GKI Zrt., Az alacsony foglalkoztatási ráta okai, a foglalkoztatás bővítésének gazdaságpolitikai összefüggései Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája továbbképzése Budapest, február 16. Adler Judit – közgazdász szociológus

Tárgyalt témák Helyzetkép nemzetközi összehasonlításban Helyzetkép a hazai foglalkoztatás – GDP volumen - termelékenység alakulása Az alacsony foglalkoztatási ráta okai Foglalkoztatott-nem foglalkoztatott csoportok főbb jellemzői Gazdaságpolitikai összefüggések

A foglalkoztatási ráta alakulása az EU-ban és néhány tagállamában között

A foglalkoztatás növekedése az EU-ban és néhány tagállamában között, 2000= 100%

A GDP, a termelékenység és a reálkeresetek alakulása között, 1989=100%

Az alacsony foglalkoztatási színvonal okai Az ország alacsony jövedelemtermelő képessége, kiszolgáltatottság a nemzetközi munkamegosztásban A technikai fejlődés létszámkiszorító hatása A fekete-szürke gazdaság tartósan magas hányada A szociális ellátó rendszer működése

Az ország alacsony jövedelemtermelő képessége, kiszolgáltatottság a nemzetközi munkamegosztásban Túlzott támaszkodás a külföldi működő tőke jelenlétére Túlzott támaszkodás az állami foglalkoztatásra A hazai foglalkoztatók nem megfelelő támogatása és orientálása

A foglalkoztatás, a GDP volumen és a termelékenységalakulása a nemzetgazdaságban között, 1989=100%

Ágazati létszámalakulás

Ágazati létszámmegoszlás

A foglalkoztatottak, a munkanélküliek és a munkavállalási korú inaktívak számának alakulása között

A magas inaktivitás okai A munkaerő-kereslet és -kínálat eltérése A szakképzési rendszer minőségi hiányosságai középfokon és a felsőoktatásban A munkaerő-piacról kiszorulók menekülése a szociális ellátásba - Nyugdíj, rokkantsági nyugdíj - Rendszeres szociális segély – rendelkezésre állási támogatás - Gyermekellátás megélhetési célú igénybevétele - Egyéb inaktívak, a „kemény mag” kezeletlensége és kezelhetetlensége

Következmény A magyar munkavállalási korú népesség kettészakadása - Akar és képes is dolgozni, akár áldozatok árán is - Nem is akar és nem is képes dolgozni Egyéni alkalmatlanság Kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedés Kirekesztettség A munkavállalási korú inaktívak nagy része nem jelent valós munkaerő-tartalékot a versenyszféra számára

Tévhitek a mobilitási hajlandósággal kapcsolatban A napi ingázásban megtestesülő mobilitás trendjében növekvő ban a foglalkoztatottak 24%-a, ben 32%-a, - mindkét időpontban nagyságrendileg ezer fő ingázott naponta a lakóhelye és a munkahelye települése között. - A két időpont között eltelt időszakban a foglalkoztatottak száma 680 ezer fővel csökkent.

A napi ingázók aránya a foglalkoztattak %-ában

Az ingázás sajátosságai Az ingázás terjed a magasabb végzettségűek körében is. A nem napi ingázás is fokozatosan újjáéled. Az ingázás tárgyi feltételei sok kívánni valót hagynak maguk után.

A fekete-szürke gazdaság szerepe A munkaerőpiac differenciálódásának egy másik metszete - Teljesen legális foglalkoztatás - Szürke foglalkoztatás (bejelentett és zsebbe is kap) - Teljesen fekete foglalkoztatás (ez az egyetlen jövedelemforrás, esetleg kiegészül szociális juttatással)

Gazdaságpolitikai összefüggések A vállalkozások segítése fennmaradásukban és a munkahelyteremtésben, főként az 50 főnél többet foglalkoztató körben Beruházás élénkítés Bel és külföldi munkahelyteremtő befektetői magatartás felkarolása Közszféra foglalkoztatói szerepét a hátrányos helyzetűek érdekében fenn kell tartani, de hatékonyságát javítani kell A vállalkozási és állami szféra jobb együttműködése a foglalkoztatás-bővítésben (szociális ellátás, idősgondozás) Az oktatási rendszer idomítása a munkaerő-piaci kereslethez, minőségi munkaerő iránti igény kielégítése

GKI Zrt., Köszönöm megtisztelő figyelmüket!