A társadalmi megújulás lehetőségei Magyarországon 2025-ig Molnár PéterVass Zoltán VII. Nevelésügyi Kongresszus 2008 avagy az információs és tudásalapú társadalom virágzása kontra az egészség és testkultúra hanyatlása

A megszerzett tudás fontosságát felismerve a márciusában tartott lisszaboni Európai Tanács hangsúlyozta, hogy „minden polgár számára biztosítani kell azokat a készségeket, amelyekre ahhoz van szüksége, hogy ebben az új információs társadalomban élni és dolgozni tudjon”. A kulcskompetenciák keretrendszere a közoktatás struktúrájának újfajta megszervezését vonja maga után továbbá új kompetenciákat követel meg a tanárok részéről. Egészségesen élni és dolgozni?! De, hogyan, s miként?! Lehet-e egyáltalán ebben a társadalomban?

Véleményünk szerint elsősorban azért nem érünk el jelentős eredményeket a testkultúra területén, mivel a nagymértékű társadalmi, értékrendbeli változások hatására a testkultúra kiesett a központi érdeklődés köréből. Más szavakkal kifejezve sem az országhatárokon belül, sem az uniós tagállamok többségében sajnálatos módon nem jelenik meg a közoktatásban a társadalmi megújulást katalizáló, az egészséges életmódra nevelő, a szabadidejét aktívan, kreatívan töltő állampolgárok képzésében a testkultúra fontossága. Arra kívánunk világosan rámutatni, hogy az Európai Unió, a közoktatásba és az élethosszig tartó tanulásban bevezetett kulcskompetenciák révén, egyfajta társadalmi megújulásra kívánja késztetni az Unió lakosságát korra és nemre való tekintet nélkül, amelyben nagy szerepet kap a technikai megújulásban rejlő lehetőségek kiaknázása is. Paradoxon: társadalmi megújulás testkultúra nélkül

A különböző gazdasági és politikai rendszerek, bár tisztában vannak a testkultúra jelentőségével és annak hatásával az egészségmegőrzés területén sajnálatos módon azonban csak saját profit orientált eszközeikkel kívánják a lakosságot félrevezetve helytelenül kezelni a felmerülő problémát. Ennek a félrevezető kommunikációnak a hatását vizsgáltuk meg. Egy budapesti gimnázium hallgatóinak véleményét kérdeztük meg a magyar társadalmi megújulás lehetőségeiről a szabadidős tevékenységekben megjelenő aktív közösségi, kulturális, mozgásos közösségi programokon való részvételről valamint feltérképeztük, hogy milyen módon viszonyulnak a fiatalok a már előbb említett társadalmi megújuláshoz. Vizsgálatunkban továbbá arra kerestük a választ, hogy a gimnázium hallgatói milyen eszközökkel képzelik el megszerezni a fizikai, mind a lelki egészség optimális harmóniáját, valamint a megszerzett tudás alkalmazását vagyis más szavakkal kifejezve a társadalmi megújulást.

Vizsgálati minta

A fiatalok a jövőben egészségesebbek lesznek, mint a mai fiatalok Hidegzuhany Vass Z., Molnár P. (megjelenés alatt): Rémálom vagy valóság (A társadalmi megújulás lehetőségei Magyarországon), UISZ

Társadalmi megújulás skála (valószínű) Társadalmi megújulás skála (szeretné ) Mennyire tartod valószínűnek, hogyNMi n. Max.átlagszórás a fiatalok a sportközpontokba mennek a bevásrlóközpontok helyett , ,0511 a rendszeres testmozgás lehetővé teszi a közérzet javulását a hétköznapi életvitelben , ,1529 a fiatalok többsége fog kulturális rendezvényekre járni? , ,0842 a fiatalok többsége rendszeres testmozgással fogja tölteni a szabadidejét? , ,0059 a fiatalok többsége a családjával rendszeres testmozgással tölti a szabadidejét? ,057 5,9160 a fiatalok többsége a családjával fog kulturális rendezvényekre járni? , ,0635 Cronbach Alpha = 0,7468, Cronbach Alpha = 0,7245

Társadalmi megújulás skála (valószínű) Hidegzuhany Vass Z., Molnár P. (megjelenés alatt): Remény és megoldás (Társadalmi megújulás megvalósulása Magyarországon), UPSZ

Társadalmi megújulás skála (szeretné) Remény Vass Z., Molnár P. (megjelenés alatt): Remény és megoldás (Társadalmi megújulás megvalósulása Magyarországon), UPSZ

Hogyan lehet ezen módszertanilag változtatni? A hatékony, ámde félrevezető kommunikáció ellenszere a közoktatásban megjelenő testkultúra vagyis a testnevelés oktatásának reformja az elcsökevényesedett testnevelő tanárképző központok átszervezése, új módszertani központok létrehozatala.

Új kihívások és megújulási lehetőségek a közoktatásban a testnevelés tantárgy keretében a társadalmi és technikai megújulás érdekében A testnevelés mozgásanyaga, a tudományos igényű kutatómunka legújabb kutatási irányvonalainak értelmében, az egyik leghasznosabb pedagógiai tevékenység a mozgás- és kognitívfejlesztés komplexumának együttes fejlesztésére, amelynek segítségével az egyre nagyobb követelmények elé állított felnövekvő generáció mind jobban és jobban helyt tud majd állni (Vass, Molnár, 2006). A testnevelés integráló feladata helyett fontosabb a megalapozó szerep kihangsúlyozása, A fent megfogalmazott cél gyakorlati megvalósítása nagymértékű koncepcióváltást követel meg, és az ember alkalmazkodóképességének fejlesztésére épít.

Tehát a testnevelés mozgásanyaga, illetve annak elsajátítása az eddigiektől eltérően nem célként, hanem eszközként jelenik meg a stabil értékrendszer és kognitív funkciók fejlesztésében, az egyéni alkalmazkodóképesség egyidejű fejlesztésével. Más szavakkal kifejezve a tanítási-tanulási folyamat motoros és kognitív aspektusának tudatos transzferáló eszközként való alkalmazására kell törekedni a tanórai és a tanórán kívüli testnevelésben,

A Németországban alkalmazott „differential learning” oktatási módszer alkalmazása Magyarországon is megfelelően katalizálná a fent említett célok elérését és a kritikai ratifikáció megfogalmazását. Ez az új felfogás a dinamikus rendszerek viselkedésének tanulmányozásából fakadó káoszelmélet ismeretanyagára épít, gyakorlatanyagában pedig a már ismert variábilis gyakorlás módszerének egy továbbfejlesztett változata. Számos vizsgálat eredménye mutatja (Vass, Varga, Kun, 2007a), hogy megfelelő körülmények közt az új szemléletből fakadó gyakorlat- és szabálysorok sokkal hatékonyabb fejlesztést tesznek lehetővé mind a motoros, mind a kognitív szférában egyaránt. Hazánkban a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium és a Telki Általános Iskola ad teret ezen módszer gyakorlati kivitelezéséhez és fejlesztéséhez (Vass, Varga, Kun, 2007b).

Az előadás elején említett vizsgálatban arra a kérdésre is kerestük a választ, hogy a hallgatók milyen eszközök segítségével képzelik, hogy elérhetővé válik a társadalmi megújulás és az egészséges életmód létrehozása. A hallgatók válaszainak elemzése alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy az előbb felvázolt újszerű testnevelés oktatásának megjelenésétől is várják a folyamatok kedvező alakulását. Ez nem jelent mást, mint a testnevelés órák keretében történő kreativitás, alkalmazkodás, idegen nyelven történő oktatás, az IKT eszközök használatával történő oktatás megjelenése a közoktatásban a testkultúra területén. Jó hír: Apáczai Kiadó, Testnevelés kerettantervet akkreditálták, mely az első Magyarországon az új szellemű testnevelés oktatás területén (Készítette: Vass Zoltán)

Molnár Péter (2007): Az ifjúságkutatások fontossága, rövid története, időszerűsége, főbb eredményei (MTA, Jövőkutatási Bizottság) Vass Z. Molnár P. (2006): Betegség kezelés vagy megelőzés, avagy a mozgásfejlődés szenzitív szakaszainak kulcsfontossága a prevencióban MTA, Jövőkutatási Bizottság konferenciakötet, ( oldal) Vass Z., Molnár P., Kun I., Varga M. (2007): Új módszerek a gimnáziumi iskolai testnevelés oktatásában és a teljesítmény mérésében, Új Pedagógiai Szemle, Július, augusztus (78-85 oldal) Vass Z., Molnár P.(2007): Új kihívások és megújulási lehetőségek a testkultúra és a szabadidősport területén, Tanulmány (MTA, Jövőkutatási Bizottság) Vass Z. (2008): Testnevelés és Sport műveltségi terület kulcskompetencia alapú kerettanterv évfolyamok részére, Apáczai Kiadó Vass Z. (2008): Testnevelés és Sport műveltségi terület kulcskompetencia alapú kerettanterv szakiskolai évfolyamok részére, Apáczai Kiadó Vass Z., Molnár P. (megjelenés alatt): Rémálom vagy valóság (A társadalmi megújulás lehetőségei Magyarországon), UISZ Vass Z., Molnár P. (megjelenés alatt): Remény és megoldás (Társadalmi megújulás megvalósulása Magyarországon), UPSZ Z. Vass, P. Molnár (2008): Curriculum development on the basis of movement and cognitive competence, EARA Conference, Turin