EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 Műhelybeszélgetés június 10.

Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció: társadalompolitikai fókuszú nyomon követő jelentések a jövőben is Tartalomjegyzék 2008: Demográfiai folyamatok (Gábos András-Kopasz Mariann) Foglalkoztatottság (Horváth Hedvig) Jövedelem eloszlás (Medgyesi Márton) Lakáshelyzet és anyagi életkörülmények (Bernát Anikó-Fábián Zoltán) Sajátosságok: Össz-európai szemlélet Újfajta indikátorok Társadalompolitikai következtetések

A műhelybeszélgetés meghívott résztvevői: Simor András (Magyar Nemzeti Bank, elnök) Kovács Álmos (Pénzügyminisztérium, szakállamtitkár) Palócz Éva (Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgató) Vértes András (GKI Gazdaságkutató Zrt, elnök)

Jövedelem eloszlás az EU-ban és az EU országaiban.. ahogy az Európai Társadalmi Jelentés ezt bemutatja

Témák: 1. Jövedelmi egyenlőtlenségek és szegénység az EU országaiban 1.1 Országok sorrendje az egyenlőtlenségek mértéke szerint 1.2.Országok sorrendje a szegénység kiterjedése alapján 2. Összeurópai jövedelemeloszlás 2.1.Országok közötti jövedelmi különbségek 2.2.EU polgárok helye az összeurópai jövedelemeloszlásban 3. Az életkor, az iskolázottság és a foglalkoztatottság szerepe a jövedelemeloszlás meghatározódásában 3.1.Tényezők hatása az egyenlőtlenség mértékére 3.2. Tényezők hatása az egyenlőtlenségek változására

Jövedelemegyenlőtlenségek mértéke Európában Ország-sorrend Gini-együttható alapján: Magas egyenlőtlenség (Gini>30%): Portugália (41%), balti államok, dél-európai országok, angolszász országok, Lengyelország. Közepes egyenlőtlenség (25%<Gini<30%): nyugat-európai országok, Finnország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Ciprus Alacsony egyenlőtlenség (Gini<25%): Svédország, Dánia és Szlovénia

Országok közötti egyenlőtlenségek A volt szocialista országok alkotják a legalacsonyabb átlagjövedelmű országok csoportját. Ezekben az országokban a legfelső tized él azon az életszínvonalon, amely a fejlett nyugat-európai országok esetében a középosztályt jellemzi. Luxemburgban több, mint ötszöröse az átlag- jövedelem, mint a legalacsonyabb életszínvonalú országban.

Jövedelemeloszlás Európában

Az egyenlőtlenségek meghatározói Módszertan: egyenlőtlenségek tényezőkre bontása Életkor (>5%): Észak-Európa és CY Iskolai végzettség (>15%): mediterrán országok (PT, CY, GR), volt szocialista országok (HU, LT, SI, PL), LU, IE Foglalkoztatás (>10%): balti és angolszász országok, FI, DK, BE, CZ

Fontosabb következtetések Magyarország a jövedelmi egyenlőtlenségek és relatív szegénység szempontjából az EU középmezőnyébe tartozik. A balti országokban és Lengyelországban nagyobb az egyenlőtlenségek mértéke, mint nálunk, Szlovéniában és Csehországban alacsonyabb. Az EU-ban a volt szocialista országokban a legalacsonyabbak az átlagjövedelmek: csak a leggazdagabb tized él az európai középosztály életszínvonalán (kivétel: Csehország és Szlovénia). Magyarországon és a többi kelet-európai országban az iskolázottság szerepe a legjelentősebb az egyenlőtlenségek alakításában. A foglalkoztatás hatása is számottevő, az életkor szerepe elhanyagolható.

A műhelybeszélgetés javasolt kérdései: 1.Az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon csak a felső 10 % életszínvonala alakul az európai átlagnak megfelelően. Mik itt a perspekt í vák, hogyan nőhet ez az arány? 2. A TÁRKI adatai szerint az utóbbi 5 évben jelentősen csökkentek a jövedelmi egyenlőtlenségek, elsősorban a felső középosztály terhére. Hogyan értékeli ezt a folyamatot? 3.Hogyan í télhető meg a különböző jövedelemtulajdonosok (vállalkozók, alkalmazottak, nyugdíjasok, eltartottak) egymáshoz viszonyított helyzete? 4. Mindenki egyetért azzal, hogy Magyarországon túl magas a jövedelemkoncentráció, és redisztribúció. Miként és miben a legsürgősebb a változás?