Magyarország jóléti politikájának áttekintése, javaslattétel a szociálpolitikai stratégia egyes elemeire Sziklai István LIGA kongresszus december 4.

Az évi párját ritkítóan nagy szárazság idején a szegénység a mezőváros akkori földesurához fordult kölcsöngabonáért. Kállay - a hagyomány szerint - csak azzal a feltétellel volt hajlandó kenyeret adni a szorult helyzetbe került lakosságnak, ha az a kamat fejében dombot emel, s a tetejére kilátót ácsol számára. A jobbágyősök keze munkájával így épült fel a kilátó, s keletkezett" …a talicskával, mosóteknővel, dézsával, szakajtóval, köténnyel" összehordott 12 méter magas halom. Inségdomb - Nagykálló

Amiről szó lesz… Főbb trendek (EU – Magyarország)  Jövedelemegyenlőtlenség, szegénység  Demográfia  Foglalkoztatási helyzet – munkanélküliség A jóléti rendszer áttekintése  Uniós trendek  Hazai javaslatok  Akarnak-e dolgozni a munkanélküliek?

Jövedelemegyenlőtlenségek az EU-ban Magyarországon 1996-ig az egyenlőtlenségek, a szegénység kiterjedtsége és mélysége is nő között az egyenlőtlenségek és a szegénység mélysége tovább nő, a szegénység kiterjedtsége azonban már nem es időszakban az egyenlőtlenségek, 2005-től a szegénység mélysége is csökken Magyarország a jövedelmi egyenlőtlenségek és relatív szegénység szempontjából az EU középmezőnyébe tartozik. A balti országokban és Lengyelországban nagyobb az egyenlőtlenségek mértéke, mint nálunk, Szlovéniában és Csehországban alacsonyabb. Az EU-ban a volt szocialista országokban a legalacsonyabbak az átlagjövedelmek: csak a leggazdagabb tized él az európai középosztály életszínvonalán (kivétel: Csehország és Szlovénia). Magyarországon és a többi kelet-európai országban az iskolázottság szerepe a legjelentősebb az egyenlőtlenségek alakításában. A foglalkoztatás hatása is számottevő, az életkor szerepe elhanyagolható. Forrás: TÁRKI, 2008.

A jövedelmi egyenlőtlenségek és a szegénység trendjei Magyarországon, A legfelső és a legalsó decilisek jövedelemátlagainak aránya (S10/S1) Forrás: Tóth, Szegénységi ráta (%)

A szegénység által leginkább érintettek A munkanélküliek és az alacsony keresetűek. A nők, legfőképpen azért, mert közülük egyre többen nevelik egyedül gyermeküket, illetve mert alacsonyabb a keresetük és a nyugdíjuk, mint a férfiaké. A fiatal pályakezdő munkanélküliek. A fogyatékosok és a tartósan egészségkárosodott egyének, illetve az ilyen gyermeket nevelő családok. A cigányság, amelynek körében a munkanélküliségi ráta háromszorosa a többségi társadalomban tapasztalhatónál. A gyermekes családok, különösen a nagycsaládosok. Az idős emberek, különösen az egyszemélyes háztartásban élők. Azok a falusi háztartások, akik alacsony jövedelműek, és a közlekedési viszonyok miatt nehezen érik el a közszolgáltatásokat.

Foglalkoztatási ráta végzettség és nem szerinti csoportokban, férfinő EU-hoz képest lényegesen kisebb az alacsony végzettségűek foglalkoztatása. A régióhoz képest a férfiaknál kedvezőtlenebb a foglalkoztatási helyzet.

Elmaradás a 70%-os lisszaboni foglalkoztatási célkitűzéstől (százalékpont)

A foglalkoztatottak lakónépességhez viszonyított aránya 2001 Készítette: Bihari Zsuzsanna, MTA RKK TKO

Előrejelzések Népességszám (millió fő)9,79,48, évesek aránya, %21,120,218, évesek aránya, %63,361,354,9 65-X évesek aránya, %15,618,526,2  Az idősek száma és aránya növekszik  Az idősek száma és aránya növekszik. Az egészségügyi és szociális gondozási – ápolási szükségletek nőnek, megváltoznak!  A munkaképes korúak száma jelentősen csökken  A munkaképes korúak száma jelentősen csökken, 2050-ig kb. 2 millió fővel. A munkaképes korú lakosság száma jelenleg kb. 7 millió fő, 2050-re 5,2 millió lesz.  A roma közösség lélekszáma mintegy 70 %-kal emelkedik között  A roma közösség lélekszáma mintegy 70 %-kal emelkedik között. A fiataloknál néhány évtized múlva minden ötödik gyerek roma lehet. (Jelenleg az iskolába beíratott gyerekek 15%-a roma.)  Az egyre kevesebb gyerek növekvő hányada születik szegény családban Emelkedik az egyszülős családok aránya  Az egyre kevesebb gyerek növekvő hányada születik szegény családban. (A mintegy 2,3 millió éves korú gyerek közel egyharmada (700 ezer fő) kap rendszeres gyermekvédelmi támogatást.) Emelkedik az egyszülős családok aránya.

A lakónépesség számának változása a kistérségekben,

1. Alacsony iskolázottságú, szegény társadalmi rétegek fokozódó leszakadása. Válságtünetek: - foglalkoztatási lemaradás (lásd következő dia) - az iskolázatlanság újratermelődése - várható élettartam: növekvő egyenlőtlenségek 2. Az iskola szerepe / a társadalom alsó %-a - alapkészségek hiánya - szélsőséges egyenlőtlenségek - szélsőséges iskolai szegregáció 3. A szegregáció hozzájárul a hátrányok újraterme- lődéséhez Leszakadó társadalmi rétegek Forrás: Kertesi, 2009.

Diploma Középfok 8 osztály 0-7 osztály Országos Forrás: Kovács K. –Hablicsek L. (2006) Férfiak 30 éves korban várható élettartama Magyaror- szágon, iskolai végzettség szerint (5éves mozgó átlagok)

Akarnak-e dolgozni a munkanélküliek? (ami az eddigi vitákból, gyakorlatokból tudható…) Sem a probléma sem a kezelési mód nem újkeletű (évszázadok óta mindig visszatér, az eszközrendszere is nagyon hasonló: szankció, kényszermunka, moralizálás, egyéni felelősség hangsúlyozása a gazdasági problémák megoldása helyett Ezen korszakokban a munkahelyek jobban hiányoznak, mint a munkavállalói hajlandóság, mégis az egyéni felelősség hangsúlyozódik Meghatározott politikai helyzetben kerül újra elő, része a mindenkori kormány játszmáinak (többnyire választások előtt 1 – 1,5 évvel, cél a szavazatszerzés) A munkaerőpiac működésének hibájából, és az ezt rosszul kezelő társadalmi, politikai stratégiákból adódik. A munkaerőpiaci és a jóléti ellátórendszerek túlterhelődnek a megoldatlan gazdasági problémák miatt; valamint az erejüket, kompetenciájukat meghaladja a kötelező cselekvés kényszere A munkanélküliséget soha nem sikerül megoldani erőszakos eszközökkel. Kizárólag komplexen kezelhető gazdasági, pénzügyi és bérpolitikai kérdés. Mértékét csak politikai szintéren meghozott gazdasági döntések tudják hatékonyan befolyásolni Csak elméleti, tudományos szinten fogalmazódik meg: Lehetetlen (lesz a továbbiakban is) munkát találni mindenkinek (állandósult munkanélküliség az 1980-as évek óta az alacsonyan képzetteknél) Alapjövedelem biztosítása (‘basic income’), de ez társadalmilag elfogadhatatlan… Forrás: Csoba, 2009.

A szociális és a foglalkoztatási szolgáltatások szervezeti kapcsolatainak átalakítása az EU egyes országaiban Az Európai Unió számos országában az elmúlt években jelentős és radikális reformokat hajtottak végre a meglévő szociális, illetve foglalkoztatási ellátó rendszerek átalakítása érdekében. A gazdaság nem megfelelő versenyképessége miatt (is) tartósan magas munkanélküliségi/inaktivitási ráta alakult ki, a korábbi foglalkoztatáspolitikai eszközök önmagukban ennek korriglására alkalmatlannak bizonyultak. Jelentős társadalmi és intézményi feszültségek alakultak ki a szociális és foglalkoztatási eszközök határmezsgyéjén élők tömeges és tartós jelenléte miatt, az intézmények diszfunkcionális működése nem nyújtott kielégítő perspektívát a kialakult helyzet megváltoztatására. A gazdaság versenyképességének növelése és a társadalmi feszültségek (és passzív kiadások) csökkentése érdekében teret nyert a „munkát segély helyett” politikák létjogosultsága, az inaktívvá válás lehető megelőzése, visszafordítása. Lásd „Út a munkához” program. Széles körben elterjedt az a felismerés – látván a kialakult intézmények, eszközök hatékonyságának elégtelenségét -, hogy az eddigi korrekciós támogatási rendszerek túlbonyolítottak, összehangolatlanok, nem elég célirányosak, miközben jelentős forrásokat emésztenek fel, sokszor elvész maga a problémamegoldás, az ügyfél a pénzbeli transzferek és a jóléti szolgáltatások hálójában, vagy éppen el sem jut ezekhez az eszközökhöz. Lásd a szociális és foglalkoztatási rendszer integrációja.

Javaslatok A társadalom egésze számára fontos értékek, elvi elköteleződés erősítésére rövidtávú (párt-)politikai érdekek helyett a közjó és a fenntartható, megalapozott szakmapolitikai döntéshozatal előtérbe kerülése szolidaritás erősítése, újraépítése – előítéletek csökkentése versenyképesség és szolidaritás, fenntarthatóság kapcsolatának újragondolása igazságos közteherviselés, a bérből – fizetésből élők megbecsülése, elismerése átlátható, elszámoltatható, demokratikus működés az országos politika és a helyi (munkahelyi, települési) ügyek szintjén a szociálpolitika, mint produktív tényező fel- és elismerése Jóléti rendszerek stratégiai irányaira (mobilizálás, összehangolás) a foglalkoztatási-, társadalombiztosítási- és szociális ellátórendszerek összehangolása a szegénység elleni küzdelemre fordított kiadások koncentrálása, legalább szinten tartása a fejlesztési (különösen az EU-s finanszírozású) forrásoknak a jelenleginél átláthatóbb, egyszerűbb és hatékonyabb felhasználása a közszolgáltatások (egészségügy, közoktatás, hozzátartozók napközbeni ellátásai) mindenki számára hozzáférhetőségének biztosítása, a megfelelő ellátási színvonal garantálása közösségi (tömeg-)közlekedés fejlesztése a munkavállalók folyamatos képzése (megkerülhetetlen)

Néhány konkrét javaslat:  a városi munkaerőpiacok elérhetőségének javítása  a munkaerő intenzív (agrár-)fejlesztések támogatása  az idegenforgalom fejlesztése, ha az koncentráltan valósul meg  a gyermekintézmények és alsó fokú iskolák integrált fejlesztése, ha az összekapcsolódik a korai beavatkozási és oktatási programokkal  egészségügyi prevenció és rehabilitáció, amennyiben azok összekapcsolódnak a rokkantnyugdíjazási gyakorlat megváltoztatásával  a KKV mikrohitelezés és hitelgarancia-nyújtás  (óvatosan, de…) az atipikus foglalkoztatás bővítése  szakképzési rendszer rugalmasabbá tétele  munkavállalás és jóléti támogatások kiegészítőlegességének erősítése kapcsoljuk össze: és, nem pedig vagy)  gyerek (nagyon) korai képességfejlesztése, napközbeni ellátás (bölcsőde, óvoda, alsó tagozat)

„…nem lehet köztársaságot teremteni ott, ahol a polgárok között nagyok a különbségek.” Niccoló Machiavelli Köszönöm a figyelmüket!