A műszaki kommunikáció alapjai

Műszaki rajz fogalma A műszaki rajz információhordozón (papíron, mikrofilmen, mágneslemezen, …) rögzített, egyezményes szabályoknak megfelelően, grafikusan ábrázolt műszaki információ, amely rendszerint méretarányos. A műszaki rajzokkal kapcsolatos elnevezéseket, a rajzok alaki követelményeit (rajzlapméretek, vonalak,…) szabványok tartalmazzák. Ugyancsak szabványok írják elő a tárgyak műszaki ábrázolásának és méretmegadásának szabályait is. A műszaki gondolatok egyértelmű közlésének és azok megértésének vagyis a műszaki kommunikációnak alapfeltétele a vonatkozó szabványok alapos ismerete.

A szabványosítás szerepe A szabványok a szabványosítás, mint folyamat termékei. A szabványok eleinte az ország határain belül eredményeztek hasznos egységesítést, ma pedig nemzetközi, egy-egy szakterületet, iparágat átfogó szabványok születnek, amelyek előírják a termékek rendeltetésszerű alkalmasságának feltételeit; gondoskodnak azok illeszthetőségéről, csereszabatosságáról; megállapítanak egy gazdaságos választékot; rögzítik a biztonságos használat, a termékvédelem követelményeit; rögzítik a megértést segítő szakkifejezések pontos meghatározását és leírják azokat a vizsgálati módszereket, amelyekkel a termékek egyes jellemzőit ellenőrizni lehet.

Magyarországon az első szabványosítási testület 1921-ben alakult Magyarországon az első szabványosítási testület 1921-ben alakult. A szabványosítást mérnökegyletek és más hasonló szakmai tömörülések végezték. Munkájuk eredményeként közmegegyezésen alapuló, önkéntes műszaki megoldások születtek, amelyeket ki-ki a saját érdekében betartott, de alkalmazásuk nem volt kötelező.

Nemzetközi és európai szabványosítás A kereskedelem túllépte az országhatárokat, ami nemzetközi egységesítést sürgetett. Ezen célból jött létre: • a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), • a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) és • a nemzetközi Távközlési Unió (ITU). Ma mindhárom nemzetközi szervezet szabványait világszerte elismerik, számos ország veszi át ezeket nemzeti szabványként.

A szabvány fogalma: az érdekelt szervek közreműködésével létesített, írásba foglalt és közzétett előírás, amely a meghatározott tárgykörben egységesen alkalmazandó megoldások, eljárások módját tartalmazza, de kiterjed a felhasználandó anyagok minőségére, valamint a méretekre is

Rajzfajták A műszaki rajzok szakkifejezéseit és a rajzfajtákat az MSZ ISO 10209-1 szabvány tartalmazza. A műszaki rajzok jellege és tartalma szakterületeként változó. A gyakorlatban legtöbbször használt szakkifejezések és rajzfajták a következők: A diagram olyan grafikus ábrázolás, amely két vagy több változó mennyiség közötti összefüggést fejezi ki, általában koordináta – rendszerben ábrázolva.

A vázlat általában szabadkézi, és nem feltétlen méretarányos rajz. Az alkatrészrajz olyan, egyetlen alkatrészt ábrázoló rajz, amely tartalmazza az alkatrész azonosításához szükséges információkat. A munkadarabrajz olyan egyetlen, tovább már nem bontható alkatrészt ábrázoló rajz, amely tartalmazza az alkatrész elkészítéséhez szükséges információkat. .

A rész–összeállítási rajz csoportok vagy alkatrészek korlátozott számát alacsonyabb szerkezeti szinten ábrázoló összeállítási rajz. A gyártmány-összeállítási rajz olyan összeállítási rajz, amely valamely termék összes szerkezeti egységét és alkatrészét ábrázolja

A rajzolás anyagai, eszközei A/4-es keret nélküli műszaki rajzlap Vonalzók (derékszögű, egyenes) Körző Ceruzák (keményebb, puhább) Jó minőségű radír

Szabványos rajzlapméretek Jel Készméret Keret-szegély mm Nyersméret mm mm m2 A0 841×1189 1 10 860×1220 A1 594×841 ½ 610×860 A2 420×594 ¼ 430×610 A3 297×420 1/8 305×430 A4 210×297 1/16 5 215×395 A5 148×210 1/32 152×215

Méretarány A méretarány a rajzon lemérhető méretnek és a megfelelő tényleges méretnek az aránya. Jele: M Szabványos méretarányok: természetes nagyság: 1:1 kicsinyítés: 1:2, 1:5, 1:10n, 1:2·10n, 1:5 ·10n, ahol n egész szám nagyítás: 2:1, 5:1, 10n:1, ahol n egész szám

Vonalfajták Vonalfajta Megnevezés Általános alkalmazás A Folytonos, vastag Látható körvonalak Látható élek B Folytonos, vékony Elméleti áthatási vonal Méretvonalak Méretsegédvonalak Mutató vonalak Sraffozás Befordított szelvény körvonala Rövid középvonalak

Vonalfajták Vonalfajta Megnevezés Általános alkalmazás C D Folytonos, szabadkézi törésvonal, vékony Folytonos egyenes törésvonal, vékony Részletek, megszakított részletek és metszetek határoló vonala, ha a határoló nem vékony pontvonal E F Szaggatott, vastag Szaggatott, vékony Nem látható körvonalak Nem látható élek

Vonalfajták Vonalfajta Megnevezés Általános alkalmazás G Pontvonal, vékony Középvonalak Szimmetria tengelyek Adott pont által leírt görbe, pl.: osztókör B Pontvonal, vékony, a végződéseknél és az irányváltásoknál vastag Metszősíkok nyomvonalai

Vonalfajták Vonalfajta Megnevezés Általános alkalmazás G Pontvonal, vastag Speciális megmunkálású felületek vagy élek jelölése (pl.: hőkezelés) B Kétpont-vonal, vékony Csatlakozó alkatrészek körvonala Mozgó alkatrészek szélső vagy váltakozó helyzetei Súlyvonalak Kiindulási, alakítás előtti körvonal Metszősík előtti részek körvonalai