A közvetítői eljárás pártfogó felügyelői tapasztalatai Törzs Edit 2008. november 14.

Büntetőpolitikai kihívások A komplex büntetőjogi reform céljai Az alternatív büntetési formák kiszélesítése/A diverzió intenzívebb alkalmazása Bűnmegelőzési, büntetési és integrációs érdekek következetes érvényesítése A kettős nyomtávú büntetőpolitika érvényesítése a megsértett közösség és az áldozat érdekeinek érvényesítése A közösségi büntetések és intézkedések intenzívebb alkalmazása A közösségek bűnmegelőzésben vállalt aktív szerepvállalása A büntetőeljárás egyszerűsítése Költségcsökkentés

Közvetítői eljárás - a helyreállító igazságszolgáltatás egyik eszköze Bűncselekmény: nem elsősorban normasértés, hanem konfliktus, egy valódi személy, vagy a közösség megsértése Sértett érdekeinek előtérbe kerülése A jogkövetkezmény célja a sérelem jóvátétele Aktivitást vár el mind az elkövető, mind a sértett oldaláról Nem stigmatizál; célja az elkövető reintegrációja

A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás definíciója a Bktv A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás definíciója a Bktv.-ben A Bktv. 2. § (1) szerint: „A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, illetőleg ügyésztől független, harmadik személy (közvetítő) bevonásával – a sértett és a terhelt (résztvevők) közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő – írásbeli megállapodás jöjjön létre.”

A mediáció alkalmazásának törvényi feltételei I. – Btk. Közvetítői eljárás alkalmazható - egyes személy elleni (Btk. XII. fejezet I. és III. cím), vagy - közlekedési (Btk. XIII. fejezet), vagy - vagyon elleni (Btk. XVIII. fejezet) bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban HA a cselekmény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő.

A mediáció alkalmazásának törvényi feltételei II. – Btk. Kizáró okok - az elkövető többszörös vagy különös visszaeső, - a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, - a bűncselekmény halált okozott, - a szándékos bűncselekményt az elkövető: a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt, a szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, próbára bocsátás, vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el.

A mediáció alkalmazásának törvényi feltételei III. – Be. A büntetőeljárási törvény szabályai: A Be. 221/A. § (3) alapján az ügy közvetítői eljárásra utalható, ha a gyanúsított a nyomozás során beismerő vallomást tett, a gyanúsított vállalja, és képes a sértett kárát megtéríteni vagy a bűncselekmény káros következményeit más módon a sértettnek jóvátenni, a gyanúsított és a sértett is hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához, valamint - a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bírósági eljárás lefolytatása mellőzhető, vagy megalapozottan feltehető, hogy a bíróság a tevékeny megbánást a büntetés kiszabása során értékelni fogja.

Kik járnak el mediátorként? Erre a feladatra külön kiképzett pártfogó felügyelők (jelenleg 70 fő) 2008-tól az Igazságügyi Hivatallal szerződött, képzett ügyvédek (jelenleg 42 fő) Mindenkinek mentori rendszer, továbbképzés

A közvetítői eljárás folyamata bíróság vagy ügyész kérhet pártfogó felügyelői véleményt, emellett kötelezően meghallgatja a feleket, kéri hozzájárulásukat ügyészi határozat vagy bírói végzés a büntetőeljárás felfüggesztéséről és az ügy közvetítői eljárásra utalásáról (a felfüggesztés időtartama max. 6 hónap) A megyei hivatalhoz érkezést követően az illetékesség vizsgálata, szükség szerint hiánypótlás, kapcsolatfelvétel a felekkel, a terhelt és a sértett személyes találkozásának előkészítése. 15 napon belül ki kell tűzni az első közvetítői megbeszélés időpontját, és arra az alapvető tájékoztatást is tartalmazó idézést kell küldeni. 1.

a megállapodás megkötése A közvetítői eljárás folyamata MEDIÁCIÓS ÜLÉS közvetítői megbeszélés, amelyen terhelt és sértett is személyesen jelen van a megállapodás megkötése ha ez megszületik, írásba kell foglalni, a jelenlévő felek kapnak belőle 2.

A mediátor szerepe Pártatlan, nem hoz döntést, nem ad tanácsot Kérdésekkel segíti a felek kommunikációját A felek közötti kommunikáció minőségét változtatja meg Segíti a feleket érzelmeik és szükségleteik megfogalmazásában Bizalmat épít Megállapodás realitáskontrollja Megállapodás utánkövetése

A mediációs ülés folyamatának áttekintése Első szakasz: Bevezetés Második szakasz: Megszakítás nélküli idő Harmadik szakasz: Eszmecsere Negyedik szakasz: Megállapodás kidolgozása Ötödik szakasz: A megállapodás megírása Hatodik szakasz: Az ülés lezárása

Néhány módszertani tapasztalat a mediációs ülésekről Beismerő vallomás és felelősségvállalás Kártérítés vagy jóvátétel? Mediáció nem természetes személy sértettekkel Mediáció fiatalkorúakkal

3. A közvetítői eljárás folyamata (folytatás) A megállapodásban foglaltak teljesítése, vagy a teljesítés megkezdése a befejezéstől számított 15 napon belül jelentés (+ megállapodás) küldése az ügyet közvetítői eljárásra utaló ügyésznek vagy bírónak, a sértettnek, a terheltnek, képviselőiknek A közvetítő (hosszabb teljesítés esetén a pártfogó felügyelő) ezt követően is figyelemmel kíséri a megállapodásban foglaltak teljesítését. Ha a terhelt nem teljesít, vagy a sértett magatartása miatt nem lehet teljesíteni, erről a közvetítő az ügyészt vagy a bíróságot értesíti. 3.

Tevékeny megbánás – Btk. A sikeres mediáció: Büntethetőséget megszüntető ok: Felnőtt korúaknál a max. 3 évi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetében Fiatalkorúaknál a max. 5 évi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetében 2. A büntetés korlátlanul enyhíthető: Felnőtt korúaknál a min. 3 max. 5 évi szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetében

Terheltek és sértettek elégedettsége 1580 vizsgált kérdőív; külön sértett, terhelt Harmaduk hallott korábban a mediációról Előzetes tájékoztatással való elégedettség – 96,3% Voltak-e zavaró körülmények – 12% Mennyire volt elégedett a közvetítő munkájával – 95,7% Mennyire felelt meg érdekeinek az eljárás – S: 97,5% T: 96%

Mediátorok tapasztalatai A válaszadók ügyeinek 78%-ában született megállapodás – sikertelenség oka legtöbbször az elkövető távolmaradása Kevés azon megállapodások száma, amely túlmutat a bocsánatkérésen és az anyagi jóvátételen Az első évben problémát a tapasztalat hiánya jelentette – ebben segített a mentori rendszer, képzések, konzultációs lehetőség Társszervekkel való kapcsolat jó, de jónak tartanának közös képzéseket, több közös szakmai rendezvényt Javaslatok: felfüggesztési határidő, mediációra utalható bűncselekmények körének szélesítése Általános visszajelzés: kihívás, sok sikerélmény, pozitívan nyilatkoztak a módszerről

Hogyan járul hozzá a mediáció a büntetőeljárások gyors befejezéséhez? Az ügyek 80%-át már az ügyészségi szakban mediációra utalják (2008) A legfeljebb 6 hónapos felfüggesztési határidőn belül az ügyek 80 %-ában születik megállapodás. A megállapodással végződő ügyek felében a megállapodás a felfüggesztést követő 2 hónapon belül megszületik. A vizsgált megállapodások több mint 80%-a a felfüggesztés időtartamán belül teljesült is. A vizsgált ügyek 80%-ában a megállapodás létrejöttétől számított 3 hónapon belül sor került a büntetőeljárás megszüntetésére.

Megállapodások vizsgálata Túlsúlyban az anyagi jóvátételt tartalmazó megállapodások. A kutatásban 300 olyan megállapodás elemzése, amelyekben szerepelt nem anyagi jóvátétel. Típusok: 1.) szimbolikus gesztusgyakorlás 2.) kapcsolat lezárására vonatkozó megállapodás 3.) a személyes kapcsolat javítása 4.) az eredeti állapot helyreállítása 5.) a sértett valamely egyéb szükségletét kielégítő megállapodások

Néhány statisztikai adat 2008. I. félévéről

2008. első félév összes érkezett ügyek száma megyei bontásban

Érkezett ügyek száma havonta

Megállapodások teljesülése a 2008. első félévében befejezett ügyekben

Köszönöm a figyelmet! torzse@pjsz.gov.hu