A nyitvatermők
I. Eredet: Ősharasztokból melyek kicsi és nagy spórát is termeltek.(mikro- és makrospóra) A nagy spórából alakult ki az ősi magkezdemény, úgy, hogy a spóra az anyanövényen maradt és burok vette körül. A hímivarsejtek itt termékenyítik meg. Előny:- védettség - víztől független szaporodás - mikrospórából kialakult hímivar- sejteket a szél szállítja
Az első ilyen harasztok a magvaspáfrányok voltak Kihaltak
magvaspáfrány ősi nyitvatermők
cikászok: trópusi, szubtrópusi területeken
páfrányfenyő (főleg DK-Ázsia, nálunk dísznövény) - 200 millió éve változatlan formában - " élő kövület " ( Darwin ) - első osztály egyetlen faja - lombhullató, levelek villás erezetűek - fán a megporzás, megtermékenyítés a földön - büdös, húsos magköpeny
II. Testszerveződés: Szövetes, hajtásos, virágos növények Szerveik: Gyökér: gyökérszőreik még nincsenek, gombákkal élnek szimbi- ózisban (mikorrhiza kapcsolat)
Levél: örökzöldek, tű vagy pikkely alakúak, egyesével vagy többesével ülnek, viaszosak
Szár: többnyire fás, gyantajáratokkal, kéreg határozóbélyeg vörösfenyő évgyűrű erdei fenyő kéreg →
Virág: külön porzós és termős virágzat Porzós: ágak végén
Termős: toboz ( elfásodott virágzat) Néveredet! - a termőlevelek alján magkezdemény, megtermékenyítés után ebből lesz a mag - termés még nincs! erdei fenyő toboza →
III. Szaporodás: kétszakaszos egyedfejlődés: ivaros szakasz egyre inkább redu- kálódik (rejtett marad)
IV.Rendszerezés: 1.) Páfrányfenyők: Páfrányfenyő (Ginkgo biloba)
2.) Fenyők Luc-, erdei-, fekete-, jegenye-, vörösfenyő Ciprusfélék: boróka, tuja Cédrusok Mocsárciprusfélék: mamutfenyő
3.)Tiszafafélék tiszafa ( Taxus baccata )
4.) Csikófarkfélék • csikófark