Tanulási és tanítási stílusok elektronikus környezetben Jókai Erika BME APPI 2008 szeptember A címmel ellentétben a tanulmány és a prezentáció is a tanulási szokások azonosítására irányuló módszerek felfedezéséről szól. Azért tartom fontosnak a tanulási szokások megismerését, mert a felhasználói felület és a tartalom megjelenése szempontjából, valamint a feladatok ütemezésekor fontos szerepet kaphatnának. A most bemutatott kurzus alapján készült felmérés csupán egy adott tantárgynak a saját oktatási módszeréhez adnak értékes információkat, tehát az egyéni tanulás folyamatát vizsgálják egy adott szituációban. Nem esik így szó az előadásokat kiegészítő (blended-learning) kurzusokról, a csoportmunkáról és más kooperatív tanulási formáról.

Tantárgy felépítése 1. hét – bemutató előadás, felkészítés 1.-6. hét – önálló tanulás 7. hét - zárthelyi (laborban, teszt) 8. hét – e-konzultáció 8-14. hét – gyakorlati feladat megszervezése, vázlatkészítés, „terep”, dokumentáció készítése és leadása. A „Fogyasztóvédelem” c. tantárgy második éve elektronikus távoktatási formában működik tanszékünkön. A Moodle keretrendszert használjuk a tananyagtartalom megosztására, gyakorló feladatok megoldására, kapcsolattartásra és egyéb kurzusszervezési feladatok ellátására (csoportalakítás, vizsgajelentkezés, stb.). 2

A tananyag A tananyagtartalom a SCORM ajánlásnak megfelelő szerkesztettségű elektronikus formában és pdf formátumban egyaránt letölthető a kurzus hallgatói számára. A felkészülést gyakorló tesztsor segíti a „személyes” tutori segítség mellett. 3

A vizsgálati célok Használhatóság (ergonómia, felület) Felhasználói szokások Tanulási stratégiák (stílusok) azonosítása Minőségbiztosítás – rendszeres felmérést végzünk a felhasználók között (hallgatók és oktatók) az elektronikus környezetben kínált kurzusokról. A használhatóság alatt értjük a könnyen megtanulható, egyszerűen alkalmazható, jól olvasható és áttekinthető felhasználói felületet. Célunk tehát a jól használható felület kialakítása. A felhasználói szokások és tanulási stílusok megismerése fontos az elektronikus tartalmak felosztásánál, elhelyezésénél, ütemezésénél. A keretrendszer statisztikai moduljai ezekről szolgáltatnak információkat, melyeket adatbányászati technikák alkalmazásával egészítünk ki. 4

Vizsgálati módszerek Kérdőíves felmérés (55 fő) [Neptun: 2-3 fő..] Interjú – tutorokkal (5 fő) Felhasználói teszt (3 + 1 fő) Moodle statisztikai eszköztárának eredményei Clementine A Moodle statisztikai eszközével a használat számszerűsíthető (elemek és funkciók érintése, gyakorisága), azonban nem tudjuk mérni a tanulási folyamatot, a tudásszerzést » SCORM ebben segít. Az adatbányászattal a tananyagrészek érintése, sorrendisége és a „szokás” azonosítása történhet meg. A Clementine használatával nem csupán a sorrendiséget és a gyakoriságot tudhatjuk meg, hanem előrejelzéseket is készíthetünk a várható eseményekről – pl. a hallgatói aktivitásból következtethetünk a félévi eredményre. Ez önmagában nem újdonság, de az előrejelzéseket automatizálhatjuk – pl. figyelmeztethetjük a hallgatót a többiektől való lemaradására, a feladatok megoldatlanságára, vagy ajánlhatunk számára csoporttársat egy bizonyos feladathoz, akinek hasonló vagy éppen gyökeresen eltérő az aktivitása. 5

Adatbányászat Korábbi kutatásaink eredményeként beszámoltunk már a keretrendszerek használatával kapcsolatos vizsgálatainkról, most egy lépcsővel mélyebbre merészkedtünk: nem csupán az adott elemek letöltési gyakoriságát mértük, hanem az elemek letöltési sorrendjét, a visszatérések számát és az elemekkel eltöltött időt, vagyis összefüggéseket kerestünk az egyes elemek használata és a kurzus teljesítésének eredménye között. Az alábbi kérdéseket fogalmaztuk meg a vizsgálat során: Kik „járnak” a kurzusra? Ki a legtevékenyebb? Melyik a legnépszerűbb tananyag? Ki mikor érintette a tanlapot? Naponta hányszor érintették a tanlapot? Érintések eloszlása egy napon belül Napon belüli legnépszerűbb órák? Melyek a legnépszerűbb kurzuselemek? Jellemző hallgatói és tutori használat Tanulási stratégiák feltárása Nem teljes ez az ábra, hiszen nem tartalmazza pl. az egyes használati (aktivitási) szekvenciák elemzését (egy hallgató belépésétől kilépéséig tartó időtartam cselekményei, összehasonlítva a saját további aktivitásaival és a kurzus többi szereplőjének aktivitásával..) – de ezek egy következő elemzés tárgyát képezhetik. 6

Tutorok féléves aktivitása Beérkező feladatok ellenőrzése Fórumhasználat A képen az élénkpiros vonal jelzi a fórumhasználatot – jól kirajzolódik rajta a heti munkaritmus. A félév közepén látható fórum-csúcs jelzi azt az időpontot, amikor a hallgatók témát és témavezetőt, valamint csoportot választottak a fórum használatának segítségével. A félév második felében láthatóan megnő egy másik feladattípus: a tutoroknak a beékező feladatokat fogadniuk, értékelniük kell (kék színű vonal). A halvány rózsaszínű vonal értékei azt bizonyítják, hogy a tutorok többször igénybe vettek a kurzuslapon található forrásanyagokat az értékeléshez (pl. feladatkiírás, pontozási rendszer, értékelési kritériumok). Az alacsonyabb értékű „resource” és „scorm” vonalak pedig azt mutatják, hogy a tutorok átnézték az elméleti tananyagokat is – melyek alapján további segítséget, kiegészítést adtak a hallgatóknak a gyakorlati munkához. .. Azt a vádat azért talán eloszlatja ez az ábra, mely szerint a távoktatás sokkal kevesebb feladatot jelent az oktatónak, mint a heti előadások megtartása.. Febr. 12., márc. 24-25., ápr. 1.- máj. 16. 7

Hallgatók féléves aktivitása Az ábrán jól látható, hogy a legkedveltebb (legtöbbet használt) tananyagelem a felkészülést segítő kérdések, tesztsorok (quiz) voltak – különösen a zárthelyi időpontja előtt. Ezt követtek a kommunikációt és csoportokba való jelentkezést támogató fórumok használata, melyet a világoskék vonal ábrázol. A harmadik helyen szerepelnek maguk a tananyagok és ezeket követi a feladatok feltöltése, csevegés (élő elektronikus kommunikáció). 8

Tanulási szokások A tanulási szokások feltérképezésének segítésére új tartalmi tagolást vezettünk be. A SCORM ajánlásnak megfelelő szerkesztettségű elektronikus tananyagtartalmak részletesebben tájékoztatnak a tanuló által érintett fejezetekről, ezért minden tananyagrészt ebben a formátumban is megjelenítettünk a kurzuslapon. A vizsgálat során fény derült arra, hogy a hallgatók leggyakrabban a gyakorló tesztsorokat használják – sokan kizárólagosan, az írott tananyagtartalom mellőzésével. A második leginkább használt tananyagelem a nyomtatható (pdf) formátumú tartalom volt és elenyésző arányban használták csupán az új, nagy reményeket keltő Scorm-modulokat. Ennek több oka is lehet – egyfelől az, hogy tartalmilag nem nyújt többet a pdf formátumúnál, de sokoldalúbban felhasználható (pl. nyomtatható, könyvjelzőkkel ellátható, könnyű keresni benne), másfelől az, hogy általában szívesebben tanulnak a hallgatók a nyomtatott jegyzetekből vagy hálózati kapcsolat nélkül, a számítógépre mentett forrásokból. Ezért a SCORM tananyagrészek használati szokásairól egyelőre nem rendelkezünk elegendő adattal. 9

Tanulási szokások - egyéni Miért fontos? A sikeres tanulási stratégia nem mindenkinél ugyanaz. Az önállóan tanuló ember számára nagy segítség, ha nem csupán a megértést és a tudás alkalmazását segítjük elő, de magát a tanulási folyamatot is segítünk megtervezni és véghezvinni. A felmérés is igazolta, hogy szükség van ilyen jellegű támogatásra. A „személyesség” korlátozódik, a folyamat résztvevői a tanuló és az előtte álló képernyő… Ezen a képernyőn keresztül azonban nyomon követhetjük az ő tevékenységét és „súghatunk”, ha valamit nem jól csinál vagy éppen elfelejtett. A tutor mellett így szerepet kaphat a rendszer, amely „ismeri” a felhasználóját – tudja róla, hogy milyen eredményei vannak, mennyire aktív és kikkel tartja a kapcsolatot. Az adatok elemzése során bebizonyosodott, mennyire eltérő (és nem várt) tanulási szokásokkal találkozhatunk. A kurzusunk esetében a gyakorlatias feladatok magasan az írott tananyag felett állnak használati gyakoriság szempontjából. Azonban ezt a vizsga típusa miatt preferálták a hallgatók. Következő célunk, hogy a tényleges tananyagtartalom használatát (az előrehaladás, ismétlés, gyakorlás utáni visszatérés) is mérhetővé tudjuk tenni. 10