Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Mi az Európai Unió (EU)? 28 tagállam 508 millió lakos Tagjelölt országok: Izland, Törökország, Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Montenegró

Az EU alapelvei Közös értékek: az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság és a szolidaritás tiszteletben tartása (EUSZ 2. cikk) Célok: a béke, az EU által vallott értékek és népei jólétének előmozdítása (EUSZ 3. cikk) 4 szabadság: a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgása

Az EU történetének főbb állomásai

Az 1950-es évek – a kezdetek A háborút követő újjáépítés 1950: május 9. – Robert Schuman nyilatkozata 1951: Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) létrehozása 6 tagállam: Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia 1957: Római Szerződések – az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Euratom születése

Az 1960-as évek – az alapok lefektetése 1960: az Európai Szociális Alap létrehozása 1962: a közös agrárpolitika (KAP) bevezetése 1968: a vámok eltörlése

Az 1970-es évek 1973: az első bővítés – Dánia, az Egyesült Királyság és Írország belépése  9 tagállam 1979: az első európai parlamenti választások általános választójog alapján

Az 1980-as évek – konszolidáció Bővítés dél-európai országok belépésével: Görögország(1981), Spanyolország és Portugália (1986)  12 tagállam 1986: az Egységes Európai Okmány 1990: a német újraegyesítéssel a volt NDK is az EGK részévé válik

Az 1990-es évek 1993: a Maastrichti Szerződés hatálybalépése 1995: újabb bővítés – Ausztria, Finnország, Svédország  15 tagállam

A 2000-es évek Az euró és a nagy bővítés január 1.: 12 ország bevezeti az eurót 2004: közép- és kelet-európai bővítés – 10 új ország csatlakozik az EU-hoz: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia  25 tagállam 2007: Bulgária és Románia csatlakozása  27 tagállam 2013: Horvátország csatlakozása  28 tagállam

A 2000-es évek Szükségessé válik az intézmények reformja Franciaország és Hollandia elutasítja az Európai Alkotmányt (2005) A Lisszaboni Szerződés elfogadása, majd hatálybalépése december 1-jén

Mit tesz értünk az Unió? Néhány példa Bármely tagállamban élhetünk, tanulhatunk és dolgozhatunk Ifjúsági csereprogramok: Comenius, Leonardo Da Vinci és Erasmus Közös fizetőeszköz 18 országban Az éghajlatváltozás elleni küzdelmet célzó környezetvédelmi jogszabályok Esélyegyenlőség A roamingdíjak csökkentése És még sorolhatnánk...

Az Unió intézményei

Az Európai Parlament Társjogalkotó (a Tanáccsal) Ellenőrzi az uniós intézmények költségvetését és politikáit Jelenleg 766 általános választójog alapján megválasztott képviselő (a 2014-es választások után 751) Választások 5 évente Elnök: Martin Schulz

Az Európai Tanács Politikai útmutatást nyújt az EU-nak, és meghatározza a politikai irányokat és prioritásokat A tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és az Európai Bizottság elnökéből áll Elnök: Herman Van Rompuy

Az Európai Unió Tanácsa Társjogalkotó az Európai Parlamenttel (módosítja, elfogadja vagy elutasítja a Bizottság jogalkotási javaslatait) A 28 tagállamnak a napirenden szereplő szakterületért felelős minisztereiből áll Rotációs alapon változó elnökség: egy-egy tagállam fél évig tölti be az elnöki tisztet: január 1-től június 30-ig Görögország július 1-től december 31-ig Olaszország

Az Európai Bizottság Jogszabályokat javasol és hajt végre (kezdeményezési jog; a Szerződések „őre”) 28 európai biztos, köztük egy elnök: José Manuel Barroso Tagállamonként egy biztos, mindegyik egy adott szakterületért felelős

További uniós intézmények és szervek Az Európai Unió Bírósága Az Európai Központi Bank Az Európai Számvevőszék Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) A Régiók Bizottsága

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Mi az EGSZB? A Római Szerződés (1957) által létrehozott tanácsadó szerv A szervezett civil társadalmat képviseli Európai Parlament Az Európai Unió Tanácsa Európai Bizottság Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Mi a „szervezett civil társadalom”? Mindazon csoportok és szervezetek, amelyeket a polgárok érdekképviseleti, együttműködési vagy egyéb konkrét céllal hoztak létre.

Mi az EGSZB szerepe? Tanácsadás az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak (évente kb. 200 véleményt ad ki) A párbeszéd és a konzultáció intézményi fóruma Az európai értékek, a részvételi demokrácia és a civil szervezetek által betöltött szerep támogatása

Híd az EU és a szervezett civil társadalom között Érvényesíti a civil társadalom érdekeit Lehetővé teszi, hogy a tagállami civil szervezetek európai szinten kifejtsék a nézeteiket

Kik az EGSZB tagjai? 353 tag ötéves mandátummal Két és fél évre megválasztott elnök Jelenlegi elnök: Henri Malosse (2013–2015) Gazdasági és társadalmi érdekcsoportok képviselői: munkaadók, munkavállalók, nem kormányzati és egyéb szervezetek A munka alapja a konszenzus Számos területen komoly szaktudással rendelkeznek Évente kb. 9 plenáris ülést tartanak

Hogyan működik az EGSZB? A vélemények kidolgozása 6 szekció Közgyűlés II. CSOPORT Munkavállalók I. CSOPORT Munkaadók III. CSOPORT Egyéb tevékenységek SZEKCIÓ Tanulmányoz ócsoport: tagok és szakértők

Your Europe, Your Say!

1. Az Európa jövőjére vonatkozó cselekvési terv elolvasása és megvitatása 2. A megadott válaszlehetőségek (a), b), c) stb.) közül legfeljebb kettő kiválasztása 3. Javaslattétel további intézkedésekre angol nyelven Iskolánként legfeljebb két javaslatot lehet tenni 4. Felkészülés a brüsszeli útra 5. Brüsszelben: munkacsoportülések 6. Vita és szavazás 7. Az eredmény ismertetése A feladat – 7 lépésben

1. A cselekvési terv elolvasása és megvitatása január közepe: megkapjátok a munkadokumentumot az anyanyelveteken, az útmutatót pedig angolul és franciául A brüsszeli vita alapját ez az Európa jövőjére vonatkozó 12 intézkedési témakört felsoroló munkadokumentum képezi Vitassátok meg az osztállyal az egyes intézkedési témaköröket

2. A saját intézkedési témakörök kiválasztása A javasolt intézkedésekről szóló vitát követően a megadott lehetőségek (a), b), c) stb.) közül válasszatok ki legfeljebb kettőt Javasoljatok további intézkedéseket angol nyelven (iskolánként kettőt) Egy-egy javaslat legfeljebb 70 karakter lehet (szóközökkel együtt) Az iskolák ezután eljuttatják válaszaikat az EGSZB-hez

3. Felkészülés a brüsszeli útra Az összes iskola által kiválasztott 14 intézkedési témakör listáját március elején küldjük meg Készüljetek fel úgy, hogy a brüsszeli workshopokon gond nélkül tudjatok ezekről tárgyalni és vitázni, kész érveket felsorakoztatva mellettük/ellenük

4. Brüsszelben: munkacsoportülések A 14 kiválasztott intézkedési témakört munkacsoportokban tárgyaljátok meg: megoszthatjátok egymással véleményeteket, és vitába szállhattok a többi diákkal.

5. Brüsszelben: vita és szavazás A plenáris ülésen minden munkacsoport ismerteti a következtetéseit az Európai Parlament politikai csoportjainak képviselői előtt Elektronikus szavazás

Határidő és elérhetőségek A (legfeljebb 2) saját javaslatot angol nyelven, valamint a megadott témaköröknél választott lehetőségeket február 14-ig kell elküldeni az EGSZB-nek. Weboldal: Your Europe, Your