötött és szociális jogokkal körülbástyázott munkavállalástól, foglalkoztatástól eltérő munka

a főbb nemzetgazdasági áganként az OECD országaiban, 2006. (%) A foglalkoztatottak megoszlása a főbb nemzetgazdasági áganként az OECD országaiban, 2006. (%)   Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Összesen Ausztrália 3,5 21,4 75,1 100 Ausztria 5,5 28,2 66,2 Belgium 2,0 24,7 73,4 Kanada 2,6 22,0 75,4 Cseh Közt. 3,8 40,1 56,1 Dánia 3,0 23,6 Finnország 4,7 25,8 69,6 Franciaország 3,4 22,9 73,8 Németország 2,3 29,8 67,9 Görögország 12,0 65,9 Magyarország 4,9 32,7 62,4 Izland 6,3 72,3 Írország 5,6 27,6 66,8 Olaszország 4,3 30,5 65,2 Japán 28,0 67,7 Korea 7,7 26,3 66,0 Luxemburg 1,3 20,8 77,9 Mexikó 14,1 27,4 58,5 Hollandia 19,2 77,8 Új-Zéland 7,1 22,3 70,5 Norvégia 3,3 20,9 75,8 Lengyelország 15,8 30,0 54,2 Portugália 11,8 30,7 57,5 Szlovák Közt. 4,4 38,8 56,8 Spanyolország 4,8 29,7 65,5 Svédország 76,0 Svájc 23,8 72,5 Törökország 27,3 25,4 47,3 Egyesült Királyság 76,7 USA 1,5 19,8 78,7 OECD- összesen 24,8 69,7

Szolgáltatási szektor térnyerése Ok pl.: Demográfiai változások (életkor, szabadidő) Fogyasztói igények változása Vállalati változások Tudásigényes iparágak fejlődése (kiszolgáló és termelő szolgáltatások) Globalizáció (nemzetgazdaságok felett) Deregularizáció Technológiai fejlődés

Hogyan formálják át a globális folyamatok a munkaerőpiacot? Milyen előnyei-hátrányai lehetnek ezen folyamatoknak? Szempontok: Egyén MEP helyzete Fogyasztó Kormányzat vállalat

Egyén MEP helyzete

fogyasztó

Kormányzat, társadalom

vállalat

Átalakuló foglalkoztatási, munkaszervezési formák Átalakuló gazdaság Átalakuló foglalkoztatási, munkaszervezési formák

Atipikus munkavállalási formák pl.: Részmunkaidős Bedolgozói Távmunka Önfoglalkoztatás Határozott idejű munkaszerződés

„Távmunkás vagyok!” Milyen munkakör esetében tudnád elképzelni a távmunkát? Milyen speciális készségeket igényel? Milyen előnyei-hátrányai vannak ezen atipikus munkavállalási formának? Szempontok: anyagi helyzet, társas kapcsolatok, munka-családi élet összeegyeztethetősége, távolság legyőzése…

Adatok a foglalkoztatásról, munkanélküliségről

Foglalkoztatási ráta nemzetközi összehasonlításban

Nemek közötti aktivitási különbség

két főcsoport: Gazdaságilag aktívak Inaktívak Foglalkoztatott Az adott héten legalább 1 h-nyi jövedelmet biztosító munkát végzett v. átmenetileg van távol a munkahelyétől Munkanélküli Az adott héten nem dolgozott Nem átmenetileg van távol 4 hét folyamán aktívan keresett munkát 2 héten belül munkába tudna állni Már van munkája, 90 napon belül dolgozni kezd Inaktívak A vonatkozási héten nem dolgoztak Nem is kerestek munkát Nem tudtak volna munkába állni 2 héten belül Passzív munkanélküliek Gyermekgondozási ellátásosok Nyugdíjas, járadékos, aki nem dolgozik Tőkejövedelemből élők 15 éven aluliak HTB Szociális gondozottak Közületi eltartottak

Foglalkoztatási ráta

…és a munkanélküliség…

Munkanélküliségi ráta Európában

Munkanélküliség számokban ÁFSZ KSH

Miért van két adatunk a munkanélküliségről? A KSH és az ÁFSZ eltérő definíciója

Alapfogalmak – egy kis ismétlés A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának – a foglalkoztatottság, illetve a munkanélküliség – vizsgálatára 1992-ben új statisztikai adatgyűjtést vezetett be. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15–74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Az adatgyűjtés célja, hogy a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a kikérdezés hetét megelőző héten, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján osztályozza. Foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol. Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelyből átmenetileg hiányzott; a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát; két héten belül munkába tudott volna állni, ha talált volna megfelelő állást, illetve már talált munkát, ahol 2002-ig 30, 2003-tól 90 napon belül dolgozni kezd. Gazdaságilag aktívak: azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Passzív munkanélküli: a gazdaságilag nem aktívak közül az, aki szeretne dolgozni, és két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, de nem keres munkát, mert foglalkoztatását reménytelennek látja. Aktivitási arány: a gazdaságilag aktívak a megfelelő korcsoportba tartozó népesség százalékában. Munkanélküliségi ráta: a munkanélküliek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népesség százalékában. Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya. Nyilvántartott álláskereső: az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik; nem nyugdíjas, nem tanuló; foglalkoztatást elősegítő támogatásban (átképzés, közhasznú foglalkoztatás stb.) nem részesül; munkát vagy önálló foglalkozást keres, munkavégzésre rendelkezésre áll és a Foglalkoztatási Szolgálattal álláskeresési megállapodást kötött. Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők: a nyilvántartott álláskeresők közül azok a 25. életévüket – felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetén 30. életévüket – be nem töltött fiatalok, akik tanulmányaik befejezését követően munkanélküli ellátásra nem szereztek jogosultságot.

KSH-ÁFSZ eltérő munkanélküli definíciója

Mi az oka az eltérésnek? Mi lehet a regionális különbségek oka a két munkanélküli létszám között?