Exegézis – szövegértelmezés – szabályai, illetve feltételei. Hermeneutika A hermeneutika jelentése: Magyarázni értelmezni. Teológiában, az egyik legfontosabb alapelv. Az exegézis (magyarázat) szabályait összefoglaló tudomány. A bibliai szövegértelmezések a segédtudományok nélkül csak spontán megértést nyújthatnak. A spontán megértés nem rossz megértés. Főleg, ha nincs más eszköz a kezünkben, akkor be kell érni vele, és azt kell mondanunk: aki ihlette a Szentírást, az majd a Lelke által segít megérteni. Természetesen lehet teljes értékű magyarázatot felállítani így is. Azonban az az igehirdető, aki többet, lényegre törőbbet akar adni a hallgatóinak, nem elégedhet meg a spontán értéssel. Akinek a rendelkezésére állnak a különböző segédtudományi eszközök és nem használja az lusta és felelőtlen igemagyarázó: (Péld. 6:,6 Eredj a hangyához, te rest, figyeld, hogy mit tesz, és okulj!) Földrajzi atlaszok, archeológiai, antropológiai adatok Kommentárok, lexikonok, enciklopédiák Történelmi, filozófiai írások Különböző fordítások (akinek rendelkezésére áll más nyelvű, pl görög) (az újfehértóinak halkan mondom, hogy az irodában vannak ilyenek) Cél a jó exegézis - magyarázat – felállítása, amely már alkalmazást – applikációt jelent. A textusból - magyarázandó igeszakaszból-, a hermeneutika - szövegértelmezés szabályai - által felállított exegézis – magyarázat, véleményem szerint soha nincs kész Exegézis – szövegértelmezés – szabályai, illetve feltételei. Készítette: Dr. Almási Tíbor: Hermeneutika c. könyve alapján Karancsi Csaba

A hermeneutika szükségessége A szentíró és az olvasó között fennálló szakadékok gátolják a spontán megértést Történelmi Kulturális Nyelvi Filozófiai Teológiai Kérdés, hogy az exegéta a – magyarázó – igehirdető mit akar átadni a hallgatóságának? Az Isten által megfogalmazott örökérvényű üzenetet, Vagy a saját üzenetét Az első megtalálásához lelkiismeretes kutatás szükséges, mert a szentíró és az olvasó között óriási szakadékok vannak. (később majd kitérünk ezekre a szakadékokra) A másodikkal nincs gond, mert megértettem valamit a textusból – a magyarázandó igeszakaszból, és azt egy az egybe némi körítéssel tovább adom. Ebben az esetben azonban nem mondhatom azt, hogy ezt mondja Isten Igéje. Legfeljebb azt, hogy ezt mondja Karancsi Csaba Isten Igéjére hivatkozva. A bibliai szöveg értelmezésénél, nem mindegy, hogy milyen alapról indulunk. A spontán értés legtöbbször nem elégséges, sőt a „szakadékok” miatt lehet teljesen ellentétes az eredeti, vagy a Szentírás szellemiségével kifejezett mondanivalóval. Nem a spontán értést vonja kritika alá a hermeneutika, csupán nem elégszik meg vele, hanem igyekszik az Ige teljes mondanivalóját kiaknázni, az Isten beszédét applikáló igemagyarázón keresztül a gyülekezet számára Történelmi. Több ezer éves különbséggel kell számolnunk. Az időbeli különbségek pontos áthidalása segíthet bennünket. Elengedhetetlen a hallgató történelmi helyzetének figyelembe vétele. Mikor, kinek, hol és miért hangzott el az Ige, és mi volt a szándéka, Ehhez szükséges a történelmi háttér vizsgálata (történelmi analízis) Nem mindegy, hogy a bírák idején, a vándorlás idején, a babilóniai, az asszír fogság idején, vagy az Úr Jézus idejében történtek a dolgok, vagy hangzott el az Ige. Nem mindegy, hogy milyen volt a politikai háttér akkor. Ne csináljunk Ószövetségi igéből, Újszövetségit!

A szakadékok áthidalása Az Ige megértéséhez a Biblia mondanivalóját különböző összefüggésekben kell megvizsgálnunk Történelmi vizsgálódás Szövegösszefüggés vizsgálata Nyelvi analízis Filozófiai vizsgálat Teológiai elemzés kontextuális – szövegösszefüggés vizsgálat El kell fogadnunk, hogy vannak olyan kifejezése, szavak, amelyeket még vagy már nem érthetünk meg ezért is fontos, hogy a szövegösszefüggést is megvizsgáljuk. Hol vannak a szakasz határok Miért fontos, hogy a Szentírásba benne legyen (mi akart üzenni az akkori hallhatóságnak) A Biblia kontextusába, aztán az adott könyv mondanivalójába, valamint a közvetlen szövegkörnyezetbe hogyan illeszkedik be. Kulturális. Kulturális szakadék tátong a bibliai kor és a ma élő (mai olvasó) között. A spontán értelmezés téves magyarázathoz vezethet. Az újszövetségi kor ismerete nélkül nem érthetjük meg a benne mozgó,cselekvő ember életét,cselekedetét,beszédét,tetteinek mozgató rugóit sem. Fontos fel tárnunk az igehallgató körülményeit is,hogy időszerű,életszerű,örökérvényű legyen az üzenet. Nyelvi.(az Újszövetség írói görög nyelven írtak.) A két nyelv között szerkezetileg is,a szókészlet jelentéskörét tekintve is nehezen áthidalható szakadék tátong. ellent mondást, félre értelmezést,eredményezhet a spontán értelmezés. Nyelvi analízis, - beleértve a műfaji jelleget is nem mindegy, hogy hasonlattal, példázattal, allegóriával vagy irodalmi jellegű – himnusz, /költészet/, elbeszélés stb.-vel állunk szembe. Egyiket szó szerint kell érteni, a másikat szimbolikusan. Pl. Amikor a gazdag és Lázár történetét mondja el az Úr Jézus, akkor tudnunk kell, hogy az példázat, nem pedig a mennyországról szóló beszámoló, elbeszélés. Vagy az Énekek éneke nem egy allegórikus (szimbolikus ) mű, hanem egy szerelmes verses kötet. Nagyon fontos a kifejezések, szavak eredeti, profán és szakrális jelentését megvizsgálni. a nyelv eszközeit pontosan alkalmazva - az eredeti tartalom csorbíthatatlanul érhet célba. Filozófiai. Hogyan gondolkodtak akkor az emberek. Akkoriban másképp gondolkodtak magukról,a világról,a természetről, mint a mai olvasók. Ha egyik kultúrából,filozófiai környezetből át szeretnénk menteni az örökké érvényes üzenetet, akkor tisztába kell lennünk mindkét filozófiai rendszer alapvető jellemzőivel. Csupán így lehet kibontani az örökérvényű üzenetet a korhoz kötött elemek közül. Így kerülhetjük el azt a hibát,hogy az öröké érvényes mondanivalóból esetleg elveszítünk valamit azáltal, hogy korhoz kötött elemnek tartjuk. Így kerülhetjük el,hogy a korhoz kötött elemek közül valamit örökérvényű üzenetté nyilvánítsunk.

Proresszív reveláció Teológiai. Ha a reveláció progresszivitását ( a kinyilatkoztatás lépcsőzetességét ) figyelmen kívül hagynánk, akkor sokszor értelmetlenül állnánk egy-egy esemény,vagy tanítás előtt. Esetleg helytelen értelmezés, torz alkalmazás születik. pl.Ha a Szentháromságról szóló ismereteinket a teremtéstörténetbe próbálnánk bele vetíteni. Az alkalmazás során figyelembe kell venni az igehallgató gyülekezet teológiai szintjét is. Mit mond ma nekünk. A mai teológiai szinthez – a hallgatók szintjéhez - kell igazítani a mondanivalót, így kapjuk mag a mára szóló üzenetet. Isten a kinyilatkoztatásában a folyamatos előre lépést alkalmazta (progresszív reveláció) ezért nem mindegy, hogy a kinyilatkoztatás milyen szakaszában történt a kijelentés és hol állunk most. Milyen örökérvényű üzenetet hordoz. Mire kötelez, int, tanít bennünket. A kinyilatkoztatás csúcsán az ellenség szeretet áll. Ez vonatkozik a a mai gyülekezetekre illetve hívő emberre. Hetvenhétszeres Láhmekért Hétszeres Káinért 2Móz. 24 szemet szemért törvény Ha hétszer tér vissza hétszer bocsáss meg Sőt hetvenhétszer Szeresd az ellenségedet A ma élő hívő embernek, már azt kell hirdetnünk, hogy „Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim…”

Az exegezis magyarázat készítés folyamata Textus magyarázandó Ige szakasz (egy gondolat sor) Bővítés Spontán értés Történelmi háttér Kulturális háttér Antropológia jegyek Fordítási különbségek Idő behatárolás Stb. Összegzés Az irány a fontos a fontos Textus – magyarázandó igeszakasz Adatgyűjtés – bővítés (több oldalnyi anyag is lehet) Megtalálni az egyetlen üzenetet: Egyetlen történelmi háttérben történelmi Kulturális Politikai stb. héttérről beszélhetünk Az antropológiai jegyek És az idő intervallum is adottak A fordítási különbségeket lehet ferdítési különbségeknek is nevezni néha. (személyes véleményem, hogy a Károli az egyik, hanem a legjobb. Applikáció – alkalmazhatóság azonban több van. Más-más aktuális üzenetet jelenthet, a különböző kultúrákban, politikai helyzetekben stb. Nagyon fontos, hogy a hallgatóság körülményeivel is megismerkedjünk. Ha megfordítjuk az irányt és az alkalmazás felől közelítünk, hamis exegézis magyarázat születik. (Pl.: Ha leakarjuk hordani a gyülekezetet és ehhez igéket keresünk., Természetesen nem vonatkozik a tematikusan felépített igehirdetésre, amikor kiemelünk egy fogalmat, - Pl.: Bűn, szenvedés, aggodalom, harag, kegyelem, üdvösség stb, - és arról beszélünk. Ilyenkor nagyon nehéz dolgunk van, mert az egész Biblia kontextusát szövegösszefüggését meg kell vizsgálnunk. Applikáció – alkalmazás - Egy gondolatban összefoglalt mondani való. (Az igehirdetés valójában ennek az egy gondolatnak a magyarázata)

A jó exegezis - magyarázat -felállításának feltételei Személyi feltételek: Lelki felkészültség Tudományos felkészültség Tárgyi feltételek: Különböző fordítások (a Károly a legjobb alap) Szótárak Enciklopédiák Atlaszok Történelmi, filozófia írások Ma egyes gyülekezetekben – álkegyesen – a Szentlélekre hivatkozva, elutasítják a tudományos felkészülés szükségességét. A teológia – a tudomány csak ront a Szentírás érthetőségén, mert bonyolulttá teszi azt. Az előző ábra segítségével megláthattuk, hogy ez nem igaz. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez szektásódáshoz vezet, mert hangsúly eltolódások lesznek a hitéletben, főleg a hitgyakorlatban. A lelki felkészültség mellett szükséges a tudományos felkészültség is. Mellett és nem helyett. Mellett és nem előtte és nem utána. A kettővel együtt érhető el a lelkiismeretes felkészülés A lelkiismeretlen felkészülés Isten Igéjének, és a hallgatóság lebecsülését jelenti. A gyakorlatban a hallgatóságnak nem szabad éreznie azt az izzadságos munkát, amit te belefektettél. „Mert izzadság szagú lesz!” Ha elkezded csillogtatni az eredményeket. Teologizálsz, nyelvészkedsz, történészkedsz stb.

Személyi feltételek A tudományos felkészültség lehet különböző, de a lelki felkészülés teljessége elengedhetetlen!!!! A lelki felkészültség követelménye az ima-óravezető, illetve az igehirdetővel szemben: Újjászületett egyén legyen Mély tisztelet és szeretet legyen benne Isten iránt Mély tisztelet és szeretet legyen benne Isten Igéje iránt Mély tisztelet és szeretet legyen benne az emberek iránt Teljesen a Szentlélek vezetése alatt álljon A tudományos felkészülés: A jó exegéta – igemagyarázó nem az, aki előveszi a Bibliáját, és minden mást elpakol A jó igemagyarázó: Imádkozással kezdi a felkészülést, és kéri a Szentlélek segítségét Aztán tele rakja az íróasztalát Térképekkel Kommentárokkal Lexikonokkal Minden olyannal, ami a segítségére lehet Igyekszik mindent megtudni a textus – magyarázandó szöveg - hátteréről Az adott korról, kultúráról, társadalmi és politikai helyzetről, stb. A szentíróról, aki írta, a szereplőről, aki mondta, a hallgatóságról, akiknek szólt az üzenet. Megpróbálja megérteni, hogy mit értethetett az üzenő – esetleg a közvetítő, és mit érthetett a hallgató. Megvizsgálja, hogy a megkapott üzenetet kinek kell elmondani. Elkészíti az eredeti üzenetet mai alkalmazásának szükségességét, lehetőségét, felelőségét stb. hangsúlyozó mai üzenetet. Rávilágítva az alkalmazás módszerére, esetleg módszereire. (Pl.: Mát. 22: 21 „A császáré” - felelték. Jézus erre kijelentette: „Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené.” Végül természetesen kéri a Szentlélek segítségét az üzenet célba találásáért.