Munkaügyi kapcsolatok rendszere Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia április 7.

A munkaügyi kapcsolatok rendszere Fogalma: A munkavállalók és a munkáltatók, képviseleti és érdekképviseleti szervezeteik, valamint az állam közötti intézményes (megállapodásokon nyugvó és/vagy jogilag szabályozott) kapcsolatok rendszere. Célja: a munka világa szereplői között az együttműködés kiépítése, fenntartása, a konfliktusok lehetőség szerinti megelőzése, illetve a már kialakult konfliktusok megoldása. (Tóth 2003.)

Feltételrendszer Politikai, gazdasági és társadalmi elemek – Polgári szabadságjogok – Parlamenti demokrácia – Piacgazdaság – Autonóm szereplők – A szereplők együttműködésére vonatkozó garanciák – Nyílt munkaügyi konfliktusok vállalásának lehetősége – Nyomásgyakorlás kölcsönös alkalmazhatósága – közreműködés

Vizsgálati nézőpontok - modellek „fejlődési – modellek” – Nagyobb földrajzi egységen belül – A történeti fejlődés állomásait tárgyalja „kontinentális – modellek” – Történeti – Kontinensek – kultúrák összehasonlítása „ország – modellek” „szektoriális modellek” – Gazdasági szektorok összehasonlítása

Vizsgálati szempontok - dimenziók Szereplők, kapcsolatok Kapcsolatok terepe, szintje (gazdasági szervezet, munkaszervezet, kívül) A kapcsolat individuális/kollektív gyökerei, közvetettség vagy közvetlenség Szabályozás alapjai (jog, normák, tradíciók) Intézmények Állami szerepvállalás

Munkaügyi kapcsolatok rendszerének jellemzői Szereplők számát tekintve: – Bipartit (munkavállalók érdekvédelmi csoportja(i), munkaadó(k)) – Tripartit (munkavállalók érdekvédelmi csoportjai, munkaadók, állami képviselet) Participáció: – Munkavállalói részvétel – A munkaügyi kapcsolatok ét, ellentétes érdekű szereplőjének a sajátos, intézményes együttműködési viszonyát jelenti, amikor a tulajdonos, a munkáltató tulajdona feletti jogait részben korlátozza, átengedi a munkavállalóknak, annak érdekében, hogy azok a szervezeti döntéshozatalt befolyásolhassák.

Egyletek, szakegyletek és szakszervezetek Szervezeti keretek a munkavállalók kollektív érdekérvényesítésére Korábban kialakult, mint az állami támogatási és biztosítási rendszer DE! ellentételezés: tagsági díj – igénybe vehető szolgáltatások milyenségét meghatározta

Egyletek, szakegyletek, szakszervezetek dimenziói, funkciói

Munkaharc Munkavállalói eszköz A munkavállalók számára rendellenes helyzet demonstrálására Közös véleményalkotás, érdekérvényesítés Intenzitásbeli különbségek

Munkaharc II. Konkrét (anyagi) károkat nem okozó akciók: – az agitáció, az aláírásgyűjtés, a különféle szimpátianyilatkozatok, – a belső érdekcsoportok aktivizálódása (üzemi tanács), – demonstrációk, munkásgyűlések, – sajtó – politikai akciókkal.

Munkaharc III. Anyagi kárral járó, de nem nyílt sztrájk jellegű akciók: – passzív ellenállás, – szándékos teljesítmény-csökkentés, – a kiugró teljesítmények visszafogása, – lassú munkavégzés, – az előírások fokozott betartása, – a bürokrácia lassúságának teljes kihasználása.

Munkaharc IV. Sztrájkok – Munkabeszüntetés – Fajtái: spontán, más néven vadsztrájk, amelyet nem a szakszervezet kezdeményezett, figyelmeztető sztrájk: rövid, károkozás nélküli sztrájk, csupán az erő demonstrálása végett hívják életre, saját követelésen alapuló tényleges sztrájk, szolidaritási sztrájk: a más, harcban lévő csoportokkal való együvé tartozást fejezi ki. Stb.

Kollektív szerződés A munkaviszonyra vonatkozó szabályozás létrejötte: szerződés működése: jogszabály jelleg Szabályozhatja: – a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket – ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját – az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét – a kollektív szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert

Köszönöm a figyelmet!