A szántóföldi növénytermesztés sajátosságai, szerkezete és szerepe a nemzetgazdaságban Dr. Apáti Ferenc adjunktus Készült Pfau Ernő és Szőllősi László anyagainak részbeni felhasználásával

A szántóföldi növénytermesztéshez sorolt főbb kultúrák Kalászos gabonák (őszi búza, őszi árpa, rozs, tritikále, tavaszi árpa, zab) Kukorica (gabona ez is), csemegekukorica („félig” zöldség) Olajnövények (napraforgó, őszi káposztarepce) Hüvelyesek: szója, zöldborsó (utóbbi inkább zöldség) Egyéb ipari növények (burgonya, dohány, cukorrépa) Takarmánynövények: silókukorica, lucerna, vöröshere, stb.

Termelés – terület, mennyiség, érték –

A világ szántóterületének megoszlása egyes növények között 2009-ben (millió hektárban és százalékban) A világon összesen 1500 millió hektár szántó terület van, ennek 48%-án gabonanövényeket termelnek. Forrás: FAO, 2011

A világ top 10 búzatermelő országa 2009-ben (millió tonnában és százalékban) Összesen 681 millió tonna búza, ebből 433 millió tonna étkezési célú felhasználás. Magyarország 2009-ben 25. helyen állt a világ búzatermelői országainak rangsorában. Forrás: FAO, 2011

Legnagyobb búzaexportőr és -importőr országok, régiók (2007-2017) -25% +175% +115% +55% Millió tonna +12% +44% Forrás: USDA ; In.: Papp, 2008

A világ top 10 kukoricatermelő országa 2009-ben (millió tonnában és százalékban) Összesen 817 millió tonna kukoricát termeltek. A rangsorban Magyarország a 14. helyen áll 7,5 millió tonnával Forrás: FAO, 2011

Legnagyobb kukoricaexportőr és -importőr országok, régiók (2007-2017) +44% +47% -56% Millió tonna +32% Forrás: USDA ; In.: Papp, 2008

Az EU 27 szántóterületének megoszlása egyes növények között 2009-ben (millió hektárban és százalékban) Az EU 27 összes szántóterülete 75 millió hektár, ebből közel 36 millió hektárt a búza és a kukorica foglal el. Forrás: FAO, 2011

A fontosabb növények vetésterülete a szántóterületen (ha) Repce: jelenleg 250-300 ezer ha, korábban kb. 100 ezer ha Forrás: KSH, 2009

Magyarország szántóterületének megoszlása egyes növények között 2010-ben (ezer hektárban és százalékban) Hazánkban az összes szántóterület 4,5 millió hektár, ennek közel 60%-án a gabonafélék találhatóak. Forrás: KSH, 2011

Kiemelkedő évek: 1991, 2001, 2004, 2005, 2008. >15 millió tonna Magyarországon Gabonaféléket 2008-ban 2,9 millió ha-on termesztettek. (1999-ben 2,4 millió ha; 2001, 2004-ben >3 millió ha) Kiemelkedő évek: 1991, 2001, 2004, 2005, 2008. >15 millió tonna

Magyarországon

Magyarországon Olajos magvak termesztése 3-szorosára nőtt (1991-95 átlaga  2008) Repcetermesztés dinamikus növekedése; Ipari növényeken belül a cukorrépa elvesztette korábbi szerepét;

A gabonatermesztés hazai jelentősége európai viszonylatban

A szántóföldi növénytermesztés súlya a mezőgazdaságon belül – termelési érték –

A mezőgazdasági és ezen belül a kertészeti termékek termelési értéke Megnevezés 2009-2011. évek (milliárd Ft) Megosz-lás (%) Szántóföldi növénytermesztés 600-980 40-45 Kertészeti termelés 300-320 15-20 Növénytermesztés és kertészeti termékek együtt 900-1 300 60-65 Állattenyésztés 600-700 35-40 Mezőgazdasági termékek összesen 1 500-2 000 100 Forrás: KSH, 2008-2011., Fruitveb 2008-2011.

A szántóföldi növénytermesztés súlya a mezőgazdaságon belül – termelési érték – 40-50% 600-900 Mrd. Ft

A I

Külkereskedelem

Az ágazati méretet (vetésszerkezetet) meghatározó tényezők: Berendezkedés Az ágazati méretet (vetésszerkezetet) meghatározó tényezők: vetésváltás agronómiai szempontjai termőhelyi adottságok (talaj, időjárás) piaci viszonyok (értékesítési árak, értékesítési biztonság) jogszabályi követelmények, támogatási szabályozók munkaszervezési szempontok (munkaműveletek széthúzása) gépesítettség (különös tekintettel a speciális gépekre) állatállomány takarmányszükséglete, esetleg alomigénye poszt harveszt technológia megléte (szárító, tároló) Befektetett eszköz-igény vállalkozás indításakor: 200-800 ezer Ft/ha (termőföld nélkül!) Forgóeszköz-szükséglet (éves folyó, működési költség): 100-400 ezer Ft/ha

A szántóföldi növénytermesztés jellemző költségszerkezete Á Gép- és épületköltség 85-90 10-15 *felső érték földbérleti díjjal Forrás: Pfau, 2005.

Szántóföldi növénytermesztés gépköltségének jellemző szerkezete Á Forrás: Pfau, 2005.

Szántóföldi növénytermesztés anyagköltségének jellemző szerkezete Á Forrás: Pfau, 2005.

(a gépi munkához kapcsolódó emberi munkát is itt figyelembe véve) Szántóföldi növénytermesztés személyi jellegű költségének jellemző szerkezete (a gépi munkához kapcsolódó emberi munkát is itt figyelembe véve) Á Döntő része gépi munkához tartozik Forrás: Pfau, 2005.

Technológiai elemek hozamra gyakorolt hatása (búza termesztés) (nem jól megválasztott technológia esetén)

Piacszabályozás

3 fő elemből áll kompenzációs támogatások és területpihentetés intervenciós rendszer export-importszabályozás

Kompenzációs támogatások és területpihentetés A belső árak csökkentése folytán a gabonaárak közelítését a világpiaci árakhoz, hogy ezáltal kisebb támogatással vagy esetleg támogatás nélkül lehessen a feleslegeket exportálni; Az alacsonyabb belső piaci árak megteremtésével a gabonafélék EU-n belüli takarmánycélú felhasználásának növekedését.

Kompenzációs támogatások és területpihentetés Támogatható gabonafélék köre: • durumbúza • egyéb búza és kétszeres • kukorica • árpa • rozs • szemescirok • hajdina, köles, madárköles • egyéb gabonafélék • csemegekukorica

Kompenzációs támogatások és területpihentetés A kompenzációs támogatásokban részesíthető területet az EU maximálta: ez az úgynevezett bázisterület. Ezt a jelenlegi tagországok esetében az adott országra vagy annak régióira határozták meg oly módon, hogy az 1989–90–91. években szántóföldként művelt vagy központi támogatással ugaroltatott terület átlagát vették. A bázisterületen belül az egyes növényfajok maximális vetésterületét – az olajnövényeken kívül – nem határozták meg, az évről évre tetszőlegesen változhat. Az EU-ban tehát nincs a hagyományos értelemben vett gabonatermelési kvóta.

Az intervenció Az EU gabonapiaci rendtartásában az intervenció utolsó lehetőségként abban az esetben jöhet számításba, ha a szabadpiaci terményforgalomban a piaci ár az intervenciós alapárnál alacsonyabb szintre süllyedne. Ebben az esetben az Európai Unió a gabonafélék intervenciós áron történő felvásárlásával garantálja, hogy az árutulajdonosok megfelelő szintű árbevétele, ezáltal jövedelemszintje garantálva legyen. Forrás: http://www.eu-info.hu/fvm_pdf/gabona.pdf

Az intervenciós felvásárlási rendszer legfontosabb jellemzői Intervencióra felajánlható gabonafélék: Búza, durumbúza, kukorica, árpa, rozs és cirok Intervenciós ár: Minden gabonafélére egységesen 119,19 euro/tonna(30 000 Ft). Ez az ár az intervenciós időszakon belül havonta 1 euro-val nő. Az intervenciós ár a felajánlóhoz legközelebb eső úgynevezett intervenciós központban, az áru kirakodás előtti állapotára érvényes.

Az intervenciós felvásárlási rendszer legfontosabb jellemzői Intervenciós időszak: Általában november 1. – május 31., a déli tagállamokban augusztus 1. – április 30. Az aratás és az intervenciós időszak kezdete körüli időszakban az EU a piacra bízza az árak alakulását. Az árak azonban ekkor sem süllyednek túl alacsonyra, hiszen fennáll a lehetősége, hogy az árutulajdonos a learatott gabonát betárolva megvárja az intervenciós időszak kezdetét.

Az intervenciós felvásárlási rendszer legfontosabb jellemzői Intervenciós felajánlásra jogosultak köre Intervenciós felvásárlásra bármely árutulajdonos – azaz termelő, termelői beszerző és értékesítő szövetkezet, kereskedő és feldolgozó – felajánlhatja gabonáját. Mennyiségi előírások Intervencióra egy adott gabonaféléből minimum 80 tonnát lehet felajánlani, de az egyes tagországok ennél magasabb minimum-mennyiséget is meghatározhatnak (Franciaországban pl. 500 tonna). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kistermelők szövetkezéssel vagy felvásárlókon keresztül tudnak csak részt venni a rendszerben.

Az intervenciós felvásárlási rendszer legfontosabb jellemzői Minőségi előírások Az intervencióra felajánlható gabonafélék minimális minőségi követelményeit a mellékelt táblázat tartalmazza. Mivel az intervenciós árat egy ennél magasabb minőséghez kötötték, a minimum-követelményeket éppen, hogy teljesítő gabonáért kifizetendő intervenciós árból az átvevők maximum 5 %-ot levonhatnak. Az Unió kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az intervencióra felajánlott gabona a minimális mennyiségi és minőségi követelményeknek megfelel, az intervenciós időszakon belül annak teljes mennyiségét felvásárolja.

Az intervenciós készletek értékesítése Az intervenciós készletek értékesítése során az Unión belüli vevőkkel szemben semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem alkalmazható, ezért az csak pályázatos úton történhet. Ennek két formája létezik: intervenciós készletek értékesítése az EU belső piacán. intervenciós készletek értékesítése külső (nem EU-tagországi) piacon.

Az intervenciós készletek értékesítése Az intervenciós készletek belső piaci értékesítésére csak akkor kerülhet sor, ha nem áll fenn a piaci árak túlzott leszorításának veszélye, illetve a belpiaci árak aránytalanul magasak. Az ajánlati árnak legalább a belső piaci vagy az intervenciós árral (a magasabb a mérvadó) megegyező nagyságúnak kell lennie.

Az intervenciós készletek értékesítése Az intervenciós gabona vételárára pályáznak a kereskedők. Mivel ez a vételár az intervenciós árnál alacsonyabb is lehet, ez a módszer is egyféle exporttámogatásnak minősül. Annak garantálására, hogy a piaci árnál olcsóbban megvásárolt gabona ne kerülhessen újra az EU belső piacára, a pályázónak igen magas összegű letéti díjat kell befizetnie. A befizetett összeget csak abban az esetben kapja vissza, amennyiben hivatalos okmányokkal igazolni tudja, hogy a kérdéses gabonatétel elhagyta az EU területét.

Forrás: AKI Agrárpiaci jelentések, 2010

Export-Import szabályozás Engedélyeztetési rendszer Európai Unióba történő importálása vagy onnan történő exportálása olyan import- vagy exportengedélyhez kötött, amelyet a tagállamok bármely kérelmezőnek kiadhatnak, tekintet nélkül arra, hogy az EU-ban hol található a székhelye. Az import- vagy exportengedély az Európai Unió teljes területén érvényes. Az engedélyek kibocsátását letéti díj befizetéséhez kötik, amely garantálja, hogy az importot vagy exportot az engedély érvényességi idején belül végrehajtják.

Export-Import szabályozás Engedélyeztetési rendszer A biztosíték teljes egészében vagy részben elvész, ha az ügyletet nem, vagy csak részben bonyolítják le. Az engedélyezés csak az export- és importfolyamatok nyomon követését szolgálja. Az engedélyek kiadása általában nem tagadható meg, amennyiben a kérelmező az előírt biztosítékot (általában bankgaranciát) letétbe helyezte.

Export-Import szabályozás Export támogatás Mivel az Európai Unió belső piacán a gabonaárak általában meghaladják a világpiaci árakat, a feleslegek exportja csak támogatással lehetséges. Az exporttámogatás mértékét több tényező is befolyásolja: az EU-n belüli ellátás biztonsága, az Unió piacán a jelentős áringadozások elkerülése, a Közösségen belül és a más exportáló országokban uralkodó árviszonyok, a szállítás költségei, valamint a WTO-val (Világkereskedelmi szervezet, a GATT utódszervezete) szembeni elkötelezettségek.

Export-Import szabályozás Export támogatás Az EU-n belül az exporttámogatás két rendszere létezik: – pályázat nélküli támogatási rendszer – pályázatos (tender)rendszer

Export-Import szabályozás Import Az EU-ban a GATT valamint az EU és az USA között megkötött ún. Blair House egyezmény hatályba lépését követően a gabonafélék piacvédelmében alapvető változás következett be. Az új rendszerben az úgynevezett import-lefölözés nem alkalmazható korlátozás nélkül, a GATT egyezmény fix vámkorlátokat tartalmaz. A gabonafélék közül azonban a búza, a durumbúza, a rozs, az árpa, a kukorica és a cirok esetében a vámot elsődlegesen nem a GATT fix vámtétel, hanem a Blair House egyezmény alapján határozzák meg, mely egy alacsonyabb vámszintet jelent és elsősorban a világpiaci áraktól és a mindenkori intervenciós ártól függ.