Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 1.2. Intézkedés Kutatási alkomponens zárókonferencia Demográfiai alapú prognózis a munkaerő-piaci kínálat alakulására vonatkozóan - Hablicsek László, Kutas János Hozzászólás kutatók előadásához Mátyás Tibor Attila

Hosszú távú munkaerő-piaci prognózisok Miért fontosak? -> Helyzetfelmérés és a tendenciák felismerése alapján foglalkoztatáspolitika és kapcsolódó egyéb –politikák meghatározásához (oktatás, szociális terület stb.) muníció Lehet-e használható hosszú távú előrejelzéseket készíteni, amikor a rövid távú prognózisokkal kapcsolatban is komoly problémák merülnek fel? -> Több megközelítés, különböző mélységű, és más-más üzenetű előrejelzések. -> A hosszú távú előrejelzések stabilabb alapokra építkeznek, mint a rövid távúak. -> Nagyon fontos, hogy különféle előrejelzéseknél a FELHASZNÁLÓK odafigyeljenek a kutatók által leírt részletkérdésekre: Milyen feltételezésekből indultak ki? Milyen céllal készült az adott prognózis? Hogyan értelmezhetők az eredmények?

Demográfiai alapú kínálati prognózis Előnyei:  A magyar társadalom és gazdaság legsúlyosabbnak tűnő jövőbeli problémái demográfiai hátterűek.  A népesség létszámára, életkor, nem és iskolázottsági szint szerinti megoszlására vonatkozóan megyei szintig (sőt lejjebb is) viszonylag megbízható adatokkal rendelkezünk.  Ezen adatok időbeli mozgása viszonylag jól modellezhető.  Markáns eltérések mutathatók ki az egyes életkori, nemek szerinti, és iskolázottsági szint szerinti népességcsoportok munkaerő-piaci aktivitása terén, így az aktív korú népesség létszámának és összetételének változása alapján következtetni lehet a globális adatokra is.  Nincs szükség nagy volumenű „nyersadat” beszerzésére (kérdőíves felmérésre, interjúkra) statisztikai adatokra támaszkodva elkészíthető az előrejelzés.  A prognózis nemcsak országosan, hanem megyei, regionális szinten is szolgáltat adatokat.

Munkaerő-mérleg típusú megközelítés Előnyei:  Bemutatja az aktív korú népesség aktivitási típusok szerinti összetételét (tehát nem csak egy-egy kategóriát emel ki, hanem komplex képet ad)  A fő aktivitási típusokhoz alcsoportokat rendel, ezzel áttekinthetőbbé, értelmezhetőbbé teszi az adatokat.  Az adatok meghatározásához többféle adatforrást használ ezáltal:  Megvalósul a különféle adatforrások valamilyen szintű kontrollja.  Rámutat olyan összefüggésekre, esetleg anomáliákra, amelyet az egy meghatározó forrásra építő feldolgozás nem képes feltárni.  Több aspektusból vizsgálhatja az adatokat (gazdasági, szociális, munkaerő-piaci)  A munkaerő-mérleg a demográfia adatoknál ismertetett részletezettséggel elkészíthető, és modellezhető.

Munkaerő-mérleg készítésének nehézségei, ellentmondásai: Alapkategóriák: –Munkavállalási korú népesség: nem kellene-e teljesen külön kezelni a éves korúakat és a 61 éven felülieket? (Szerintem rendkívül zavaró az elemzések értelmezésekor.) –Kik a foglalkoztatottak? Mi a tartalma, az üzenete a foglalkoztatott kategóriának? Úgy gondolnánk, hogy ők „rendben vannak”, de ez nagyon messze van a valóságtól: Mennyit dolgoznak? (naponta, havonta, éves szinten) Érdemi munkát végeznek, vagy csak a szociális ellátást spórolnak? Elegendő-e a keresetük a megélhetéshez? Részesülnek-e valamely állami ellátásból? Adó- és járulékfizetők? (A teljes kereset után?) Legalább rövid távon van kilátás a továbbfoglalkoztatásra? –Munkanélküliek, álláskeresők: ILO meghatározás vs nyilvántartásban szereplők (azért is fontos kérdés, mert a munkaerő-mérleg nem azonos forrásból veszi a foglalkoztatottakat és a munkanélkülieket) Gondolatok, dilemmák

A foglalkoztatottak számbavételével kapcsolatos gondok: Fő adatforrás a KSH munkaerő-piaci felmérése (MEF): –Kutatók által feltárt ellentmondások a főbb számadatokban: mennyi a foglalkoztatott? Helytálló a feltételezés, hogy ezer fővel több a foglalkoztatott, mint a MEF szerint? Összehasonlítható ez nemzetközi adatokkal? –Hogy lehet az, hogy ilyen enyhe feltétel (adott héten egy óra munkavégzés stb.) lényegesen kevesebbet mér a MEF a valóságnál? –Akkor mégsem olyan rossz a munkaerő-piaci helyzet? Csak a foglalkoztatás minőségével van nagy probléma? –A MEF-adatok a foglalkoztatottak belső összetételére vonatkozóan megbízhatatlanok. Területi (megyei) bontású adatok jelentős ellentmondásokat mutatnak, ingadozásuk hektikus. Nagyon nagy szükség lenne egy hatósági alapú, részletes egyénenkénti adatokra épülő foglalkoztatási adatbázisra. Enélkül szinte mindez elemzési, előrejelzési kezdeményezés ingoványra épül. Gondolatok, dilemmák

Az előrejelzés vitatható feltételezései: Mennyire determinált az átlagos iskolázottsági szint jelentős javulása? Az oktatásban kibontakozó negatív tendenciák (hátrányos helyzetű tanulók arányának jelentős emelkedése, bukások, lemorzsolódás gyakoribbá válása) ellenére is bekövetkezik a kedvező változás? Az alacsony iskolázottságú rétegek aktivitása miért javulhat olyan jelentős mértékben? Ha jelentősen nő a felsőfokú végzettségűek aránya ténylegesen feltételezhető a rendkívül magas aktivitás megtartása? A modell nagyrészt figyelmen kívül hagyja a keresleti oldalt, különösen annak strukturális jellemzőit (ez a megközelítés vállalt sajátossága), de így az illeszkedés problémáján túllépve a valóságosnál optimistább képet fest. A gyermeknevelési támogatások értékelése a tanulmányban ellentmondásos. Véleményem szerint a gyermekvállalás ösztönzése – különösen a támogatási formákra érzékeny, széles értelemben vett középosztály körében - minden mással szemben prioritást kell élvezzen. A területi kiegyenlítődésre vonatkozó várakozások nem tűnnek teljesen megalapozottnak. Gondolatok, dilemmák

A kínálati prognózis számos nagyon fontos jelzést ad: A csökkenő lélekszámú, „öregedő” népesség csak akkor tud „szolgáltatni” megfelelő nagyságú munkaerő-kínálatot, ha rövid időn belül jelentős változások következnek be: –Visszaszorul a munkavállalási korú népesség nyugdíjba vonulása. –Esetleg már inaktivitásba szorult munkaképes személyek újra aktivizálhatók (sokkal nehezebb). –A fiatal népesség lényegesen magasabb (és hasznosítható) képzettségi szinttel hagyja el az oktatási rendszert, mint a munkaerőpiacról véglegesen kilépő idősebb korosztály. –A fiatalok tanulási ideje nem haladja meg a valóban szükségeset. A nagy ellátórendszerek működőképességének további feltétele: –A foglalkoztatás jelentős mértékben „kifehéredik”, a foglalkoztatottak adót és járulékot fizetnek. A tanulmány számomra legfontosabb üzenetei

Köszönöm a figyelmet!