A kölcsönös megfeleltetés jogi háttere és alapelvei Bögréné Bodrogi Gabriella osztályvezető, szakmai főtanácsadó Stratégiai Főosztály március

2 A k ö lcs ö n ö s megfeleltet é s (cross-compliance, CC) A 2003-as KAP reform a megújult, termeléstől elválasztott közvetlen támogatási rendszer új feltételrendszer ét vezette be, amely a reform lényegi elem e. Ez a kölcsönös megfeleltetés. A kölcsönös megfeleltetés kapcsolatot teremt a mezőgazdasági közvetlen támogatások kifizetése és a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó szakterületekhez kötődő kötelezettségek között. Részei: 1. Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK): –környezetvédelem; –természetvédelem; –állat- és növényegészségügy; –élelmiszerbiztonság; –állatvédelem; 2. Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ).

3 A k ö lcs ö n ö s megfeleltet é s c é ljai A mezőgazdaság multifunkcionalitását erősíti és ezt a társadalom egésze felé üzeni. A fenntartható mezőgazdasági fejlődését, valamint a környezettudatos gazdálkodást segíti. A modern társadalom és a fogyasztók elvárásait összehangolja a Közös Agrár-politikával (KAP).

4 A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó jogszabályi háttér EU: A Tanács 1782/2003/EK rendelete A Bizottság 796/2004/EK rendelete A TANÁCS 1698/2005/EK rendelete A BIZOTTSÁG1975/2006/EK rendelete Magyar: évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről 322/2007. (XII.5.) Kormány rendelet a kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről (HMKÁ)

5 Jogharmonizáció EU rendelet: „A rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.” EU szabályozás előírja: - az alkalmazás hatályát - a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények jogi alapját; - a helyes mezőgazdasági és a környezeti állapot szakmai kereteit ; - a rendszer alkalmazására vonatkozó általános és részletes szabályokat (tájékoztatás, ellenőrzés, szankcionálás stb)

6 Tagállami feladatok - részletes követelmények meghatározása - részletes követelmények meghatározása - nemzeti helyes mezőgazdasági és környezetvédelmi állapot előírásainak meghatározása - nemzeti helyes mezőgazdasági és környezetvédelmi állapot előírásainak meghatározása - a gazdálkodók tájékoztatása - a gazdálkodók tájékoztatása - a végrehajtásért felelős intézmények kijelölése - a végrehajtásért felelős intézmények kijelölése - az ellenőrzések végrehajtása - az ellenőrzések végrehajtása - a kölcsönös megfeleltetés nem teljesítése esetén járó szankciók számítási módszerének kidolgozása, alkalmazása - a kölcsönös megfeleltetés nem teljesítése esetén járó szankciók számítási módszerének kidolgozása, alkalmazása - visszajelzés a végrehajtás tapasztalatairól - visszajelzés a végrehajtás tapasztalatairól - változtatási javaslatok, közösségi szabályok alakítása (HC) - változtatási javaslatok, közösségi szabályok alakítása (HC)

7 Kölcsönös megfeleltetés hatálya - a közvetlen kifizetésben részesülő mezőgazdasági termelők, továbbá - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági földterületek fenntartható használatát szolgáló intézkedések alapján: - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági földterületek fenntartható használatát szolgáló intézkedések alapján: - a hegyvidéki mezőgazdasági termelőknek a természeti hátrány miatt nyújtott kifizetések; - a hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzetű területek mezőgazdasági termelőinek nyújtott kifizetések; - a Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések; az agrár-környezetvédelmi kifizetések; - az állatjóléti kifizetések - az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések alapján - az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések alapján - a mezőgazdasági földterület első erdősítése; - Natura 2000 kifizetések; - az erdő-környezetvédelmi kifizetések támogatottjai. támogatottjai.

8 Felelősség A mezőgazdasági tevékenységgel és mezőgazdasági területtel összefüggésben. A kérelmet benyújtó gazdálkodó a felelős a kölcsönös megfeleltetés betartásáért.

9 Fogalmak „a kölcsönös megfeleltetés területei” a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények különböző területei, és a helyes mezőgazdasági és ökológiai állapot „jogi aktus” az egyes irányelv és rendelet; azonban a 6., 7., 8. és 8a. JFGK-ben felsorolt irányelv és rendeletek egyetlen jogi aktust alkotnak; „előírás” a tagállamok által az EU által megadott helyes mezőgazdasági és ökológiai állapot kereteivel összhangban meghatározott előírások, valamint az állandó legelővel kapcsolatos kötelezettségek; „követelmény” a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatban megjelölt cikkek bármelyikéből eredő jogszabályban foglalt olyan gazdálkodási követelmény egy adott jogi aktuson belül, amelyek a lényegükben eltérnek ugyanazon jogi aktus egyéb követelményeitől;

10 A kölcsönös megfeleltetés részei Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK, illetve angolul SMR /statutory management requirements/ a Tanács 1782/2003/EK III. melléklete) A követelményeket 19 EU irányelv, illetve rendelet szabályozza, ezeket a bevezetés szempotjából három csoportra osztották: A csoport bevezetés: január 1. (környezet-, természetvédelem állatjelölés és nyilvántartás) B csoport bevezetés: január 1. (élelmiszerbiztonság, növény- és állategészségügy) C csoport bevezetés: január 1. (állatvédelem) A mezőgazdasági földterületek helyes mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartása (HMKÁ, illetve angolul GAEC; a Tanács 1782/2003/EK IV. melléklete) Bevezetése január 1. óta kötelező.

11 A jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények jellemzői A jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények, az adott szakterületen már több éve hatályos jogszabályokat tartalmaz. A rendszer újdonsága csak abban rejlik, hogy a jogszabályi előírások betartása támogatások teljes mértékű eléréséhez kötődik. A felsorolt EU jogi aktusok megfelelő cikkeit úgy kell, alkalmazni, ahogy azok időről időre módosított hatályos változata megkívánja, irányelv esetében pedig a tagállamok általi végrehajtás szerint meghatározottaknak megfelelően kell alkalmazni. A jogi aktusok szabályozásának csak meghatározott elemei, cikkei (követelmények) tartoznak a kölcsönös megfeleltetés rendszerébe, ezeket konkréten megjelöli a 1782/2003/EK rendelet vonatkozó melléklete. Így a kölcsönös megfeleltetés rendszerének ellenőrzését csak ezekre a meghatározott követelményekre kell kialakítani.

12 Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot A tagországoknak meg kell határozniuk a 1782/2003/EK rendelet IV. melléklet szerinti keretrendszer alapján a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartására vonatkozó előírásokat. Ez a keretrendszer a következőket foglalja magába: Talajerózió elleni védekezés; A talaj szervesanyag-tartalmának megtartása; A talajszerkezet megtartása; A környezetmegőrzés minimális szintjének biztosítása és az élőhelyek károsításának elkerülése. Jelentős tagállami eltérések.

13 Az ellenőrzések minimális aránya A kötelezettségek betartásának ellenőrzésére a tagállamok helyszíni ellenőrzéseket hajtanak végre. Az ellenőrzés a kérelmet benyújtók 1%-ára terjed ki, kivéve, ha a szakjog ettől eltérő (nagyobb) ellenőrzési arányt határoz meg (pl. az állatok megjelölése esetén); a kiválasztás az illetékes ellenőrző hatóság szintjén történik (kockázatelemzés). A jelentős számú meg nem felelés esetén az ellenőrzések számát növelni kell.

14 Helyszíni ellenőrzés A tagállamoknak hatékony ellenőrzést biztosító rendszert kell létrehozniuk. Alapvetően a szakosított ellenőrző szervek (szakhatóságok) felelősek a szóban forgó követelmények és előírások betartásával kapcsolatos ellenőrzések végrehajtásáért. A tagállam köteles kijelölni az ellenőrző szerveket és koordináló szervet. A helyszíni ellenőrzéseket előzetes bejelentés nélkül kell végrehajtani. Azonban ha az ellenőrzés célját ez nem veszélyezteti, az értesítés nem történhet az ellenőrzés előtti 48 órás időtartamot megelőzően. Adott esetben, ezeket a helyszíni ellenőrzéseket és bármely más, a közösségi szabályokban előírt ellenőrzéseket egyszerre kell végrehajtani.

15 A kifizető ügynökség feladatai Az ellenőrzést végző szervezet és kifizető ügynökség kapcsolatának kialakítása, a jelentési kötelezettség tartalma is meghatározott. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az összes vagy egyes követelmények, előírások, jogi aktusok vagy kölcsönös megfeleltetési területek ellenőrzését a kifizető ügynökség végezze, feltéve hogy a tagállam garantálja, hogy az ellenőrzések hatékonysága eléri legalább azt a szintet, amely a szakosított ellenőrző szerv által végzett ellenőrzéseknél tapasztalható. A kifizető ügynökség felelős az egyes esetekben a támogatáscsökkentés és a támogatás köréből való kizárás megállapításáért.

16 Az ellenőrzések eredményének értékelése A szankció arányos megállapítása érdekében értékelni kell a tényállásokat. A meg nem felelés „mértéke” különösen annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a meg nem felelés kiterjedésének hatása magára a mezőgazdasági üzemre korlátozódik-e, avagy hatással van-e azon kívül is. A meg nem felelés „súlyossága” különösen a meg nem felelés következményeinek jelentőségétől függ, tekintetbe véve a szóban forgó követelmény vagy előírás célját. Annak eldöntése, hogy valamely meg nem felelés „tartós”-e, különösen attól az időtartamtól függ, ameddig a kiváltott hatás érezhető, vagy a szóban forgó hatás ésszerű eszközökkel történő megszüntetésének lehetőségétől.

17 Értékelés Az „ismételt” meg nem felelés ugyanazon követelmény, előírás vagy kötelezettség három egymást követő éven belül több mint egy alkalommal megállapított megsértése, feltéve hogy a mezőgazdasági termelőt értesítették a korábbi meg nem felelésről, és adott esetben lehetősége volt megtenni a szükséges intézkedéseket az előző meg nem felelés megszüntetésére. A meg nem felelések értékelését a „gondatlanság” és a „szándékosság” szempontjából is el kell végezni.

18 A kölcsönös megfeleltetés szankciórendszere Gondatlanság esetén: 1-5%-os levonás az értékeléstől függően;1-5%-os levonás az értékeléstől függően; ismétlődés esetén a szankciót meg kell háromszorozniismétlődés esetén a szankciót meg kell háromszorozni Szándékosság: %-os levonás az értékeléstől függően;15-100%-os levonás az értékeléstől függően; szélsőséges esetben több évre történő kizárásszélsőséges esetben több évre történő kizárás A megállapított szankciókat jogi aktusonként, területenként kell megállapítani, amelyeket össze kell adni, de a a maximális levonást nem lehet túllépni. A szankciók mindig a teljes évi közvetlen támogatási összeget érintik.

19 Tagállami lehetőségek „de minimis” szabály – kis büntetés elengedése El lehet tekinteni a támogatáscsökkentéstől vagy kizárástól, amennyiben annak összege gazdálkodónként és naptári évenként legfeljebb 100 EUR-t érne el. El lehet tekinteni a támogatáscsökkentéstől vagy kizárástól, amennyiben annak összege gazdálkodónként és naptári évenként legfeljebb 100 EUR-t érne el. „minor infringement” szabály – kis jogsértés Amennyiben a követelmények nem teljesítése – súlyossága, mértéke, valamint fennállásának időtartama alapján – kisebb jelentőségűnek minősül, akkor a tagállam dönthet úgy, hogy nem alkalmaznak támogatás csökkentést. Mindkét esetben nyomon kell követni a jogsértés kijavítására tett intézkedéseket.

20 Gazdálkodói kötelesség, lehetőség Az ellenőrzések lebonyolítását elősegíteni. A gazdálkodó a benyújtott támogatási kérelmét, amennyiben önellenőrzés kapcsán hiányosságot állapít meg módosíthatja kérelmét, de ezt csak az ellenőrzésre vonatkozó értesítést megelőző időben teheti meg.

21 Vonatkozó magyarországi szabályok - A kölcsönös megfeleltetési eljárások alapját a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv képezi. - Az ellenőrző hatóságok és a kifizető ügynökség (MVH) megállapodást köt az ellenőrzések végrehajtásáról és az arról készített jegyzőkönyvek/jelentés tartalmáról. - Az ellenőrző hatóságok és a kifizető ügynökség (MVH) megállapodást köt az ellenőrzések végrehajtásáról és az arról készített jegyzőkönyvek/jelentés tartalmáról. - A jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények végrehajtását ellenőrző szerveket a 322/2007 (XII. 5.) Kormány rendelet tartalmazza; - A jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények végrehajtását ellenőrző szerveket a 322/2007 (XII. 5.) Kormány rendelet tartalmazza; - A helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokat a kifizető ügynökség ellenőrzi. - A helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokat a kifizető ügynökség ellenőrzi.

22 Kihívás Gazdálkodók számára Hatóságok számára

23 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!