Gazdasági kérdések 1.: Vezetékes energiahordozók 11. témakör Gazdasági kérdések 1.: Vezetékes energiahordozók

Tartalom 1. Költségek, árak, beruházási döntések 2. Vezetékes energiahordozók 1. Földgáz 2. Villamos energia 3. Távhő

Költségek, árak, beruházási döntések 7.1. Költségek, árak, beruházási döntések

Alapfogalmak Költségek (C): Az előállítás (termelés, szállítás, felhasználás) bemenő elemeinek (tőke, tüzelőanyag, energia) pénzben kifejezett értéke. Állandó (fix) költségek (Ca): azok a költségek, amelyek nem vagy csak kismértékben függnek az energia mennyiségétől, azaz a szolgáltatás alatt viszonylag állandók. Változó költségek (Cv): azok a költségek, amelyek az energiaszolgáltatással együtt változnak. Feltáratlan (rejtett) költségek: olyan költségek, melyek a múltban merültek fel és nem tárhatók fel. Árbevétel (I): egy időszakban (naptári évben) elért értékesítés árbevétele. Nyereség/veszteség (P): egy időszakban (naptári évben) az árbevételek és a költségek különbsége. Határköltség (energetika: növekményköltség): egy cselekvési változat eredményét a költségek (C) és a hozzátartozó naturália (energia) változásának hányadosaként (ΔC/ΔE) kifejező mutató.

1. Az energiaellátás költsége és ára Az energiaellátó vállalatok két meghatározó költsége: a rendszer és berendezéseinek elhasználódási költsége, a rendszer értékcsökkenése (az egyéb állandó (dolgozók munkabére, járulékai, vezetéssel, elszámolással, kutatással kapcsolatos) költségeket vizsgálatainknál nem vesszük figyelembe); szolgáltatott energia költsége. Az energiaellátás két meghatározó árbevétele: a lekötött kapacitás után fizetett ún. teljesítménydíj, a szolgáltatott energia ára. Elvileg költségfedezeti ár, max. 8-os eszközarányos nyereséggel.

1.1.1. Állandó költség Az értékcsökkenés (amortizáció) az állóeszközök (energiarendszer berendezései) fizikai (elhasználódás) és funkcionális vagy erkölcsi (igény- követelményváltozás) kopása mértékében beálló értékcsökkenése, és a pótláshoz (újralétesítéshez) szükséges alapok képzése. Tehát az értékcsökkenés két vetületét kell figyelembe venni: a berendezések, a rendszer összértéke csökken, mert elhasználódik vagy avul, mert az idő múlik (valódi értékcsökkenés), a berendezések pénzügyileg nyilvántartott értékcsökkenési leírása (könyv szerinti érték). A valódi és a könyv szerinti érték általában nem azonos az üzembe helyezés pillanatában. Az élettartam alatt nem is szükséges, hogy a valódi és a könyv szerinti érték azonos legyen. Az értékcsökkenési leírásra, mint termelési költségre a nyereségszámításnál (adózásnál) van szükség. A beruházási alternatívák értékelésénél a valódi érték, valamint a beruházás megtérülése és hozama érdekes.

1.1.1.1. Beruházási költség Az energetikai létesítmények beruházása hosszú ideig tart, a költségek több éven (n=-m – 0) keresztül merülnek fel: könyv szerinti érték (a tényleges költségek összege, mely tartalmazza az inflációt is): valódi érték (a beruházásra fordított pénznek milyen átlagos hozamot (i) kell, eredményeznie):

1.1.1.2. Könyv szerinti érték A lineáris leírási hányad (αk) és hány évet alatt kell leírni (nk) a számviteli törvényben rögzített. Az energiarendszer könyv szerinti értéke az n=j-ik évben: Az energiarendszerben gyakori a bővítés, felújítás, a beépülő új berendezések korszerűbbek, ezért drágábbak, mint a meglévők. Az új berendezések az üzembe helyezésük (aktiválásuk) évében növelik a rendszer könyv szerinti értékét (pl. az n=l-ik évben Blo beruházási költségű berendezéssel bővül a rendszer), a könyv szerinti érték:

Könyv szerinti érték A következő j=l+1-ik évben már ez a könyv szerinti érték csökken a leírási hányadnak megfelelően:

1.1.2. Karbantartási költség Az új berendezések létesítése mellett gyakoribb a régi berendezések karbantartása. Minél öregebb a rendszer, annál nagyobb a karbantartás igénye. Minden évben összegezhető a karbantartásra fordított költség: A felújítások lényegében karbantartások. A felújításoknál döntés kérdése, hogy a karbantartási költségek közé vagy a beruházási költségek közé sorolják. Általában a fő berendezések felújítása inkább beruházás, míg a segédberendezéseké inkább karbantartás.

1.1.3. Évi állandó költség ahol az i-ik évben Bki a rendszer könyv szerinti értéke [Ft], αk számviteli leírási kulcs [%/év], CTMK karbantartási költség [Ft/év], Cegyéb egyéb (bér és járulékai, vezetési, kutatás, stb) állandó költségek, általában max. 10-15 %.

1.1.4. Évi energiaköltség Az energiaköltség változó költség, és döntő részben a felhasznált tüzelőanyag költségével arányos, ezért tüzelőanyag (ma átfolyó) költségnek is nevezik. ahol Qü a felhasznált évi tüzelőhő mennyisége [GJ/év], pü a tüzelőanyag hőára [Ft/GJ]. Az egyes energiahordozók sajátosságainak figyelembe vétele!

1.1.5. Évi költség, egységköltség ahol Ef a fogyasztónál felhasznált energia.

1.2.1. Teljesítménydíj A teljesítménydíj elvileg az energiaellátás fogyasztókhoz való kiépítésének egyszeri beruházási költségét fedezi az értékcsökkenésen keresztül: Fogyasztócsoportokra:

1.2.1. Teljesítménydíj ahol pfcs az egyes fogyasztócsoportok teljesítménydíja [Ft/teljesítmény egység], Pf az egyes fogyasztók lekötött (maximális) teljesítménye [teljesítmény egység].

1.2.2. Energiadíj Az energiadíj elvileg az energiaellátás fogyasztókhoz való eljuttatásának folyamatos tüzelőanyag költségét fedezi (ma gyakran átfolyó költségnek is nevezik): ahol pE az energia fogyasztói ára [Ft/energiaegység], E fogyasztott energia [energiaegység/év]. Az egyes energiahordozók sajátosságainak figyelembe vétele!

1.1.3. Árbevétel ahol P (profit) a nyereség, melyet a vezetékes energia törvényeink max. 8 %-os eszközarányos nyereségként rögzítenek, azaz

Az energiaellátás fedezeti diagramja

1.2. Beruházási döntések A beruházási döntés több lehetséges beruházási alternatíva közül egy vagy néhány kiválasztását igényli. Beruházási döntést igényel a meglévő és már elhasznált berendezés cseréje, sőt az innováció (a régi technológia újjal való felcserélése) is. Az innovációs döntés a legnehezebb, mert a meglévő berendezés még működik, s a cserével járó rejtett költségeket (pl. leszerelés, tartalékba állítás) is el kell fogadni. Mindegyik beruházásnál azonosak a kérdések: Megtérül-e a beruházás? Mikor? Mennyi lesz a hozama?

1.2. Beruházási döntések A beruházás értékelését tárgyilagosan és mennyiségi alapon kell elvégezni. Erre azonban nincs mindig lehetőség. Sőt ha van, akkor sem mindig kerül rá sor. Számos esetben fontosabbak a szubjektív elemek, mint az adott beruházás során realizálható nyereség. A presztízs, a morál, a biztonság (fontos szempont az energetikában) mennyiségileg nehezen fejezhető ki. A nem mennyiségi közelítésmód fő hiányossága, hogy annak a lehetőségnek a választására bátorít, amely iránt a legnagyobb nyomást fejtik ki. De a mennyiségi értékelés nem mindig tudja helyettesíteni az intuitív vagy szubjektív szempontokat.

1.2. Beruházási döntések Egy beruházási döntésre az a jellemző, hogy nem lehet megfordítani. Ha rossz volt a döntés, annak a nyereség látja a kárát. Ha jó döntés született, a beruházás a várt idő előtt megtérül a többlettőkével együtt. A befektetett tőke visszatérül, ha T[visszatérülés éve]>T[lekötés éve].

Kamat, kamatszámítás Az idő és a pénz nem függetlenek egymástól. (A pénz mai értéke nem egyenlő az egy évvel ezelőtti pénz értékével, a ma meglévő pénzt ma lehet használni, pénzt lehet vele keresni.) A pénz használatáért fizetett (vagy kapott) összeg a kamat. A kölcsönadó tekintetében ez haszon vagy nyereség, míg a kölcsönvevőnél általában költség. A ma lekötött T tőke n év múlva tőkének felel meg, ahol i=I/100 relatív kamat (1/év), I kamat (%/év), melyet számos irodalom kalkulatív kamatlábnak nevez.

Kamat Az energetikai befektetéseknél a kamat alatt általában az inflációmentes, átlagos várható vagy megkövetelt nemzetgazdasági hozamot, a reálkamatot értik, amelynek értéke a nemzetközi gyakorlatban 6-15 % között (újabban a megújulókra 0-3 %) változik. Az energetikai befektetések megtérülési ideje általában hosszabb, mint az ipar egyéb szektoraié, de a hosszabb távon meglévő és általában folyamatosan növekvő igények miatt biztonságosabb. A nyugdíj- és életbiztosítók „kedvenc” befektetési területe.

1.2.1. A beruházások mennyiségi értékelése A beruházásról ma kell dönteni úgy, hogy a beruházás nyereséges legyen. Ezért a beruházási döntések – a jövőre vonatkozó bizonytalan ismeretek miatt – meghatározott kockázattal bírnak. Ennek a kockázatnak a csökkenését szolgálja a beruházások mennyiségi értékelése a dinamikus gazdaságossági mutatók alapján. A dinamikus gazdaságossági mutatók: Nettó jelenérték (Net Present Value, NPV), Megtérülési idő (Payback Period), Belső megtérülési Ráta (Internal Rate of Return).

1.2.1.1. Nettó jelenérték A beruházás döntésének (n=-m-ik év) időpontjára vonatkozó beruházási költségek (a beruházás megkezdése j=-m és üzembe helyezése j=0 között fellépő) a beruházás által elérhető bevételek (az állandó költség és a nyereség összege, a j=0 és a működés utolsó éve j=n között fellépő) jelenértéke (maradványérték nélkül, azaz az n-ik év végére a beruházás valódi értéke zérus), ahol a j-ik évben Bj a beruházás költsége [Ft/év], Caj az állandó költség [Ft/év], Pj nyereség [Ft/év], i kalkulatív kamatláb [1/év].

A jelenértéket vagy a kamatos kamattal Jelenérték számítás A jelenértéket vagy a kamatos kamattal vagy a diszkonttényezővel számítjuk attól függően, hogy a jelenértéket melyik évre határozzuk meg. Ha pl. a jelenértéket az üzembe helyezés évére (j=0) számítjuk, akkor a beruházási költségeket kamatos kamattal „felkamatoljuk”, a bevételeket a diszkonttényezővel „diszkontáljuk:

1.2.1.2. Megtérülési idő A beruházási költség i=0 kalkulatív kamatláb melletti visszatérülésének ideje, amely megmutatja, hogy a nettó jelenérték zérus értékénél a bevételekből a beruházási költség mennyi idő alatt térül vissza.

1.2.1.3. Belső megtérülési ráta Az a kalkulatív reálkamat, amelynél a működési ciklus (j=n üzemév alatt) a beruházási költség visszatérül .

A beruházás gazdaságossága A beruházás annál gazdaságosabb minél nagyobb a nettó jelenértéke (NPV) a beruházási döntésnél meghatározott évre, minél kisebb a megtérülési ideje n[i=0), minél nagyobb a belső megtérülési rátája i[j=n].

1.2.1.4. Egységköltség A hő- és villamosenergia-termelés beruházási döntéseinél elterjedten használják az egységköltség módszert. (lásd távhő és a villamos energia).

Vezetékes energiahordozók 7.2. Vezetékes energiahordozók

7.2.1. Földgáz

A földgázellátás gazdasági modellje

Gázértékesítő (GÉ, MOL Rt.), Gázszolgáltatók (GSZ), Gazdasági szereplők Gázértékesítő (GÉ, MOL Rt.), Gázszolgáltatók (GSZ), Különböző fogyasztócsoportok (fcs): lakossági fogyasztók (lf), nem lakossági (nlf), nagy fogyasztók (nf).

7.1. Gázértékesítő Beszerzési költségek: hazai termelés költsége: import költsége: termelés+import költsége: átlag egységköltség:

7.1. Gázértékesítő Hazai termelés egységára 12-14 [Ft/Nm3]. Importár 150-170 [USD/1000 Nm3], (200 Ft/USD → 30-34 Ft/Nm3] → 9 hónap késéssel követi a nyersolaj árváltozását. Jelenleg kb. 25 % hazai termelés, 75 % import, így a beszerzés egységköltsége 25,5-29,0 [Ft/Nm3].

7.1. Gázértékesítő Összes költség: Állandó költségek: szállítás (64-4 bar): tárolás: Üzemi költségek: Összes költség:

7.1. Gázértékesítő Árbevétel: teljesítménydíj: gázdíj:

7.1. Gázértékesítő Gázszolgáltatók felé (viszonteladói árszabás 1. kategória). Nagy fogyasztók felé (lásd szállítóvezetéki árszabás).

7.2. Gázszolgáltatók Beszerzési költségek a gázértékesítőtől: viszonteladói teljesítménydíj, viszonteladói gázdíj.

7.2. Gázszolgáltatók Összes költség: Állandó költségek: szállítás (4-1,03 bar): Üzemi költségek: Összes költség:

7.2. Gázszolgáltatók Árbevétel: teljesítménydíj: gázdíj:

7.3. Fogyasztók Lakossági, Nagy fogyasztók (gázértékesítőtől), Nem lakossági fogyasztók (gázszolgáltatóktól), Viszonteladás (liberalizált kereskedelem).

Lakossági földgázárak és árváltozások 2003-2004 [MEH]

A földgáz rendszerhasználat (legmagasabb) hatósági díjai (ÁFA nélkül) 2004.01.01-től [MEH]

Elosztási díjrendszer [MEH]

Tárolási díjrendszer [MEH]

Földgáz rendszerhasználati díjak (ÁFA nélkül) ill Földgáz rendszerhasználati díjak (ÁFA nélkül) ill. fajlagos költségek átlagos értéke 2004. januártól [MEH]

7.2.2. Villamos energia

A villamosenergia-ellátás gazdasági modellje

Gazdasági szereplők Közüzemű erőművek, Szállító (MVM Rt.), Független (nem közüzemű) áramtermelők, Áramszolgáltatók, Fogyasztók: lakossági, nem lakossági.

1.1. Közüzemű erőművek költsége Az egyes közüzemű erőműben a villamosenergia-termelés költsége: állandó költség: üzemköltség: összes költség: A villamosenergia-termelés átlagköltsége:

1.2. Közüzemű erőművek árbevétele Teljesítménydíj: Áramdíj (energiadíj): Erőmű: Villamosenergia-termelés átlagár:

Közüzemű erőművek teljesítmény- és áramdíja (2003.08.01.)

Független erőművek áramátvételi díja Átvételi kötelezettség megújuló energiából (geotermikus, nap, szél, biomassza vagy biogáz, hulladékhasznosító, nyomásejtő erőmű és 0,1-5 vízerőmű) MWe távhő termelt villamos energia: 23 Ft/kWh (2005.09.01-től) Átvételi kötelezettség (>5 MW víz, egyedi gázerőmű, 6-50 MWe nem távhő célú hőenergiával, 50 MWe-nál nagyobb távhő célú hőenergiával kapcsoltan) termelt villamos energia : csúcsidőszak: 16,90 Ft/kWh, völgyidőszak: 8,44 Ft/kWh, mélyvölgyidőszak: 8,44 Ft/kWh.

Független erőművek áramátvételi díja Átvételi kötelezettség a földgáz tüzelőanyagú <6 MWe, 6-50 MWe távhővel kapcsoltan termelt villamos energiára: Gázmotor (ηkapcsolt>75 %): csúcsidőszak: 25,40 Ft/kWh, völgyidőszak: 13,70 Ft/kWh, mélyvölgyidőszak: 3,00 Ft/kWh. Nem gázmotorral termelt (ηkapcsolt>65 %): csúcsidőszak: 24,10 Ft/kWh, mélyvölgyidőszak: 8,44 Ft/kWh. Nem földgáz tüzelőanyagú távhővel kapcsoltan termelt: csúcsidőszak: 24,40 Ft/kWh, völgyidőszak: 13,65 Ft/kWh,

Napszakok (nem munkanapokon a csúcsidőszak is völgyidőszak) Napszakok (zónaidők) Nyári időszámítás Téli időszámítás Csúcsidőszak nappali 08-14 óra között 07-13 óra között Csúcsidőszak esti 18-21 óra között 17-20 óra között Völgyidőszak reggeli 06-08 óra között 05-07 óra között Völgyidőszak nappali 14-18 óra között 13-17 óra között Völgyidőszak éjszakai 21-03 óra között 20-02 óra között Mélyvölgyidőszak 03-06 óra között 02-05 óra között

2. Szállító Költségek: Árbevétel: állandó: üzemi: összes: átvitel: rendszerirányítás: rendszerszintű szolgáltatás:

2. Szállító Átviteli hálózatot vételezésre, betáplálásra használó. Határkeresztezések (export-import) kiszállítás, beszállítás díja.

3. Áramszolgáltatók Költségek: Árbevétel: állandó: üzemi: összes: átvitel: rendszerirányítás: rendszerszintű szolgáltatás: lakossági fogyasztók: nem lakossági fogyasztók:

3. Áramszolgáltatók Árbevétel: A rendszerirányítási és rendszerszintű szolgáltatások díját a feljogosított fogyasztók fizetik. Minden díjat havonta kell fizetni.

3. Áramszolgáltatók Árbevétel nem lakossági és lakossági fogyasztóktól: teljesítménydíj: áramdíj:

Közüzemi villamosenergia-tarifák 2004 Közüzemi villamosenergia-tarifák 2004. január 1-től (közvetlen adók nélkül) [MEH]

Közüzemi villamosenergia-tarifák 2004 Közüzemi villamosenergia-tarifák 2004. január 1-től (közvetlen adók nélkül) [MEH]

Közüzemi villamosenergia-tarifák 2004 Közüzemi villamosenergia-tarifák 2004. január 1-től (közvetlen adók nélkül) [MEH]

Közüzemi villamosenergia-tarifák 2004 Közüzemi villamosenergia-tarifák 2004. január 1-től (közvetlen adók nélkül) [MEH]

Hatósági (legmagasabb) villamosenergia-átlagárak közvetlen adók (ÁFA, energiaadó) nélkül [MEH]

Általános villamosenergia-rendszerhasználati díjak ÁFA nélkül 2004 Általános villamosenergia-rendszerhasználati díjak ÁFA nélkül 2004. január 1-től [MEH]

Elosztási díj [MEH]

4. A villamosenergia-termelés egységköltsége Az erőmű több évig elhúzódó beruházásának tényleges költsége (tartalmazza az inflációt): Az erőmű beruházásának valódi értéke (a befektetett pénz várható hozama a beruházás ideje alatt): Interkaláris tényező (arányos a létesítés idejével):

4. A villamosenergia-termelés egységköltsége A beruházási költség valódi értéke a vetítési alapja az erőművek állandó költségének. A lineáris leírási hányad ahol a hazai energetikai gyakorlatban n=25 év (ma már az erőművek tervezett élettartama 50 év), s a kalkulatív kamatláb i=12 %. E két érték mellett αl=0,127, azaz 25 év alatt a beruházási költség 3,175-szörösét kell visszapótolni (a beruházás végén a maradványérték zérus). A hitelt adó bankok 5-13 év megtérülést várnak el. A hitel 15-30 % sajáterő és 85-70 % hitel.

4. A villamosenergia-termelés egységköltsége Az erőmű éves értékcsökkenése: amely a TMK költségekkel együtt adja az évi állandó költséget (hosszú évek átlagában αTMK=0,025):

4. A villamosenergia-termelés egységköltsége Az évi tervezett villamos energia mennyisége: ahol PBT az erőmű névleges teljesítménye, τcs a tervezett év kihasználási óraszám, mely az erőmű típusából (alap, menetrendtartó, csúcs) ismert: ahol a=Bo/PBT az erőmű fajlagos beruházási költsége [Ft/kWe], mely a korábbi és a nemzetközi gyakorlatból ismert.

Erőműtípusok fajlagos beruházási költsége

A kihasználási időtartam (τ) hatása ka-ra

Erőművek a=f(P)

Egységköltség összetevők

4. A villamosenergia-termelés egységköltsége A villamosenergia-termelés üzemköltsége: Üzemi egységköltsége: Egységköltsége:

4. A villamosenergia-termelés egységköltsége Alaperőmű: ka nagy, kü kicsi, Csúcserőmű: ka kicsi, kü nagy, Menetrendtartó: köztes. A VER-ben tudni lehet, hogy az adott időben milyen erőműtípust kell építeni a biztonságos igény kielégítése érdekében (Mo. jelenleg alaperőmű).

7.2.3. Távhő

A távhőellátás gazdasági modellje

Közüzemű erőművek (villamosenergia-termelés kapcsolt hőtermeléssel). Gazdasági szereplők Közüzemű erőművek (villamosenergia-termelés kapcsolt hőtermeléssel). Távhő-szolgáltató vállalat. Fogyasztók: lakossági, nem lakossági. Városonként eltérő, ármegállapítás Önkormányzat.

1.1. Közüzemű erőművek (GM által meghatározott távhődíj)

1.2. Távhőszolgáltató költsége Beruházási költség: Évi állandó költség:

1.2.1. Fűtőmű üzemköltsége ahol pü a felhasznált tüzelőanyag hőára [Ft/GJ], Qü a felhasznált tüzelőanyag mennyisége [GJ/év], kE a felhasznált és áramszolgáltatótól vásárolt villamos energia ára [Ft/kWh], E az áramszolgáltatótól vásárolt villamos energia mennyisége [kWh/év], a hőtermelés fajlagos tüzelőhő-felhasználása, a hőszállítás és a FHK-k (a hőveszteségek) fajlagos tüzelőhő-felhasználása, QF a fogyasztók hőmennyisége [GJ/év].

1.2.2. Fűtőerőmű üzemköltsége Állandó költség: Üzemköltség: DE a költségek két termékre a hőre és a villamos energiára vonatkoznak, melyek között a megosztás termodinamikai alapon nem lehetséges.

1.2.3. Távhőszolgáltató költsége ahol CKEQ a közüzemű erőművektől vásárolt távhő költsége, CFEQ a független fűtőerőművektől vásárolt távhő költsége.

1.3. A távhőszolgáltató árbevétele A lakossági fogyasztóktól rendelkezésre állási díj, míg a nem lakossági fogyasztóktól teljesítménydíj: A lakossági és nem lakossági fogyasztóktól hődíj:

1.3.1. Fűtőerőmű árbevétele a villamos energia és a távhő árbevételéből tevődik össze.

1.4. A távhő-termelés egységköltsége A FM, FE több évig elhúzódó beruházásának tényleges költsége (tartalmazza az inflációt): A FM, FE beruházásának valódi értéke (a befektetett pénz várható hozama a beruházás ideje alatt): Interkaláris tényező (arányos a létesítés idejével):

1.4. A távhő-termelés egységköltsége A beruházási költség valódi értéke a vetítési alapja a FM, FE állandó költségének. A lineáris leírási hányad ahol a hazai energetikai gyakorlatban n=25 év, s a kalkulatív kamatláb i=12 %. E két érték mellett αl=0,127, azaz 25 év alatt a beruházási költség 3,175-szörösét kell visszapótolni (a beruházás végén a maradványérték zérus).

1.4. A távhő-termelés egységköltsége A FM, FE éves értékcsökkenése: amely a TMK költségekkel együtt adja az évi állandó költséget (hosszú évek átlagában αTMK=0,025):

1.4. A távhő-termelés egységköltsége Az évi tervezett hő mennyisége: ahol a FM, FE névleges hőteljesítménye, τcs a tervezett év csúcskihasználási óraszám, mely a hőforrás típusából (alap, csúcs) ismert: ahol a=Bo/ a FM, FE fajlagos beruházási költsége [Ft/kWt], mely a korábbi hazai és nemzetközi gyakorlatból ismert.

1.4. A távhő-termelés egységköltsége A hőtermelés üzemköltsége: Fűtőmű: Fűtőerőmű: ahol a kapcsolt energiatermelés hőre vonatkozó fajlagos hőfelhasználása:

1.4. A távhő-termelés egységköltsége a kapcsolt energiatermelés teljes haszna a távhőn: a kapcsolt energiatermelés teljes haszna a villamos energián:

1.4. A távhő-termelés egységköltsége Üzemi egységköltsége: Egységköltsége:

1.4. A távhő-termelés egységköltsége Alaphőforrás (FE): ka nagy, kü kicsi, Csúcshőforrás (FK) : ka kicsi, kü nagy A THR-ben tudni lehet, hogy az adott időben milyen típust kell építeni a biztonságos igény kielégítése érdekében.

GT gáz-gőz FE és FK teljesítménye

GM FE és FK teljesítménye