A Közös Agrárpolitika reformja 2014-2020 Potori Norbert Budaörs, 2011. november 24.

Közös Agrárpolitika fejlődése Termelékenység Versenyképesség Fenntarthatóság Korai évek Krízis évei MacSharry- reform Agenda 2000 Fischler- reform Health Check 2008 Élelmezés-biztonság Javuló hatékonyság Piac- stabilizáció Termelés ösztönzése Túltermelés Növekvő finanszírozási igény Nemzetközi nyomás Szerkezeti intézkedések Csökkenő készletek Környezeti kérdések Jövedelem- stabilizáció Költségvetési stabilizáció Folytatódó reformok Verseny-képesség Vidékfejlesztés Piac- orientáció Fogyasztó- központúság Környezet-védelem Egyszerűsítés WTO- kompatibilitás 2003. évi reformok megerősítése Új kihívások Kockázatok kezelése

A források névértéke a 2013. évi szinten marad Közös Agrárpolitika költségvetése (2014-2020) A források névértéke a 2013. évi szinten marad P1 (közvetlen és piaci támogatások) P2 (vidékfejlesztés) Összesen Egyéb forrás Élelmezésbiztonsági és fenntarthatósági K+F Élelmiszerbiztonság erősítése Élelmiszersegély a leginkább rászorulóknak Sürgősségi tartalék piaci beavatkozásokra Nemzetközi kereskedelmi megállapodások hatásainak mérséklésére (Európai Globalizációs Alap) Összes uniós költségvetési forrás 317,2 Mrd EUR 101,2 Mrd EUR 418,4 Mrd EUR 5,1 Mrd EUR 2,5 Mrd EUR 2,8 Mrd EUR 3,9 Mrd EUR max. 2,8 Mrd EUR 17,1 Mrd EUR 435,5 Mrd EUR Forrás: Európai Bizottság

KAP kiadásainak alakulása folyó áron (1980-2020) Mrd EUR 10 20 30 40 50 60 70 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Export visszatérítés Egyéb piaci intézkedések Termeléshez kötött tám. Termeléshez nem kötött tám. Piaci intézkedések Közvetlen kifizetések Vidékfejlesztés EU-10 EU-12 EU-15 EU-25 EU-27 Megjegyzések: 2011 = költségvetés; 2012 = költségvetés-tervezet; 2013 = EMGA felső határérték + P2 előirányzat vidékfejlesztés 2013-ban önkéntes modulációval (Egyesült Királyság) Forrás: Európai Bizottság

Közvetlen támogatások újraelosztása Magyarország P1 forrásai Jelenlegi kifizetési szint és az EU-27 átlagának 90%-a közötti különbség csökkentése egyharmaddal 2020-ig Magyarország P1 forrásai 2013: 1,319 Mrd EUR 2014: 1,298 Mrd EUR 2015: 1,297 Mrd EUR 2016: 1,296 Mrd EUR 2017: 1,295 Mrd EUR * 73/2009/EK tanácsi rendeletben lefektetett összes KK a potenciálisan támogatható terület (2009) alapján számolva ** KK a tervezet II. mellékletében lefektetett 2019. évi támogatási keretek és a potenciálisan támogatható terület (2009) alapján számolva Forrás: Európai Bizottság 5

Első pillér forrásainak megbontása Fiatal gazdálkodók kiegészítő támogatása P1 források max. 2%-a Termeléshez kapcsolt támogatások P1 források max. 5%-a vagy 10%-a /opcionális Kedvezőtlen természeti adottságú területek támogatása P1 források max. 5%-a /opcionális Kistermelők átalánytámogatása P1 források max. 10%-a Kereszt-megfeleltetés Nincs kereszt-megfeleltetés Zöld komponens P1 források 30%-a Alaptámogatás P1 források maradéka 3%-a nemzeti tartalék A tagállamok a 2014-2019 közötti időszakra megállapított P1 támogatásaik legfeljebb 10%-át átcsoportosíthatják P2 forrásaikhoz A tagállamok, amelyek P1 támogatásai továbbra sem érik el az EU-27 átlagának 90%-át, a 2015-2020 közötti időszakra megállapított P2 támogatásaik legfeljebb 5%-ával megnövelhetik P1 forrásaikat

Támogatási jogosultságok Alaptámogatás jogosultságokkal aktiválható, az aktiválás feltétele az egyéb közvetlen támogatásoknak (kivéve kistermelők átalánytámogatása) Jogosultságok alapja a 2014. május 15-ig bejelentett, jogosult hektárok száma jogosult földterület amelyen elsősorban mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, illetve amely 2008-ban még támogatásra jogosult volt, de azon bizonyos környezetvédelmi okokból kifolyólag mezőgazdasági tevékenységet már nem folytatnak, ezért a jogosultság a jelenleg hatályos jogszabályok szerint megszűnt támogatási jogosultságokat tehát elvileg a jelenleginél nagyobb területre is kioszthatnak a rendszer bevezetésekor az új támogatási jogosultságok forgalomképesek lesznek, de csak „aktív gazdálkodókra” ruházhatók át, ugyanakkor szabadon örökölhetők Kistermelők átalánytámogatása szintén jogosultságokkal aktiválható legkésőbb 2014. október 15-ig igényelhető kistermelők átalánytámogatási jogosultsága nem átruházható, csak örökölhető A rendszer bevezetésekor Magyarországon támogatási jogosultságot kaphat minden gazdálkodó, aki 2011-ben az egyszerűsített kifizetési rendszerben (SAPS) területalapú támogatást igényelt, illetve ha nem igényelt, kizárólag olyan földterülettel rendelkezett, amely 2003. június 30-án nem minősült kultúrállapotban tartott terültnek

Aktív gazdálkodó és fiatal gazda Aktív gazdálkodó az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely összes nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételének legalább 5%-ával egyenlő közvetlen támogatásban részesült az előző pénzügyi évadban vagy mezőgazdasági földterületein a tagállam által meghatározott alaptevékenységeket elvégzi az első kitétel csak az 5000 eurót meghaladó összegű közvetlen támogatásra jogosult gazdálkodókra vonatkozik Fiatal gazdálkodó 40 évesnél nem idősebb és gazdaságát az igénylést megelőző öt esztendőnél nem korábban indította el Fiatal gazdálkodó támogatása kiegészíti az alaptámogatást összege legfeljebb az adott tagállamban a támogatási jogosultságok hektárra vetített átlagának 25%-a lehet legfeljebb 25 hektárra (azon tagállamokban, ahol a gazdaságok átlagmérete a 25 hektárt meghaladja, legfeljebb az átlagnak megfelelő területre) vehető fel legfeljebb 5 évig folyósítható (a jogosultság időtartama a gazdaság elindítása és a fiatal gazdálkodók támogatásának igénylése között eltelt évek számával csökken) Fiatal gazdálkodókat a második pillérből legfeljebb 70 ezer euróval lehet támogatni

Zöld komponens kifizetésének feltételei Ha a gazdaság szántóterülete meghaladja a három hektárt, azon – ha a földhasználó termelő tevékenységet folytat (kivéve a gyepgazdálkodást és az időszakosan vízzel borított kultúrákat) – legalább 3 különböző növényt kell vetni, amelyek egyenként a terület több mint 5%-át foglalják el, de egyikük részaránya sem lehet nagyobb 70%-nál A gazdaság által az új támogatási rendszerre történő áttérés évében bejelentett állandó gyepterületet meg kell őrizni, az a 2014. évi bázisidőszakhoz képest legfeljebb 5%-kal csökkenhet A gazdaság által használt, alaptámogatásra jogosult terület legalább 7%-át (nem számolva az állandó gyepterülettel) ökológiai célokra (pl. tájvédelem, teraszok kialakítása, védőzónák létesítése, erdősítés vagy területpihentetés) kell hasznosítani Amennyiben e feltételek nem teljesülnek, akkor az igénylő az alaptámogatást sem veheti fel, vagyis az alaptámogatás lehívásához nem csak a kereszt-megfeleltetés rendelkezéseit kell betartani… a jogszabálytervezetből ez olvasható ki

Termeléshez kapcsolt támogatások és kereszt-megfeleltetés Magyarország közvetlen támogatási forrásaik legfeljebb 10%-ig termeléshez kapcsolt támogatásokat nyújthat olyan mezőgazdasági tevékenységek ösztönzésére, amelyek bizonyos térségekben fontos gazdasági, környezetvédelmi vagy szociális szerepet töltenek be (pl. gabonafélék, olaj- és fehérjenövények, hüvelyesek és rizs) esély a 73/2009/EK tanácsi rendelet 68. cikkelye szerint nyújtott támogatások átmentésére termeléshez kapcsolt támogatások legfeljebb a termelés szinten tartását szolgálhatják Alaptámogatás feltétele a kereszt-megfeleltetés rendelkezéseinek betartása gazdálkodási követelmények számát 18-ról 13-ra csökkentik helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásainak számát 15-ről 8-ra csökkentik víz-keretirányelv és a növényvédő szerek fenntartható használatának irányelve megjelenik a kereszt-megfeleltetés rendelkezései között

Közvetlen támogatások korlátozása (capping) Elvonás mértéke 150 ezer és 200 ezer euró között 20%-a 200 ezer és 250 ezer euró között 40%-a 250 ezer és 300 ezer euró között 70%-a 300 ezer euró felett 100%-a annak érdekében azonban, hogy csak a szubvenciók megnyirbálása miatt ne essen vissza a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, a jogalkotók figyelembe veszik az alkalmazottak után fizetett béreket, valamint azok adó- és járulékterheit: a közvetlen támogatásokból ezek levonhatók, így csupán a maradványösszeget csökkentik az elvonás nem vonatkozik a zöld komponensre Alaptámogatás összege Magyarországon 140 euró/hektár körül valószínűsíthető (AKI) így a csökkentés legfeljebb az 1000 hektárnál nagyobb területet használó gazdaságokat érintheti, de a bérkompenzáció miatt inkább 1400 hektár körül lehet az alsó határ ilyen méretű gazdaságoknál viszonylag gyakori a több élőmunkát igénylő állattartás, ezért a támogatások megnyirbálása elsősorban a szántóföldi növénytermesztésre szakosodott üzemeknek fájhat szélsőséges esetben akár 410 gazdaság támogatásai csökkenhetnek, összesen 28,7 millió euróval (reálisan ennél jóval kisebb lesz a nagyobb gazdaságoktól elvont összeg)

Gabonapiaci intervenció és kockázatkezelés Intervenciós felvásárlás felajánlható termények: búza, árpa és kukorica felvásárlási időszak: november 1. és május 31. között referenciaár: 101,31 euró/tonna búzából felvásárolható mennyiség: legfeljebb 3 millió tonna uniós szinten árpánál és kukoricánál tendert hirdetnek, ha a piaci viszonyok ezt indokolják Kockázatkezelés (P2) biztosítás a növénytermesztés és állattartás káreseményeire kölcsönös biztosítási alapok az állat- vagy növénybetegségek, illetve környezeti balesetek nyomán jelentkező veszteségek fedezésére jövedelemstabilizáló támogatás, amely akkor fizethető, ha a jövedelmek csökkenése meghaladja az előző három esztendő vagy az előző öt esztendő valamely hároméves periódusa átlagának 30%-át kompenzáció nem lehet nagyobb, mint a kieső jövedelem 70%-a

Vidékfejlesztés új szerkezete P2 forrásainak 50%-át történelmi, 50%-át objektív kritériumok alapján osztják szét a tagállamok között egy-egy tagállam uniós vidékfejlesztési támogatása a Bizottság háttérszámításai szerint nem lesz kisebb, illetve nagyobb a jelenlegi összeg 90%-ánál, illetve 110%-ánál EU társfinanszírozás mértéke 50-100% között változik Főbb intézkedések tudástranszfer, tájékoztatás és tanácsadás beruházások tárgyi eszközökbe gazdaság- és vállalatfejlesztés termelői csoportok létrehozásának támogatása minden EU-tagállamban agrár-környezetvédelem, éghajlat és a biogazdálkodás támogatása agrár-környezetgazdálkodásra és az éghajlatváltozás elleni „küzdelemre” a tagállamok uniós vidékfejlesztési forrásaik 25%-át különíthetik el jelentősen megerősített együttműködési intézkedés, beleértve a kísérleti projekteket, a rövidített élelmiszerláncot és a helyi promóciót új kockázatkezelési eszköztár LEADER megközelítés megerősítése az EU alapokban Európai Innovációs Partnerség és innovatív, helyi együttműködést jutalmazó díj Forrás: DG Agriculture and Rural Development, 2011

Szakmaközi szervezetek elismerése A tagállamok elismerik az olyan szakmaközi szervezeteket, amelyek a gabonavertikum szereplőinek képviselőiből állnak, azok kezdeményezésére jöttek létre és az alább felsorolt tevékenységeket közül egyet vagy többet folytatnak a szerződéses árakra, mennyiségekre és a szerződések időtartamára vonatkozó statisztikák közzététele, továbbá a regionális vagy a nemzeti piacokon várható trendek elemzése, amivel növeli a transzparenciát és bővíti a termelési és piaci ismereteket a termékek forgalomba hozatalának koordinálásának javítása, különösen a kutatás és piacelemzés révén uniós szabályoknak megfelelő szerződésminták kidolgozása információszolgáltatás és kutatás, a termelés piaci igényeknek, fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak igazításához, különös tekintettel a minőségre és a környezetvédelemre növényvédő szerek és más inputok használatának csökkentését célzó lehetőségek felkutatása, a talaj és a vizek védelme termékminőséget a termelés és a forgalomba hozatal minden fázisában javító módszerek és eszközök kidolgozása ökológiai termelésben rejlő lehetőségek kiaknázása, az ilyen típusú termelés felkarolása, valamint az eredetmegjelölés, minőségtanúsító védjegyek és földrajzi árujelzők alkalmazásának előmozdítása integrált termelés vagy más környezetbarát termelési módszerek terjesztése stb. 14

Szakmaközi szervezetek szabályainak kiterjesztése Reprezentativitás fogalma a szervezet a gabonafélék, illetve gabonaalapú termékek termelésének, a kereskedelmének vagy feldolgozásának kétharmadát lefedi A tagállam a reprezentatív szervezethez nem tartozó piaci szereplők számára korlátozott időre kötelezővé teheti a szervezeten belüli megállapodásokat, döntéseket vagy összehangolt magatartásokat rendes tagok pénzügyi hozzájárulásának részét vagy egészét be kell fizetni A más piaci szereplőkre kiterjesztett, szervezeten belüli megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások célja lehet többek között termelésre és piacra vonatkozó jelentéstétel uniós vagy nemzeti szabályoknál szigorúbb szabályok a termelésben (nincs ige!) szerződésminták kidolgozása forgalmazási szabályok (nincs ige!) környezetvédelmi szabályok (nincs ige!) minőségi minimumkövetelmények, csomagolás és kiszerelés minimumszabályai stb. Lehetőség az elismert szakmaközi szervezetek támogatására (második pillér) piackutatás, szerződésminták kidolgozása, fogyasztóközpontú, minőségi termékfejlesztés és marketing stratégiák kidolgozása A tagállamok a termelői kezdeményezésre létrehozott termelői szervezeteket is elismerik működési cél lehet a kínálat koordinálása és koncentrálása, termelői árak stabilizálása, költségek optimalizálása, környezetvédelem, hulladékkezelés, fenntartható gazdálkodás stb. reprezentativitás: a gabonatermelők legalább 50%-a a termelői szervezet tagja 15

Köszönöm a figyelmet! 16