Második és informális gazdaság Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Kar Munkaszociológia április 21.

Második gazdaság definíciói „A szocialista állam közvetlen ellenőrzési körén kívül eső tevékenységek összessége.” (Sík, 1999.) A szocialista állam közvetlen ellenőrzési területén kívül eső jövedelemteremtő/jövedelemtermelő tevékenységek összessége. (Galasi P. – Gábor R., 1981)

A második gazdaság típusai Legalitás szerint: – Legális v. illegális Integráltság szerint: – Integrált v. autonóm Felhasznált erőforrások jellege szerint: – Pl.: munka, első gazdaságbeli pozíció, kapcsolati és pénz tőke, v. akár ezek dimenziója

IntegráltAutonóm A felhasznált erőforrások típusai LegálisIllegálisLegálisIllegális Munka -Háztáji, -VGMK, -munkahelyi informális gazdaság Borravaló Önellátó munka Fekete munka Pozícionális, kapcsolati tőke BarterKorrupcióMunkacsereKözvetítő PénztőkeMaszek, Gmkadócsalásmaszekuzsora (Sík, 1999)

A második gazdaság jelentősége A rendszer legitimitását segíti elő – Életszínvonal – Fogyasztás – „A legvidámabb barakk” – Erőn felüli különmunkavégzés – Többletjövedelem Mai viselkedések alapja: – Alkuk, kiskapuk, ügyeskedés, kijárás

A második gazdaság jelentősége II. Innováció ellen hat – Rövid távú haszonmaximalizálás – Személyes kapcsolatok jelentősége Eredménye: – Sajátos gazdasági viselkedési szubkultúra – Mindenki részt vett benne termelőként és fogyasztóként egyaránt

Informális gazdaság Formális = szabályozott, intézmények által meghatározott Informális = intézményeken túli, intézményeken kívüli Informális gazdaság: Minden olyan jövedelemszerző tevékenység, amelyik az adott gazdaság központi intézményein kívül történik.

A második gazdaság a rendszerváltás után Társadalmi és gazdasági rendszerváltás Tervutasításos rendszer  piacgazdaság Demokrácia  „mindent lehet” Megszűnik a második gazdaság intézménye Folyamatok: – Főállásúvá válás – Nemzetköziesedés – Privatizáció - reprivatizáció

A RV. Után már nem első és második gazdaságról, hanem formális és informális gazdaságról beszélhetünk Ok: – „legalizálódó” tevékenységek Az informális gazdaság – Önálló, háztartáson alapuló, mellékállás-alapú gazdaság – Főállásban végzett, nagy jövedelmet, nagy kockázattal rövid távon realizáló „föld alatti” gazdaság

Az informális gazdaság a rendszerváltás után Polarizálódó háztartási stratégiákkal jár Fenntartja a kapcsolati tőke jelentőségét Növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket – Területi és jövedelmi egyenlőtlenségek – Hátrányok és előnyök elmélyülése

Munkaidő az informális gazdaságban Mérési probléma – Tevékenységek határai – Azonnali jövedelemszerző vagy előnyszerző? Használatos módszer – Időmérleg: a társadalomstatisztika számára a népesség napi időfelhasználásáról gyűjt adatokat. Eszköze az időmérlegnapló, amelybe egy előre kijelölt nap egymást követő tevékenységeit jegyzik fel, hogy mettől (óra, perc) meddig tartott, hol zajlott, kivel együtt / kinek a társaságában végezte a megkérdezett személy.

Alkalmi munka típusok (pl.) Rendszeres mellékállás Alkalmi segédmunka Alkalmi mezőgazdasági munka Alkalmi szakmunka Alkalmi szellemi munka Takarítás Fuvarozás Kereskedelem Ügynöki munka

Érdekes eredmények (’90-es évek) A férfiak közel kétszerannyi különmunkát végeznek. (alkalmi szak- és segédmunka) A pestiek végeznek a legtöbb különmunkát. (mellékállás és alkalmi szellemi munka) A különmunka (mellékállás) inkább a magasabb iskolai végzettségűekre jellemző. Alkalmi munkavégzők: munkanélküliek, rokkant nyugdíjasok, Gyesen lévők, diákok A jövedelmek mértéke egyenesen arányos a különmunkaidővel.

Köszönöm a figyelmet!