Gabonavertikum szerepe a gazdaságunkban, agrárkutatás lehetőségei a fejlesztésben Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. február 14.

I/1. Agrárgazdasági helyzetkép 2012. I-III. negyedévében a mezőgazdaság részesedése a GDP-ből 3,8%, teljes agrobiznisz kb. 15%. A mezőgazdaság kibocsátása 2012-ben (előzetes) 2,183 Mrd. Ft-ra növekedett az előző évben realizált 2,168 Mrd Ft-hoz képest. A mezőgazdaság kibocsátásának értéke +1%-kal nőtt, termelőiár-színvonal +13%, volumen -11%. Az állattenyésztés kibocsátásának értéke +10%-kal nőtt, termelőiár-színvonal +10%, volumen +2%. A növénytermesztés kibocsátásának értéke -5%-kal csökkent, termelőiár-színvonal +17%, volumen -19%.

I/2. Agrárgazdasági helyzetkép Magyar export 83 %-a az EU-ba irányul – fő piacaink Németország, Szlovákia, Románia, Olaszország, Ausztria – a teljes nemzetgazdasági exporthoz képest a mezőgazdasági export koncentráltabban irányul az EU tagországaiba Az agrárgazdaság a teljes nemzetgazdasági export közel 10%-át adja (2011 ugyanezen időszakában 7,4%) Export-szerkezet: 46% nyersanyag, 20% félkész termék, 34% késztermék Import-szerkezet: 25% nyersanyag, 29% félkész termék, 47% késztermék  

I/3. Agrárgazdasági helyzetkép Dinamikus növekedés az exportban, 2004-óta több mint kétszeresére nőtt az exportunk (2004-ben 3 Mrd €, 2011-ben 7,2 Mrd €) 2012-ben (január-novemberi adatok): Export növekedés +12,5% → 7,44 Mrd € (2011 – 6,6 Mrd €) Import növekedés -0,2% → 4,06 Mrd € (2011 – 4,07 Mrd €) Egyenleg + 33,6 %-os növekedés → 3,38 Mrd €

II/1. Magyarország: a főbb termények termelésének ingadozása az EU-csatlakozás óta Forrás: KSH, NÉBIH

II/2. Magyarország: a búza és a kukorica átlaghozamának alakulása az EU-csatlakozás óta Forrás: KSH, NÉBIH

II/3. Növénytermesztési eredmények Főbb növénykultúra 2012. évi termés (tonna) Betakarított terület (ha) Termésátlag (tonna/ha) (5 év) Őszi árpa 674 847 176 572 3,8 3,7 Őszi búza 4 008 999 1 071 756 4,05 Repce 399 829 162 661 2,5 2,2 Napraforgó 1 284 616 617 423 2,1 2,3 Kukorica 4 604 473 1 143 941 4,0 6,1

II/4. Őszi munkák állása Főbb növénykultúra Vetési szándék (ha) Elvégzett munka (ha) Teljesítés (%) Őszi káposztarepce 230 575 196 960 85 Őszi árpa 193 980 195 810 101 Őszi búza 1 099 061 1 105 948 Rozs 34 694 35 579 103 Triticale 117 980 121 077 2012. december 7-i állapot szerint

II/5. Őszi állapotminősítés Növény A jelentett vetésterület ha-ban A vetésterület minőségi megoszlása jó közepes gyenge összesen százalék 2012. december 7-i állapot Őszi búza 1 106 088 67 25 8 100 Rozs 35 618 57 32 14 Őszi árpa 195 810 68 26 6 Triticale 121 077 61 30 9 Őszi káposztarepce 196 900 62 28 11 Összesen: 1 655 493   Forrás: NÉBIH

Források tendenciózus szűkülése III/1. EU-27 búzamérlege Források tendenciózus szűkülése 2012/2013: -5% termelés vs +35% export (2012/2013 I. félév) 2013 előrejelzés: 132,2 millió tonna, durum nélkül (+8%) Forrás: USDA, Stratégie Grains

III/5. EU-27: gabonaexport és -import (2012/2013. vs 2011/2012 III/5. EU-27: gabonaexport és -import (2012/2013. vs 2011/2012. gazdasági évi kötések) Export Import 2012/2013. I-VII. hó 2011/2012 I-VII. hó Összesen 16,5 mio t 14,3 mio t  10,5 mio t 8,8 mio t Búza  11,3 mio t 8,1 mio t  2,6 mio t 4,3 mio t Árpa  3,3 mio t 2,3 mio t 0,02 mio t 0,41 mio t Kukorica  0,66 mio t 2,0 mio t  6,6 mio t 3,0 mio t  EU-27 búzán kívüli takarmánygabona-import igénye a 2012/2013. gazdasági évben: min. 9 mio t  HU importengedély 3. országból: 15,7 et búza, 2,9 et árpa és 7,6 et kukorica Forrás: Európai Bizottság

III/2. Főbb növényi termékek globális felhasználásának középtávon várható alakulása +9,0% +17,8% +16,7% +15,0% +23,6% +15,1% 12 Forrás: USDA, Oil World, F.O.Licht, OECD-FAO (2021/2022)

legfontosabb jellemzője III/3. Gabonapiac legfontosabb jellemzője Gabona = TÖMEGÁRU (commodity), ezért helyettesíthető, függetlenül attól, hogy hol állították elő a piac nem ismeri el előállítási költségét a piac nem ismeri el beszerzési értékét Gabonafélék fizikai piaci ára a kereslet és kínálat függvénye  legalábbis többnyire Exportőr országok Importőr országok 13

III/4. Gabonafélék globális piacát befolyásoló tényezők Rövidebb táv kőolaj világpiaci árának alakulása feltörekvő országok gazdaságának teljesítménye valutaárfolyamok erős ingadozása világgazdasági tényezők monetáris politikája bioüzemanyagok gyártásának, felhasználásának támogatása és szabályozása fontosabb exportőr országok nemzetközi kereskedelmet korlátozó intézkedései logisztikai problémák tőkepiacok instabilitása indexkereskedők és makroisták aktivitása a derivatív (áru)piacokon Hosszabb táv globális népesség növekedési üteme klímaváltozás, lokális időjárási szélsőségek fokozódó globális vízhiány termőföld korlátozott rendelkezésre állása feltörekvő országok súlyának növekedése a kibocsátásban és kereskedelemben kutatás-fejlesztés és innováció Jack Cook, Woods Hole Oceanographic Institution, Howard Perlman, USGS 14

IV/1. A hazai agrárkutatás helyzete Nincs egységes agrárgazdasági tudománypolitika A feladatellátás decentralizáltsága, dekoncentráltsága (több állami fenntartó – VM, MTA, MNV Zrt., felsőoktatás, sok kisebb méretű kutatóhely) Többcsatornás finanszírozás: fenntartói támogatás, hazai pályázatok (több pályázatkezelő), nemzetközi pályázatok Pályázati finanszírozás meghatározó szerepe Magas tudományos eredményesség, de kevés innovatív „termék” Következmény: erős ágazati kitettség a külföldi szakmai, technológiai inputok irányában

Középtávú célkitűzések IV/2. CÉLOK Középtávú célkitűzések Kutatási eredmények gyakorlatba történő átültetésének elősegítése; Humánerő és eszközhatékonyság javítása; Kutatói utánpótlás biztosítása; Közhasznúság és átláthatóság követelményének érvényesítése; Kutatóhelyek szakmai és gazdálkodási tevékenységének dinamizálása; Elérendő eredmény: a hazai ágazati KFI szükségletek hatékony és magas szintű kiszolgálása

IV/3. CÉLOK Közös Agrárpolitika 2014-2020 EMVA Prioritás a tudástranszfer és innováció előmozdítása a mezőgazdaságban az innovációval kapcsolatos projektekre a maximum EMVA társfinanszírozása 100%. Az EMVA források legalább 25 %-át az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint a földgazdálkodással kapcsolatos tevékenységekre kell fordítani az agrár-környezetvédelmi, az éghajlathoz, az ökológiai termeléshez, valamint a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területekhez kapcsolódó intézkedések keretében.

IV/4. CÉLOK Közös Agrárpolitika 2014-2020 EMVA prioritás Tudás transzfer és innováció előmozdítása a mezőgazdaságban Innováció átfogó célkitűzés lesz Európai Innovációs Partnerségi (EIP) Hálózat a mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság támogatása érdekében kerül felállításra, amelynek tagjai működési csoportok, szaktanácsadási szolgálatok és kutatók lesznek. Feladata: a) információnyújtás kulcsszereplőknek; b) párbeszédek szervezése program szinten működési csoportok felállításának elősegítése fényében; c) az EIP számára releváns kutatási eredmények és információk áttekintése és jelentése; d) összegyűjti, rendezi és elterjeszti az innovációval kapcsolatos jó gyakorlatokat; e) konferenciákat és műhelymunkákat szervez és információt terjeszt. Innovációs díj (helyi együttműködések) bevezetése, amely legfeljebb 100 ezer eurós díjat jelent olyan innovatív projekteknek és összefogásoknak, amelyek az Európa 2020 prioritások valamelyikéhez hozzájárulnak.

Szabályozási és irányítási feladatok IV/5. BEAVATKOZÁSOK Szabályozási és irányítási feladatok Integrált intézményi struktúra kialakítása megfelelő szakmai önállósággal és gazdálkodási mozgástér biztosításával; Vidékfejlesztési Minisztérium KFI irányító szerepének megerősítése; Kiszámítható, feladatalapú KFI finanszírozás megteremtése; Alkalmazott kutatói életpályamodell bevezetése; Az ágazat gazdasági szereplőire alapozott szakmai javaslattevő fórumok létrehozása. Együttes eszközrendszer: a hazai állami agrárgazdasági KFI komplex újjászervezése

IV/6. Agrárkutatás lehetőségei - Gabonavertikum Hozamok stabilizálása (1,7% éves átlagos termelésnövekedés kell) Precíziós gazdálkodás (öntözés, talajerő…) Logisztika Termesztési technológia és genetikai potenciál összhangja Gabonafajták köztermesztésbe való beállítása (alkalmazkodási képesség feltételének erősítése, új kártevők klímaváltozás miatt) Célirányos kutatások és tudástranszfer az állattenyésztés felé, ami - segíti a takarmány-alapanyag kiválasztást, - kielégíti az élettani igényeket, - segíti a melléktermék-felhasználásra vonatkozó ismeretet; Speciális ipari igények figyelembevétele.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!