Építészettörténet

Követelmények Ábragyűjtemény Félévenként 1db (25-30 oldal) Tartamom és forma! Számonkérés Kiselőadás

A témák ismertetése Általános fogalmak, és alaktan Rabszolgatartó társadalmak építészete (Egyiptomi-, Mezopotámiai-, Perzsiai-, Égei kultúra, Görög, Etruszk, Római építészet) Feudális társadalmak építészete (Korai keresztény, bizánci építészet, román, gótikus stílus) Újkor építészete (reneszánsz, barokk) Tőkéstársadalom építészete (klasszicizmus, romantika, eklektika, szecesszió, XX. század első fele)

Bevezetés Az építés az ember egyik legősíbb alkotó-termelő tevékenysége. Az építészeti emlékeket vizsgálva tanulmá-nyozhatjuk a letűnt társadalmak életét, fejletségét. Milyen célból építettek az emberek, mit?

Az építmény rendeltetése tehát elsősorban az, hogy a természeti tér egy szakaszát körülhatárolva a tevékenység céljának megfelelő s védelmet nyújtó, zárt építészeti tereket adjon. Az ember ezentúl az építmény művészi alakítására is törekedett.

Az építészet meghatározói Terek rendeltetése, egyszerű vagy bonyolult jellege Szerkezetépítés technikája Építészeti tömeg formai megoldása Külső, belső felületek tagolása, díszítése, homlokzat  szorosan összefüggnek az építményeket létrehozó társadalmak jellegével, technikai, tudományos és művészi felkészültségével

Jelentősebb művész alkotások  uralkodói osztály tagjai (vagyon) Szakképzett mesterek Munkások tömege Időtálló anyagok Legjellemzőbb fennmaradt emlékek: Paloták, kastélyok, gazdag lakóházak Templomok, kolostorok, városházák, emlék-művek  az uralkodó osztály világnézetét, politikai hatalmát szolgálták és fejezték ki

Általános fogalmak, és alaktan

Stílus Stílus: az építészet korra jellemző vonásainak összessége. Meghatározó tényezők: Éghajlati és táji adottságok Rendelkezésre álló építőanyagok Társadalom rendszere Társadalom technikai felkészültsége Helyhez kötődő hagyományok és nemzeti sajátosságok Más területek egyidejű vagy korábbi építészetének hatása.

Egy-egy korszak építészetét a következő fő stílusjegyek szerint vizsgáljuk: Téralakítás Tömegalakítás Építőanyagok Szerkezetek Alaktani elemek, tömegformák, külső-belső felületek, homlokzatok

Téralakítás Az építészet elsődleges feladata kezdettől fogva az, hogy a természeti tér teljes vagy részleges elhatárolásával zárt építészeti tereket hozzon létre. Függőleges térhatároló szerkezetek fal (tömör vagy nyílásokkal áttört) áthidalással kiváltott szabadon álló támaszok sora Térlefedő szerkezet Síkfödém vagy íves boltozat A minden oldalról körülhatárolt, és lefedett tér a belső tér. Külső tér: egy v. több oldalán nyitott, felűről zárt vagy nyílt tér.

Téralakítás - Belső tér Az alaprajz formája és a kitterjedés iránya szerint lehet: Hosszirányú (longitudinális) Központos (centrális)