Feladat- és felelősség- megosztás a közoktatás-irányítási rendszerben Palotás Zoltán Budapest, augusztus 26.

7. szekció: Intézményfenntartás, irányítás és finanszírozás 2 A közoktatás-irányítás főbb általános jellemzői Az 1989 és 93 között kialakult felelősség- megosztási és szabályozási rendszer alapvető jellemzői ma is változatlanok. Ezek a következők:  A magyar rendszer nagymértékben decentralizált  Helyi-intézményi önállóságot megengedő kétszintű szabályozás  A helyi és intézményi szereplőknek nemzetközi összehasonlításban viszonylag nagy mozgástere van  Az iskolai autonómia és az intézményvezetői felelősség érvényesülésének azonban erős korlátai vannak

7. szekció: Intézményfenntartás, irányítás és finanszírozás 3 A közoktatás-irányítás főbb általános jellemzői  Az irányítás négyszintű, amelynek területi szintje további három belső szintet takar (régió, megye, kistérség)  A magas számú és többségében kis méretű iskolafenntartók kiterjedt és azonos helyi szintű felelősségi körrel rendelkeznek  A területi irányítás gyenge jogosítványokkal rendelkezik  Ágazati és általános igazgatás helyi szinten integrált

7. szekció: Intézményfenntartás, irányítás és finanszírozás 4 A közoktatás tervezési rendszere Vertikális rendszer kormányprogram oktatáspolitikai stratégia (?) megyei fejlesztési terv kistérségi intézkedési terv helyi önkormányzati intézkedési terv, önkormányzati minőségirányítási program Pedagógiai program, MIP, éves munkaterv

7. szekció: Intézményfenntartás, irányítás és finanszírozás 5 Tervezés és megvalósítás  A konzultációs és érdekegyeztetési rendszerek, eljárások területi és helyi szinten gyengék, illetve hiányoznak  A tervek vertikális és horizontális kapcsolódása gyenge  Az ágazati és az ágazatközi (pl. területfejlesztési) tervezés közötti kapcsolat laza  Hiányzik a (középtávú) pénzügyi tervezés  A tervek megvalósítását nem értékelik, a meg nem valósításnak nincs következménye

7. szekció: Intézményfenntartás, irányítás és finanszírozás 6 A közoktatási közszolgáltatás biztosításának átalakulása  Az alapfokú közoktatás-szolgáltatás biztosítása fokozatosan a településektől (kisváros, község) a mikrotérségekhez és a kistérséghez kerül  Jelentős különbségek vannak a kistérségek között (leszakadó, stagnáló, fejlődő) – eltérő fejlesztési lehetőségek és szükségletek  A középfokú feladatellátásban a települési önkormányzatok mellett meghatározó szerepük van a megyei önkormányzatoknak, az egyházaknak és az alapítványoknak

7. szekció: Intézményfenntartás, irányítás és finanszírozás 7 Feladatellátási helyek (FH) és a tanulók eloszlása a középfokú oktatásban a 2007/2008-as tanévben (KSH) Megnevezés T.Ö.M.Ö.Közp.Egy- házi Alapít- vány Más∑ Szakisk. FH Szakisk. Tan Gimn. FH Gimn. Tan SZKK FH SZKK Tan

7. szekció: Intézményfenntartás, irányítás és finanszírozás 8 A nevelési-oktatási intézményrendszer átalakulása  Csökkenő gyermek és tanulólétszám  Finanszírozási nehézségek és kényszerek  Alacsony tanulási eredményesség Az intézményrendszer fenntartói átalakítása

7. szekció: Intézményfenntartás, irányítás és finanszírozás 9 Létszámadatok (KSH) Típus /2001 (%) Óvoda ,4 Általános iskola ,3 Gimnázium ,7 Szakközépiskola ,3 Szakiskola ,8

7. szekció: Intézményfenntartás, irányítás és finanszírozás 10 Feladatellátási helyek száma (KSH) Típus Különbség (%) Óvoda ,5 Általános iskola ,3 Gimnázium ,0 Szakközépiskola ,2 Szakiskola ,8

7. szekció: Intézményfenntartás, irányítás és finanszírozás 11 A nevelési-oktatási intézményrendszer átalakulása  Az intézményrendszer átalakulásának irányai: Azonos feladatot ellátó intézmények összevonása (koncentráció) Különböző feladatokat ellátó intézmények összevonása - komplex feladatellátás (integráció)  A koncentráció önmagában nem javítja a mérethatékonyságot és az eredményességet  Az integráció önmagában nem elegendő a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítására  A fenntartókat, az intézményeket és a vezetőket képessé kell tenni a fejlesztési források befogadására, a feladatellátás és a fejlesztések megvalósítására

7. szekció: Intézményfenntartás, irányítás és finanszírozás 12 Finanszírozás  szeptembertől új közoktatás-finanszírozási rendszer Állami normatíva „közoktatási teljesítmény-mutató” alapján Világossá teszi az önkormányzatok számára, hogy mekkora osztálylétszámot, óraszámot és pedagógusállományt kíván finanszírozni a központi költségvetés  Az állami támogatás - alacsony kihasználtság mellett - arányában és összességében is csökken  Lehetőség (minta) a fenntartók számára helyi feladatfinanszírozás kialakítására

7. szekció: Intézményfenntartás, irányítás és finanszírozás 13 A vita elé…  Az intézmény működtetés (átszervezés) koncepciójáról szóló fenntartói döntés a jövőben alapvetően befolyásolja a közoktatási feladatellátás minőségét.  A fenntartói irányítás és az intézményvezetés minőségének javítása alapfeltétele a nevelés-oktatás minősége javításának.  A fenntartói feladatfinanszírozás abban az esetben lehet költséghatékony, ha megfelelő mérethatékonysággal párosul. Egyéb esetekben a feladatellátás – akár indokolt – többletforrásokat igényel.

7. szekció: Intézményfenntartás, irányítás és finanszírozás 14 Köszönöm a figyelmet!