RENDEZETT VETÜLETEK.

Az előadások a következő témára: "RENDEZETT VETÜLETEK."— Előadás másolata:

1 RENDEZETT VETÜLETEK

2 A vetületek általános jellemzése

3 A vetületek fogalma A vetületek fajtái
— adott méretarányban — a vetítési szabályok szerint A vetület a tárgy képe A vetületek fajtái Nézet: a tárgy látható felületeinek,éleinek vetülete Metszet: a metszősíkkal képzeletben elvágott tárgy felülete

4 A rendezett vetületek származtatása

5 „Dobozt” alkotó képsíkok felvétele

6 Az alkatrész (képzeletbeli) elhelyezése a „dobozban”

7 Vetítés elölrőlelölnézet

8 Vetítés elölrőlelölnézet

9 Vetítés felülrőlfelülnézet

10 Vetítés felülrőlfelülnézet

11 Vetítés balrólbalnézet

12 Vetítés balrólbalnézet

13 Vetítés jobbróljobbnézet

14 Vetítés jobbróljobbnézet

15 Vetítés alulrólalulnézet

16 Vetítés alulrólalulnézet

17 Vetítés hátulrólhátulnézet

18 Vetítés hátulrólhátulnézet

19 A „doboz” oldalai a rajta kialakult „fényképekkel”

20 Az alkatrész (képzeletbeli) eltávolítása a dobozból

21 A „doboz” kiterítése

22 A „doboz” kiterítése

23 A „doboz” kiterítése

24 A „doboz” kiterítése

25 A „doboz” kiterítése

26 A „doboz” kiterítése

27 A „doboz” kiterítése

28 A „doboz” kiterítése

29 A „doboz” kiterítése

30 A „doboz” kiterítése

31 A „doboz” kiterítése

32 A „doboz” kiterítése

33 A „doboz” kiterítése

34 A „doboz” kiterítése

35 A „doboz” kiterítése

36 A „doboz” kiterítése

37 A „doboz” kiterítése

38 A „doboz” kiterítése

39 A „doboz” kiterítése

40 A „doboz” kiterítése

41 A „doboz” kiterítése

42 A „doboz” kiterítése

43 A „doboz” kiterítése

44 A „doboz” kiterítése

45 A „doboz” kiterítése

46 A „doboz” kiterítése

47 A „doboz” kiterítése

48 A „doboz” kiterítése

49 A „doboz” kiterítése

50 A „doboz” kiterítése

51 A „doboz” kiterítése

52 A „doboz” kiterítése

53 A „doboz” kiterítése

54 A „doboz” kiterítése

55 A „doboz” kiterítése

56 A „doboz” kiterítése

57 A „doboz” kiterítése

58 A „doboz” kiterítése

59 A „doboz” kiterítése

60 A „doboz” kiterítése

61 A „doboz” kiterítése

62 A „doboz” kiterítése

63 A „doboz” kiterítése

64 A „doboz” kiterítése

65 A „doboz” kiterítése

66 A „doboz” kiterítése

67 A „doboz” kiterítése

68 A „doboz” kiterítése

69 A „doboz” kiterítése

70 A „doboz” kiterítése

71 A „doboz” kiterítése

72 A „doboz” kiterítése

73 A „doboz” kiterítése

74 A „doboz” kiterítése

75 A „doboz” kiterítése

76 A „doboz” kiterítése

77 A „doboz” kiterítése

78 A kiterített „doboz” a rajzlapon

79 A vetületek szabványos elhelyezése (rendezett vetületek)

80 A vetületképzés szempontjai

81 Az alkatrész beállítása a képsíkokhoz képest
Lehetőleg az elölnézet adja a legtöbb információt (a rajz főnézete általában az alkatrész elölnézete) Az alkatrész lehetőleg a végleges beépítési helyzetben legyen Az alkatrész szimmetriatengelyei a képsíkokkal párhuzamosak vagy rájuk merőlegesek legyenek Az alkatrész sík felületei a képsíkokkal párhuzamosak vagy rájuk merőlegesek legyenek A szükséges vetületek száma Maximálisan annyi vetület kell, amennyi az alkatrész egyértelmű ábrázolásához éppen szükséges Minél kevesebb, annál jobb

82 NÉZETEK

83 az alkatrész külső formájának egyértelmű megjelenítése
A nézetkészítés célja az alkatrész külső formájának egyértelmű megjelenítése

84 A NÉZETEK SZÁRMAZTATÁSA

85

86

87

88

89

90

91

92

93

94

95

96

97

98

99

100 az alkatrész valódi alakjának vetületei
A nézetek tartalma az alkatrész valódi alakjának vetületei

101 A NÉZETEK ELHELYEZÉSI RENDJE

102 Rendezett nézetek Nem kell külön jelölni a nézet helyét

103 KÜLÖNLEGES NÉZETEK

104 A rendezett vetületektől eltérő nézetelhelyezés
Célja: a rajz áttekinthetőbb összképének kialakítása Indoka: nincs hely ott, ahova tenni kellene Jelölése: nézési irány megadásával

105 Résznézet Célja: valamely részlet torzulásmentes ábrázolása
Elhelyezése: a nézetrendtől eltérően (a tárgyrészlet IV. képe) Jelölése: nézési irány megadásával

106 Részvetület (az érdektelen részletet elhagyjuk)

107 Helyi nézet Célja: valamely részlet „kiegészítő” magyarázata

108 Helyi nézet

109 Helyi nézet

110 Célja: valamely a részlet kinagyítása
Kiemelt részlet Célja: valamely a részlet kinagyítása

111 Kiemelt részlet

112 A METSZETEK

113 A metszetkészítés célja üreges alkatrészek belsejének megjelenítése

114 A METSZETEK SZÁRMAZTATÁSA

115

116

117

118

119

120

121

122

123

124

125

126

127

128

129

130

131

132

133

134

135 A metszetkészítés lépései
Az alkatrész képzeletbeli elmetszése a metszősík mentén Az elülső (nézőhöz közelebb álló) rész képzeletbeli elhagyása A maradék rész ábrázolása nézetként Az elmetszett anyag jelölése

136 AZ ELMETSZETT TEST ANYAGMINŐSÉGÉNEK JELÖLÉSE

137

138 A SRAFFOZÁS SZABÁLYAI

139 A sraffozás rajzolási szabályai
Vonalvastagság: Vékony (0,35 mm) Dőlésszög: a kontúrhoz képest 45o Vonalak sűrűsége: 1-10 mm , a vastagvonalnak legalább kétszerese) Egy alkatrész metszetei azonosan sraffozandók

140 Több látható alkatrész sraffozása
Csatlakozó alkatrészek vonalkázása: különböző irányú különböző sűrűségű

141 Sraffozási egyszerűsítések
Nagy felületeket elegendő a kontúrvonal mentén vonalkázni Vékony keresztmetszeteket feketíteni kell. (Köztük 0,7 mm-es rés hagyandó)

142 A METSZETEK HELYÉNEK JELÖLÉSE

143 Nem kell jelölni a nyomvonalat, ha
— a metszősík szimmetriasík, — csak egy metszet készül a tárgyról, — a metszetet a vetületrendnek megfelelően helyezzük el.

144 Jelölni kell a nyomvonalat, ha
— a metszősík helye nem egyértelmű, vagy — több metszősík van.

145 A METSZETEK FAJTÁI

146 Vetítési irányban elhelyezett
Teljes metszet Vetítési irányban elhelyezett metszet Nem vetítési irányban elhelyezett metszet

147 Teljes metszet elforgatva

148 Félmetszet

149 Félnézet-félmetszet

150 Félnézet-félmetszet

151 Félnézet-félmetszet

152 Félnézet-félmetszet

153 Metszetkészítés, ha a szimmetriatengelyre látható él esik

154 Kitörés

155 Kitörés

156 Kitörés

157 Lépcsős metszet

158 Lépcsős metszet

159 Lépcsős metszet

160 Lépcsős metszet

161 Lépcsős metszet

162 Beforgatott metszet

163 METSZÉSI TILALMAK

164 Hossztengelyükkel párhuzamosan nem metszhető alkatrészek
Csavar Csapszeg Ék, retesz Szegecs

165 SZELVÉNYEK

166 A szelvénykészítés célja:
az alkatrész metszősíkba eső geometriai alakjának ábrázolása

167 A SZELVÉNYEK SZÁRMAZTATÁSA

168

169

170

171

172

173

174

175

176

177

178

179

180

181

182

183

184

185

186

187

188

189

190

191

192

193

194

195

196

197 „Széteső” szelvények ábrázolása
Ábrázolási előírás: A „széteső” szelvényrészeket össze kell kötni

198 A SZELVÉNYEK ELHELYEZÉSI MÓDJAI

199 Szelvény a nézet közelében, pontvonallal azonosítva

200 Szelvény betűkkel azonosítva
(lehet elforgatva is)

201 Vékony folytonos vonallal kontúrozva, vonalkázva
Beforgatott szelvény Vékony folytonos vonallal kontúrozva, vonalkázva (Azonosításra nincs szükség)

202 Azonosítani kell, ha a szelvény helyzete nem egyértelmű
Szelvénysorozat I. Azonosítani kell, ha a szelvény helyzete nem egyértelmű

203 Azonosítani kell, ha a szelvény helyzete nem egyértelmű
Szelvénysorozat II. Azonosítani kell, ha a szelvény helyzete nem egyértelmű

204 A MŰSZAKI RAJZOKON ALKALMAZANDÓ VONALVASTAGSÁGOK

205 Vastag vonalak

206 A vonal rajzolata

207 Kontúrvonalak

208 Kontúrvonalak

209 Felületek határvonalai

210 Az adott nézeten látható élek

211 Az adott nézeten látható élek

212 A nézési iránnyal párhuzamos felületek éle

213 A nézési iránnyal párhuzamos felületek éle

214 A nézési iránnyal párhuzamos felületek éle

215 A nézési iránnyal párhuzamos felületek éle

216 Éles vonalú (nem legömbölyített) áthatások

217 Ismétlődő elemek külső burkolóvonala

218 Metszetek nyomvonalának végei

219 Vékony vonalak

220 A vonal rajzolata

221 Tagoló vonalak

222 Tagoló vonalak

223 Tagoló vonalak

224 Tagoló vonalak

225 Tagoló vonalak

226 Tagoló vonalak

227 Tagoló vonalak

228 Tagoló vonalak

229 Tagoló vonalak

230 Méretvonalak

231 Méret-segédvonalak

232 Mutatóvonalak

233 Vonalkázás (sraffozás)

234 Ismétlődő elemek belső burkolóvonala

235 Pont-vonalak

236 A pont-vonalak rajzolata

237 Forgástestek tengelye (középvonala)

238 Szimmetrikus alkatrészek középvonala

239 Osztókörök középvonala

240 Furatok középvonala és szimmetria-tengelyei

241 Szelvények nyomvonala

242 Kétpont-vonalak

243 A két-pont-vonalak rajzolata

244 Mozgó alkatrészek szélső helyzetei

245 Mozgó alkatrészek szélső helyzetei

246 Mozgó alkatrészek szélső helyzetei

247 Mozgó alkatrészek szélső helyzetei

248 Mozgó alkatrészek szélső helyzetei

249 Mozgó alkatrészek szélső helyzetei

250 Mozgó alkatrészek szélső helyzetei

251 Csatlakozó alkatrészek körvonala

252 Csatlakozó alkatrészek körvonala

253 Alkatrész kiterített (gyártás előtti) alakjának körvonala

254 Alkatrész kiterített (gyártás előtti) alakjának körvonala

255 Szaggatott vonalak

256 A szaggatott vonalak rajzolata

257 Nem látható, de az egyértelműséghez fontos élek ábrázolása (kerülni kell!)

258 Szabadkézzel rajzolt (tört) vonalak

259 A törtvonalak rajzolata

260 Alkatrész elhagyott részének határa

261 Alkatrész elhagyott részének határa

262 Alkatrész elhagyott részének határa

263 Kitörés határa

264 Kitörés határa

265 Résznézet határvonala

266 RAJZOLÁSI EGYSZERÜSÍTÉSEK

267 Szimmetrikus tárgyak egyszerűsített ábrázolása

268 Félnézet

269 Félnézet

270 Félnézet

271 Félnézet

272 Félnézet

273 Ismétlődő elemek „ritkított” ábrázolása

274 Ismétlődő furatok

275 Ismétlődő furatok

276 Ismétlődő furatok

277 Ismétlődő mintázat

278 Ismétlődő mintázat

279 Ismétlődő mintázat

280 Semmitmondó részletek elhagyása

281 Hosszú alkatrészek „kitörése”

282 Hosszú alkatrészek „kitörése”

283 Hosszú alkatrészek „kitörése”

284 Sík felületek ábrázolása

285 Sík felület ábrázolása (ha a vetületek nem elegendőek a sík jelleg érzékeltetésére)

286 Sík felület ábrázolása (ha a vetületek nem elegendőek a sík jelleg érzékeltetésére)

287 Sík felület ábrázolása (ha a vetületek nem elegendőek a sík jelleg érzékeltetésére)

288

289

290

291 A MÉRETMEGADÁS SZABÁLYAI

292 A MÉRETMEGADÁS JELEI

293 A méretmegadás alapsémája

294 A méretvonal Formája: vékony vonal (0,35 mm)
Célja: a méretezett szakasz geometriai ábrázolása

295 A méretvonalak párhuzamosak a méretezett szakasszal

296 A méretvonalak nem metszhetik egymást

297 A méretvonalak távolsága a többi vonaltól

298 A méretvonalak végpontjainak lehetséges helyzetei

299 Méretvonalként nem használható vonalak

300 Íves felültek méretvonalai

301 A méret-segédvonal Formája: vékony vonal
Célja: kivetített méretek jelzése

302 Méret-segédvonal változatok

303 A méretvonal-határoló

304 Méretvonal-határolók változatai

305 A nyíl szokásos formája

306 A nyíl elhelyezési lehetőségei

307 A nyíllal fedésben lévő rajzi elemek ábrázolása

308 A mutatóvonal Formája: vékony vonal (0,35 mm)
Célja: a kiemelt szöveg (méret) helyzetének jelölése

309 A mutatóvonal alakja

310 A mutatóvonal elhelyezésének változatai

311 A méret felirata Betűnagyság: 3,5 mm Méretek mértékegysége: mm
Mértékegység nem írandó ki A szöveg (méretszám) a méretvonal felett, középen, balról jobbra, vagy alulról felfelé legyen olvasható

312 A szöveg elhelyezésének változatai I.

313 A szöveg elhelyezésének változatai II.

314 Az alkatrész alakjára utaló jelek

315 Hengeres, lekerekített és négyzetes hasáb alakú alkatrészek

316 Gömbfelületű és íves alkatrészek

317 Megengedhető egyszerűsítések

318

319

320 MÉRETHÁLÓZATOK

321 A mérethálózatok általános jellemzése
Fogalma: rajz méretmegadásainak összessége Alapelvei: Minden méret egyszer megadandó Egy méret csak egyszer adható meg Zárt méretlánc alkalmazása tilos A mérethálózat legyen áttekinthető

322 A mérethálózat igazodjon a gyártás technológiájához

323 A mérethálózat igazodjon az ellenőrző mérések menetéhez

324 A mérethálózatok fajtái

325 Bázistól induló mérethálózatok

326 A bázistól induló mérethálózat változatai

327 A bázis kiválasztásának szempontjai

328 Bázis: az alkatrész működése miatt fontos felület

329 Bázis: az alkatrész működése miatt fontos szimmetriatengely

330 Bázis: az alkatrész valamely fő méretének határoló vonala

331 A mérethálózat elhelyezésének szempontjai

332 A méreteket a legjellemzőbb vetületen kell megadni

333 Egy geometriai egységet alkotó méretcsoportot lehetőleg ugyanazon a vetületen adjuk meg

334 Összeállítási rajzon a különböző alkatrészek mérethálózata lehetőleg alkosson elkülönülő csoportokat

335 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET